„Arany költészetében megvan úgy szólva az egész magyar állatvilág; ha a magyar fauna és minden reá vonatkozó forrás ki találna veszni, Arany műveiből sokat tanulhatna a tudós… – írta Riedl Frigyes irodalomtörténész valamikor a 19. század végén.
Tikkadt szöcskenyájak, szomjasan legelésző, bögölyökkel hadakozó ökrök, heverészésre felszólító tölgyesek. A Magyar Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítása a Toldi, a Télben és a Tölgyek alatt című versek néhány részlete kapcsán mutatja be azt az élővilágot, amely az Arany-művekben megjelenik.
A látogató tabletek segítségével egy képzeletbeli, animált Arany-világba cseppen, melyben nagyon is valós, természettudományosan hiteles leírások visznek közel a költő eszközeivel megformált élővilág egy-egy tagjához. Az alföldi táj nyári kietlenségéhez, a szikes pusztákhoz, ahol valójában sosem szöcskenyájak legelésznek – sem frissen, sem tikkadtan – hanem sáskák, hiszen a szöcskék magányosan élő ragadozók vagy mindenevők. A kiállításban a délibábtól kezdve az ártereken, a virágzó sziken és a nagyot koppanó orrszarvú bogáron át a nádast lakó aranysakálig számos élőlény és természeti jelenség bukkan fel, rímekben, de szigorúan a természettudomány nyelvén. |
vissza
vissza a lap tetejére
