RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. április 11., vasárnap
Leó, Szaniszló

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Páratlanul finom vonalak, részletgazdag rajzok és metszetek
2020-08. szám / Pavlovics Ágota

A Szépművészeti Múzeum kilencezer lapot magában foglaló rajzgyűjteményének kiemelkedő darabjai a korai német rajzok. A Múzeum Grafikai Gyűjteményének vezetője, Bodnár Szilvia művészettörténész irányításával, a Los Angeles-i Getty Alapítvány támogatásával most jelent meg
a Múzeum 15-16. századi német rajzainak szakkatalógusa. A hatalmas anyagot felölelő, szépséges kötet tízéves kutatómunka eredménye, megjelenéséhez lenyűgöző kiállítás kapcsolódik. A Dürer kora – Német raj­zok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítás október 18-ig a Michelan­ge­lo-teremben látogatható, ritkán látható darabjairól Bodnár Szilvia mesélt nekünk.

A most megjelent kötet címe German Drawings of the Fifteenth and Sixteenth Centuries in the Museum of Fine Arts, Budapest, mit kell tudnunk róla?
B. Sz.: A kötet annak a sorozatnak a negyedik darabja, amely a Múzeum grafikai gyűjteményének rajzait szakkatalógusként mutatja be. Az első kötet Gerszi Teréz munkája és a 16. századi németalföldi rajzokról készült, a másodikat Czére Andrea készítette 17. századi itáliai rajzokról, és szintén Gerszi Teréz jegyzi a 17. századi holland és flamand rajzokról szóló szakmunkát.

Mit jelentett a gyakorlatban a Getty Alapítvány támogatása?
B. Sz.: Az Alapítvány magát a többéves kutatást támogatta, egy ilyen nagyságrendű munkához nagyon komoly anyagi és szakmai háttérre van szükség. A támogatás részei voltak mások mellett a szakmai utazások, valamint a téma legjobb szakértőivel való személyes ta­lál­ko­zások, konzultációk.

A Grafikai Gyűjtemény impozáns, hogy kerültek a művek a Múzeum tu­laj­donába?
B. Sz.: A Gyűjtemény alapját az Esterházy-gyűjtemény képezi, három és fél ezer rajzzal és több tízezer sokszorosított grafikával. A korai német rajzok szempontjából lényeges, hogy Esterházy Miklós herceg 1804 körül Nürnbergben megvett egy nagyobb rajzcsoportot, amely Paulus Praun nürnbergi kereskedő 16. századi gyűjteményéből származott. A rajzok és metszetek együt­te­sét Delhaes István festő és restaurátor hagyatéka gazdagította, amely 1901-ben került a magyar állam tulajdonába, de néhány kiemelkedő művet a műkereskedelemből is vásárolt a Múzeum.

Ön a kiállítás kurátora, milyen szempontok szerint válogatott az anyagból?
B. Sz.: Az internacionális gótika világától a reneszánszon át a manierizmusig ívelő kétszáz évben német nyelvterületen készült művekből választottunk ki 54 munkát. A tárlat középpontjában a német reneszánsz virtuóz grafikusművésze, Albrecht Dürer művei állnak. A válogatás időrendi és tematikai szempontokat követ, de a készítés technikáját, valamint a művek funkcióját is figyelembe veszi.

Vagyis a művészeti barangolás a 15. század elején indul?
B. Sz.: A kiállítás a gyűjtemény legkorábbi rajzaival nyit. Az 1410-1415 között készült Szent Margit áb­rá­zo­lás az internacionális gótika kecsességét mutatja, míg a Mária a gyermek Jézussal és Szent Pállal című munka változatos vonalstruktúrája miatt izgalmas.
hirdetés

Mit láthat a közönség a Dürer és köre című egységben?
B. Sz.: A Múzeum Dürer két saját kezű rajzát őrzi, amelyek láthatók a kiállításon. Különösen érdekes a Mária Magdolna című, amelyet a művész ezüstvesszővel készített fehér, csontpor alapozású papírra. Dürer két rajza, valamint tíz réz- és fametszete pályájának korszakait mutatja meg. Két lap – köztük a híres Apokalipszis négy lovasa – látható az ifjúkori főműként számon tartott Apokalipszis-sorozatból, az Ádám és Éva című metszeten – amelyen a művész négy évig dolgozott – pedig az ideális férfi és női alakok ará­nyai­ra vonatkozó kutatásait összegezte. Az érett korszak főműve a három „mester rézmetszetként” ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Szent Jeromos a dolgozószobájában, valamint a művészettörténet talán legismertebb rézmetszete, a szerteágazó szimbólumrendszerrel megformált Melencolia I. (képünkön). Dürer nürnbergi műhelyében komoly alkotómunka folyt, a kiállításon látható egy-egy kompozíció Hans Schäu­fe­lein és Hans Baldung Grien munkáiból, akik üvegablakterveken és fametszetes könyvil­luszt­rációkon dolgoztak.

Külön egységben láthatók a chiaroscuro rajzok, hogyan készültek?
B. Sz.: A művészek sötét alapra, fekete körvonalakkal rajzoltak, a plasztikus formákat pedig fehér fedőfestékkel érzékeltették. Albrecht Altdorfer Szent Borbálája kecses nőalakként jelenik meg a zöld alapozású papíron. Id. Lucas Cranach Szent Györgye is hasonló technikával készült: a mártírhalált halt szent elegáns testtartással áll, karján a legyőzött sárkány tetemével.

Külön falat kaptak az önálló tájábrázolás kezdeteit megmutató rajzok.
B. Sz.: Az 1500 körül kialakult ún. „dunai iskola” művészei voltak az elsők, akik a természetet úgy ábrázolták, hogy a táj nem háttérként szolgált, hanem a mű témája volt. Albrecht Altdorfer Sarmingstein látképét a művészettörténet mérföldköveként tartják számon, nemcsak azért, mert a legkorábbi önálló tájképek egyike, de azért is, mert az egyik legelső tájportré, amely konkrét földrajzi hellyel azonosítható. Altdorfer a Duna fölötti, fiktív nézőpontból láttatja a folyót és a fölé magasodó hegyeket.

A következő egység előkészítő rajzokat ígér.
B. Sz.: Legtöbbjüknek ismert a kivitelezett változata is. Augustin Hirsvogel Medvevadászat tollrajza egy Budapesten őrzött, 53 lapból álló üvegablakterv-sorozat egyik darabja. Tizenöt olyan üvegfestmény maradt fenn, amelyek ezeknek a vázlatoknak az alapján készültek. Mellette látható a Mókusvadászat terve is, amelynek kivitelezett ablaka a németországi Erbach-kastélyban látható.

Mivel zárul a tárlat?
B. Sz.: A II. Rudolf német-római császár prágai udvarában működött „rudolfinus” művészek 1600 körül ké­szült kompozícióival, amelyek elsősorban világi témákat dolgoztak fel.

Miért látjuk ilyen ritkán ezeket a kincseket?
B. Sz.: A rajzokat és metszeteket a papír fényérzékenysége miatt csak néhány hónapig szabad kitenni a fénynek. A tárlat egyik főművét, Altdorfer már említett Sarmingstein látképét kölcsönkérték a párizsi Louvre munkatársai, mert ki szeretnék állítani a szeptember végén nyíló monografikus Altdorfer-kiállításon. Emiatt ez a rajz csupán szeptember 22-ig lesz látható Budapesten.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor