Impresszum | Előfizetés  
  2025. február 5., szerda
Ágota, Ingrid

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Magyar popgyarmatok a béketáborban
2024-12. szám / B. Zs.

Bálint Csaba, a Rockmúzeum elnöke a kurátora a Beatkorszak Projekt 2025. évi kiállításának, amelynek témája a magyar zenekarok rendszerváltás előtti turnéi és megjelenései az egykori szocialista országokban. Fotók, lemezborítók, plakátok kerülnek azokra a tablókra, amelyek 2025-
ben az ország több városába és a határon túlra is eljutnak. A magyar könnyűzene egyik legtöbbet publikáló kutatójával a kiállítás előkészületeiről beszélgettünk.

A rendszerváltás előtt már létező zenekarok történeteinek visszatérő elemei a szocialista országokban tett turnék. Mikor kezdte meghódí­ta­ni a béketábort a magyar könnyűzene?
B. Cs.: Már a beatkorszak előtt is létezett ilyen zenei export, hiszen több tánczenekar is megfordult a KGST országokban. Ezeket azonban még nem tekinteném klasszikus koncertkörutaknak, egy részük in­kább vendéglátózás volt, más részük pedig kulturális köntösbe öltözte­tett politikai csereprogram. A beatkorszakkal indultak el az igazi tur­nék, amikor már valódi, akár üzleti alapon létrejövő, közönségigé­nyek­re is épülő koncerteket szerveztek. A béketábor magyar popgyarmato­sí­tá­sa azonban a hetvenes évekre volt a leginkább jellemző.

Hogyan indultak ezek a külföldi megjelenések?
B. Cs.: Az első, valóban turnénak tekinthető út szerintem 1967-ben, a még beates Syriushoz köthető. Lengyelországban jártak, de hogy ki szervezte és hogyan, ma még nem tudjuk. Viszonylag korán útra kelt az Illés is, bár az első lengyel és csehszlovák fellépéseik még valamiféle szocialista barátsági alapon szerve­ződtek. Az biztos, hogy a kezdeteknél még nincs jelen az állami monopólium, a Nemzetközi Koncert Igazgatóság, ők majd csak később ülnek rá erre az üzletre. Sok még a fehér folt a témában, sok mindent lehetne és kellene is kutatni. Valószínűnek tűnik, hogy a felvidéki Garamsziget, Gombaszög az első helyszínek között volt, nem utolsósorban a Csemadoknak köszönhetően.

Később mi volt a szerepe az Interkoncertként is emlegetett állami szervezetnek a turnék szervezésében?
B. Cs.: Visszaemlékezések szerint leginkább az úgynevezett vendéglátózást szervezték, ami sok könnyű­zenésznek is egyfajta lehetőség volt. Leginkább a pénzkeresésre, még úgy is, hogy az állami szervezet csak a sápot szedte le róluk, persze devizában. A Skorpióról vagy az Omegáról tudjuk, hogy ők maguk szervezték a külföldi turnéikat, az Interkoncerttel csak láttamoztatták a dolgot. Az egykori Jugoszláviába pedig a helyi művházak hívták a magyar zenekarokat, aminek voltak kockázatai. A Taurus felbomlásában például jelentős szerepe volt egy ki nem fizetett jugó turnénak. A Nemzetközi Koncert Igazgatóság iga­zából csak a szovjet piacon volt otthon, ahova meg annyira nem szerettek járni a magyar zenekarok.

Mégis mentek, nem is rövid időkre. Miért?
B. Cs.: Mert a gázsi több volt, mintha itthon játszottak volna. Ráadásul ezek az utak a seftelésről is szóltak, sok mindent rejtettek a hangfalak, és lényegében gatyára vetkőzve jöttek haza a zenekarok, mert a Szovjetunióban mindent megvettek tőlük.
hirdetés

Ezek a hosszú turnék nem vetették vissza a zenekarok itthoni karrierjét?
B. Cs.: A szovjet turnék január-februárban voltak, amikor itthon kevesebb buli volt. Másrészt a KGST országokban tett turnékról újságcikkek is megjelentek a magyar sajtóban, ami jól jött a zenekaroknak.

Volt olyan ország, ahová szerettek járni a magyar zenekarok?
B. Cs.: Lengyelországba. Volt olyan év, amikor az Omega vagy a Skorpió többet játszott ott, mint idehaza. A Generálnak pedig önálló lemeze is megjelent ott, jórészt a szervezőzseni Hegedűs Lászlónak köszön­hetően.

Mennyire volt jellemző, hogy a magyar zenekaroknak lemezük jelenjen meg a baráti országokban?
B. Cs.: Ritkán fordult elő. Az Echo zenekarnak szürreális módon akkor jelent meg lemeze Romániában, amikor az erdélyi magyar együttesek még nem is álmondhattak ilyesmiről. Illés Lajosnak az új Illéssel Csehszlovákiában jelent meg lemeze, a Generálnak ugye Lengyelországban, az NDK-ban pedig úgy adtak ki magyar dalokat válogatáslemezeken, hogy a magyar zenekarok németül felénekelték azokat. Jel­lem­zőbb volt, hogy exportáltunk lemezeket. Ám ennek az volt a hátulütője, hogy a baráti országok saját lemezekkel fizettek, amiket itthon nem lehetett eladni, így sokszor alapanyagként végezték.

Mindez nem kérdőjelezi meg a magyar zenekarok sikereit a KGST-ben?
B. Cs.: A zenészek általában elsöprő sikerekről számoltak be, miközben az egykori kinti koncertekről viszonylag kevés felvétel vagy újságcikk maradt fenn. Ám a fellelhető fotókon egyértelműen látszik, hogy a KGST országokban rendezett magyar koncertek és turnék többsége nem kamu volt, olykor tényleg több tízezer ember előtt, nem egyszer naponta többször is játszottak a magyar zenekarok, mert annyian voltak rájuk kíváncsiak. A viszonylag kevés dokumentum is alátámasztja, hogy a többi szocialista országban a magyar zenekarok tényleg a nyugati, a számukra elérhetetlen zenét jelentették. És abban is biztosak lehetünk, ha nem lett volna sikere a magyaroknak, akkor néhány protokolláris fellépés után nem hívták volna őket újra. Lásd például a hozzánk érkező szocialista országbeli zenekarokat, akikre aztán önként tényleg senki nem ment el.

A Beatkorszak Projekt 2025-ben a magyar zenekarok szocialista országokbeli megjelenéseivel kíván foglalkozni, aminek az egyik eleme a készülő Magyar popgyarmatok a béketáborban című kiállítás. Mennyire mutatható ez meg vizuálisan?
B. Cs.: Az a negyven tabló, amit sikerült összeállítani, tulajdonképpen negyedszázad kutatómunkáját reprezentálja. Ez azt is jelenti, hogy rendkívül nehéz képekhez, plakátokhoz, külföldi anyagokhoz hozzájutni. Ha valaki fotózott egy zenekarokból, vagy fontosnak tartotta, hogy elrakjon plakátokat, és ezeket megőrizték, akkor van miből meríteni, ám az ilyesmi ritka. Ki kell mondani, a zenekaraink szocialista országokban tett turnéi a magyar rocktörténet fehér foltjai. Pedig fontos téma, kutatni, beszélni kell róla. Talán ez a kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferencia és kiadvány lendít valamit az ügyön.

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor