RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. december 13., szerda
Luca, Otília

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Ahol még a kilincseket is lehet szeretni
2015-03. szám / Pavlovics Ágota

Mindig jókedvre derít, ha a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) felé baktatok. Már az odavezető út is pompás, hiszen a szépséges Károlyi-kerten át is megközelíthetem. Aztán ott állok a klasszicista épí­tészet remeke, a Károlyi-palota előtt. Belépek a kapun és máris magába szippant a hely szel-

leme, meg az aktuális kiállítás. Ezúttal nem egy, hanem több tárlatról beszélgethettem E. Csorba Csillával, a Múzeum főigazgatójával.

Mielőtt a hamarosan nyíló kiállításokról beszélgetnénk, időzzünk egy kicsit a május végégi látható „A törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című tárlatuknál. Rendkívül hatásos, ahogy megközelítették történelmünk súlyosan traumatikus, tragikus pe­rió­dusát.
E. Cs. Cs.: A kiállítás valóban újszerű megközelítést használ, ér­de­kes­sé­ge, hogy a vizuális élményt is a szövegek nyújtják. A látogató szöveglabirintusban jár. A sokkoló szövegháló objektív és szubjektív szövegekből áll, és állásfoglalásra készteti az embert. A szövegerdő hatását videomunkák és hanganyagok teszik teljessé.

Egész évben látható a „Maradni szégyen, veszni borzalom” – Magyar írók az első világháborúban című kiállítás, amely a magyar írók és költők nézőpontjából mutatja be az 1914 és 1918 közötti éveket.
E. Cs. Cs.: Ennél a tárlatnál újszerű kiállítási gyakorlatot alkalmaztunk, ami azt jelenti, hogy a kiállítás két, egymással párhuzamos bejárást tesz lehetővé közös kiindulóponttal, illetve végponttal. Ahogy annak idején a konkrét történelmi helyzetben, úgy a kiállításban is a sorozás a választóvonal az otthon maradás és a frontra kerülés között. A látogatók az egyik oldalon találkoznak az alkalmatlan Ady Endrével, Babits Mihállyal, Lengyel Menyhérttel és Móricz Zsigmonddal, a másikon pedig Gyóni Gézával, Tersánszky Józsi Jenővel, Szép Ernővel, Balázs Bélával, akik katonák voltak. Itt van a háborús eseményekről tudósító Molnár Ferenc, Biró Lajos, Vészi Margit is. A kiállítás a tragédia irodalmi formában való feldolgozhatóságának kérdésével zárul.

Mivel folytatódik az idei kiállítások sora?
E. Cs. Cs.: Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet képzőművészeti gyűjteménye, búrtorai képezik a gerincét április 16-án nyíló kiállításunknak. A tárlat munkacíme A mester én vagyok, és a múzeumunkban letétben lévő Füst-hagyatékból válogatunk. Az író nem volt műgyűjtő, de komoly kollekciót állított össze, felesége érdeklődésének és anyagi lehetőségeinek köszönhetően. A művek között vannak XVI–XVIII. századi klasszikus festmények és japán fametszetek is. Az író erősen kötődött korának hazai kortárs művészetéhez is. Az idősebb művészgenerációból a New York kávéházban ismerte meg Rippl-Rónai Józsefet, akitől felesége, Helfer Erzsébet arcképét őrzi a gyűjtemény. Ugyanitt találkozhatott Gulácsy Lajossal, akitől egy filozofikus festményt (Cogito ergo sum) szerzett meg. A Nyolcak művészeivel is kapcsolatban állt, barátja volt Berény Róbert. Berény több képe is a gyűjtemény része, például a zeneszerző Weiner Leó és Füst Milán nagyalakú portréja. A 250 darabból álló gyűjteményben számos grafika található, Bokros Birman Dezső, Bernáth Aurél, Kmetty János alkotásai, akikkel az első világháború után lett szoros Füst kapcsolata. Apropó Kmetty. Kmetty volt Sváby Lajos egyik mestere. Sváby erősen kötődött az irodalomhoz egész élete során. Az expresszív alkotó számos íróportrét készített, az ő tiszteletére mutatjuk be életművének ezt a szegmensét. A tárlat június 8-án nyílik.
hirdetés

Hogyan alakul az év második felének programja?
E. Cs. Cs.: Egyelőre szintén munkacíme van nagy kiállításunknak. A „Lakoma” az étkezés, a gasztronómia és az irodalom kapcsolatát járja majd körül. Az étel csodáját, azt a különös fizikai, lelki kapcsolatot, vonzódást fogjuk megmutatni, ami olyan írónagyságokat ragadott magával, mint Krúdy Gyula, Jókai Mór vagy a kortárs Fehér Béla, akinek a Kossuthkifli című művéből készült sorozatot most kezdte sugározni a televízió. Az októberben megrendezésre kerülő Budapest Transzfer 2015 irodalmi fesztivál és konferencia középpontjában is az étkezés áll majd. Ősztől tehát a meghatározó tematika a főzés lesz. Széles közönséget szeretnénk a házba behozni. Bízunk benne, hogy népszerű lesz ez a programsorozatunk. A kicsiktől a nagyokig minden korosztályt szeretnénk megszólítani. Nemcsak mi foglalkozunk a táplálkozás témájával, de a Milánói Expo is ezt a tematikát választotta idén, és meghívta a Mesemúzeumot, amely népmesei elemekkel – Kőleves, Terülj, terülj, asztalkám – készül. Még egy kicsit a kicsiknél maradva, novemberben lenne 100 éves F. Győrffy Anna, aki a múlt század 50-es éveiben kezdett mese- és gyermekkönyveket illusztrálni. Ő készített rajzokat a Mosó Masa mosodája és a Pöttyös Panni sorozat könyveihez, a Dörmögő Dömötör grafikusa volt. November elején nyíló tárlatunkon életmű-kiállítás keretében mutatjuk be munkásságát.

Mi újság a PIM kötelékébe tartozó más kiállítóhelyek háza táján?
E. Cs. Cs.: A széles választékból hármat szeretnék kiemelni. Az óbudai Kassák Múzeum új tárlatának témája a folyóiratok szerepe a klasszikus avantgárdban. Kassák adta ki 1915–16 között a Tett című, irodalmi, képzőművészeti és társadalmi folyóiratot, aminek mintája a német aktivizmus folyóirata, a Die Aktion volt. A lap a korszak nem hivatalos művészetét kedvelőknek szólt. A IX. kerületi Gát utcában áll József Attila szülőháza, amely április 11-től megszépülve, felújítva látogatható. Sátoraljaújhelyen, a Kazinczy Múzeumban a csodálatos és egyre népszerűbb Zemplén flóráját és faunáját bemutató kiállítás nyílik.

*
A beszélgetés után távozóban megakad a szemem a különleges magasságban lévő, szépséges kilincsen. Semmi kétség, itt még a kilincseket is lehet szeretni.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor