RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. február 25., vasárnap
Géza

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Könyv
Édes élet - Csokoládés finomságok
2018-01. szám / Bóta Gábor

A csokoládé az édességek fejedelme, a non plus ultra, amit nem lehet felülmúlni, ami akár függőséget okozhat, mint a kábítószer. Bele lehet szerelmesedni, már-már meg lehet tőle mámorosodni, stimulálja a boldogsághormonokat, némileg akár még depresszió ellen is lehet gyógyír. A csokis sütemény pedig plusz élmény, hiszen tartalmazza magát a csokit, különböző halmazállapotban, és még más nyalánkságokkal is elegyíti, ezért aztán a hatás még fokozódhat, ahogy a cukrász vagy az otthon a sütésben elmerülő hölgy/úr alkotótevékenysége is.

Csokoládés finomságok címmel, Kekszek, brownie-k, piték és torták alcímmel jelentetett meg szép és az ízlelőbimbókat kapásból beindító kötetet a Kossuth Kiadó, hatvan mennyeinek tűnő csokis recepttel és meglehetősen kívánatos, egész oldalas vagy akár két oldalas képekkel. Illik, nem illik ilyet mondani, de bizony már ránézésre csurog tőlük a nyálam. Nem véletlenül nevezik a csokoládét az istenek eledelének, tényleg temérdek örömöt okoz, hogy aztán esetleg a felesleges kilók felszedésében is hathatós szerepe lehet, arról most diszkréten, konspiratívan hallgassunk.
Carla Bardi és Claire Pietersen és a káprázatos fotók alkotójának, Alan Bensonnak a munkája igencsak szemléletes. A fantáziadús recepteken kívül megtanít alapfogásokat, alapkrémeket vagy éppen mártásokat, és azt is, hogyan lehet csokoládéból tetszetősen mutatós forgácsokat készíteni. Vannak egészen hagyományos és különlegesnek számító receptek egyaránt. Adódnak teljesen egyszerűek, és már-már művészi kivitelezést igénylők, mint például mondjuk egy elementáris hatást elérni képes trüffeltorta. A nehézségi fokozatot három kategóriával jelölik.
Mindenhez van fotó, de van, aminek én akár már a nevétől elalélok, például az, hogy fehér csokoládés torta fehér ganache krémmel, csak így, leírva is erőteljes hatást gyakorol rám. Aztán még jön a fénykép, egy mutatós tortaszelet, aminek láthatóan puha, hívogató a piskótája is, és a hatás fokozása érdekében a tányérra még egy villát is helyeztek, hogy na tessék, akkor ennek segítségével most rögtön kóstoljunk bele, kebelezzük be, tegyük magunkévá. Ez utóbbi szó valószínűleg nem véletlenül jött ki a számítógépemből, hát igen, egy mívesen elkészített csokoládétorta behabzsolása akár közel járhat az erotikus gyönyörökhöz.
hirdetés


És persze csokiból van ezerféle, édes és keserű, és ezeknek számtalan variációja, no meg az egyre divatosabb csípős, bár vannak, akiknek az ízlésük, a gyomruk még mindig nem veszi be azt, ami például chilis csokiból készült. Ahogy a csokis ételeket sem. Tudok olyan jeles belvárosi vendéglősről, aki több fogásba is csokoládét csempész, mert úgy gondolja, hogy ez igencsak fergetegessé teszi az ízeket, de ezt nem írja ki az étlapra, mert az a tapasztalata, hogy ebben az esetben nem rendelik meg az ételt.
No, de hát a sütik, torták, kekszek eleve nyalánkságok, így az esetükben ilyen gond nincs. Ha igaz az, hogy szemmel is fel lehet szinte falni bármit – hogy a bárkiről most ne is beszéljünk –, akkor az erre a könyvre abszolút érvényes. Az ember már csak látásra elképzel, fantáziál magának ízeket. És ehhez ott van a fotókon a formák, a színek valóságos kavalkádja, mondjuk, amikor ott tanyázik az orrunk előtt egy gusztusos fél kuglóf, vagy egy egész kávétorta csokoládéforgáccsal meghintve, vagy éppen csokoládés, tejfölös muffinok halmozódnak, hát az csuda.
Igen, igen, azt hiszem ezekből a sorokból kiderült, hogy én is csokoládéimádó, szűnni nem akaró rajongó vagyok. Kedvelem, vagy inkább azt is mondhatnám, hogy kedvelném az édes életet.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor