India kultúrájának egyik legfontosabb korabeli kutatója, számos könyvével, cikkével, kiállítás-rendezésével mindmáig legnagyobb magyar népszerűsítője volt a több mint ötven éve elhunyt Baktay Ervin (1890–1963). Festőművészként indult, majd fordításaival, tanulmányaival, útikönyveivel
szerzett nevet magának, de a mára világhírűvé vált indiai festőnő, Amrita Sher-Gil nagybátyjaként családi élete is szorosan kapcsolódott Indiához. Jelentőset alkotott földrajztudományokban, asztrológiában, művészettörténetben – Kőrösi Csoma Sándor hazai kultuszát egyenesen Baktaynak köszönhetjük. Sokoldalú tehetségét nemcsak műveiben bontakoztatta ki: gyermekkori élményei révén barátaival megalapította a vadnyugati és indián-játékot, amelyet az észak-amerikai indián törzsi tanács is elismeréssel illetett – minderről egy Baktay által 1935-ben rendezett némafilm (A sápadtarcú varázsló) is tanúskodik.
Az indológus-kutató sokrétű személyiségét bemutató kiállítás nyitott könyvként tárgyalja családjának eddig sok tekintetben feltáratlan történetét, festőművészi törekvéseit, részvételét a szabados szellemiségű görög-római „Symposionokon”, illetve bemutatja irodalmi, fordítói és útleírói működését, indiai és nyugat-tibeti utazását, valamint asztrológiai munkásságát. |