Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 29., péntek
Auguszta

 
 
Nyomtatható változat
Ajánló
Sanghay–Shanghai – Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között
2017-11. szám

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kiállítása a távol-keleti nagyváros, Shanghai és a két világháború közötti időszak budapesti mulatójának, a Sanghay bárnak a nevét kapcsolja össze. A különös nézőpontú tárlat célja, hogy egyrészt a Shanghaiban akkoriban élő és tevékenykedő

magyarok (többek közt a Hopp Múzeumba került) hagyatéka révén bepillantást engedjen a kínai metropolisz világába, másrészt hogy a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával meg­je­le­nítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket.
A nyüzsgő kínai metropoliszba érkezett például a Komor család, itt nyitották meg a Komor és Kuhn műkereskedőházat, és ha a szükség úgy hozta, pénzzel támogatták az első világháború után hazafelé tartó magyar katonákat és a menekülteket. Ide érkezett meg a szintén ka­to­na­szö­kevény Hudec László építész is, az első shanghai felhőkarcoló tervezője – egyik-másik még ma is álló Hudec-épület fotóinstallációja a kiállítási térben is megjelenik. A közel nyolcvan családot érintő magyar kolónia, vagyis az állandó lakosok mellett gyakori volt itt az átutazók, nyugati turisták, titkos ügynökök (Trebitsch-Lincoln) feltűnése, csak­úgy, mint a megnövekedett szórakozási igények kielégítésére érkező vendégművészek fellépése is.
Az 1930-as években egyre több mulató, hölgyeket is szívesen látó elit bálterem nyitotta meg kapuit Shanghaiban: Csorba Klári hangja akkoriban rendszeresen hallható volt a modern shanghai rádió adásaiban. Neki köszönhető, hogy a világhírű Szomorú vasárnap című dal Kínát is meghódította. Ehhez képest az akkori Kína nagy részével éles ellentétben álló, fényűző város szerény hazai visszfénye volt a Bartók Béla (akkor Horthy Miklós) út 60. alatt, 1937-ben megnyitott, „csodás keleti pompával” berendezett Sanghay bár, melynek neve és a műsorfüzetén díszelgő, a pezsgőspohár mellett kimonót viselő, apró keleti alak az egzotikum iránti egyre erősödő igényt volt hivatott kielégíteni. A mára teljesen elfelejtett mulató a kor egyik hírhedt éjszakai szórakozóhelye volt, ahol a különböző zenés-táncos műsorszámokat egy Buddha-szobor előtt mutatták be.
hirdetés

A tárlaton látható nyolcvannyolc digitális fotó, három filmrészlet és kétszáznál is több műtárgy mellett interaktív elemek is segítik az ismeretszerzést.

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
2018. 04. 08-ig

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor