PM Online

Reigl Judit, a legkapósabb kortárs festőnő

A gesztusfestészet nagyasszonyának tartott Reigl Judit közel 90 éves, de még ma is aktív: társadalmi életet él, fest, s ha a kiállításai úgy kívánják,

franciaországi otthonából felkerekedik, és beutazza a nagyvilágot. Most épp Debrecenbe tart, ahol az 1923-ban Kapuváron született Szőnyi Istvántanítvány egy több mint 100 alkotást felsorakoztató életmű-kiállításon láthatja viszont festői önmagát. Itthon a szakmán kívül alig ismerik, pedig ő az egyetlen magyar származású, ma is élő kortárs művész, akinek munkái a világ legnagyobb és legfontosabb közgyűjteményeinek szinte mindegyikében helyet kaptak: így például a New York-i Museum of Modern Artban (MoMA), a londoni Tate Modernben, a párizsi Pompidou Központban vagy a New York-i Metropolitan Múzeumban. Nemzetközi megbecsülését az is jelzi, hogy a felsorolt gyűjtemények közül háromban az állandó kiállításokon szerepelnek alkotásai. A Metropolitan például a Robbanás című festményét egy teremben szerepelteti Jackson Pollock műveivel, a párizsi Pompidou Központban pedig többek között a világhíres szürrealistákat bemutató termekben kaptak helyet a munkái. Tény, hogy a hölgyben van valami bsztrakt karizmatikusság. Akár fantasztikus lényekkel teli figuratív kompozíciót nézzük, akár a szürreális automa tikus írásra vonatkozó kísérleteket vagy a hatvanas évek elején készült Guano-sorozat gesztusfestményeit, a psziché és a fizikum olyan elementáris erejű sszecsattanását érzékeljük a zsigereinkben, hogy magunk sem tudjuk, ébren vagyunk-e, avagy szürreálmodunk. Korábban egyetlen egyszer, 5 évvel ezelőtt, a Műcsarnokban rendeztek egy 45 képet felsorakoztató, kvázi életmű-kiállítást az itthon magyarnak, külföldön franciának tartott művésznek, ám ekkora volumenű retrospekcióra eleddig még nem volt példa hazai kiállítótérben.
A debreceni MODEM-ben kiállított művek között meg talál juk például az imént említett Robbanás című festményt, az 1952-es, 500 000 euróra biztosított Hasonlíthatatlan gyönyört, mely az André Breton által szerve ett, 1954-es párizsi Étoile Scelée-béli kiállítás két fő művének egyike volt, valamint a művésznő legújabb, Deb re cen ben debütáló, háromrészes, 23 méter hosszú, szi vaccsal készített grafikáját.