Ajánló
Gasztromúzeumok
2016-02. szám / Bóta Gábor
Az Egoist Caféban a harapnivalók modernek, de gyönyörű szecessziós házban, egy valóságos magánmúzeumban tanyázik. A Regős vendéglőben viszont az ételek múzeumiak, nincs semmi új eljárás, aki ízelítőt akar kapni a hetvenes évek gasztronómiájából, az itt állandó „kiállításon” megtalálja, hiszen télen-nyáron szinte ugyanaz a meglehetősen bő választék.
Egoist Cafe
Nincsenek egységes bútorok a kávéházban, van nagy asztal és kicsi, ilyen szék meg olyan fotel. Veretes, szép, antik darabok. Nem hatnak bútorraktárnak, mert ízlésesen elrendezettek. Ha nagyon kedvünk szottyan rájuk, akár meg is vásárolhatók, ahogy a képek is a falon. Lent, a pincében, az igazi múzeumban  van még belőlük bőven, de szobrokban, ódon tükrökben sincs hiány. A kávéházi kínálat viszont könnyed hidegkonyha, abszolút korszerű fogások, egyáltalán nem fekszik meg a gyomrot. Kissé meg vagyok fázva, ezért bemelegítőként gyógyteát kérek, tetszik, ahogy a pincér többet is ajánl, és kimondott élvezettel ecseteli az előnyüket, a citrusos-mentás abszolút jó választás volt. Később kiderül, hogy ő az üzletvezető, Terény Tamás a harapnivalókat is ugyanilyen meggyőző erővel népszerűsíti.
Frissen sült, meleg a kenyér. Érdemes hozzá például kipróbálni az enyhén édeskés, tokaji aszús kacsamájpástétomot, egyszerű, de gusztusos tálalásban. Itt nincsenek bonyolult fogások, de mindent jó alapanyagokból készítenek. A hely olyan, hogy nyugodtan bejöhet valaki elegáns öltönyben, de farmerban, pólóban ugyancsak, a tulajdonosok, Dér Tamás és Körmendy Gábor úgy gondolták, hogy legyen ez olyan kávéház, ahol bárki oldottan beszélgethet. Fontos, hogy nem rakták egymás hegyére-hátára az asztalokat, így meghittebb diskurzusokhoz is viszonylag el lehet szeparálódni.
Érdemes még megkóstolni például a marhabélszín carpacciót, nagyon ízes, nedvdús a hús, és roppanósak hozzá a friss zöldségek. De a bivalymozzarellára sem lehet panasz. Meglehetősen kedvelt az Egoist-szelet, háromrétegű sütemény, fekete és fehér csokit is tartalmaz, a tonkabab teszi egészen jellegzetessé. Jellegzetesség még, hogy kulturális szalon is működik itt, Serfőző Kriszta háziasszony vezetésével. Így a gasztronómiai és kulturális élvezetek összekapcsolhatók.
Egoist Cafe
V., Honvéd u. 3.
| hirdetés
 |
|
Regős vendéglő
A tizenhárom éves Regős vendéglő és falatozó a 70-es évek hangulatát idézi. Megtalálhatók itt azok a fogások, amelyek akkoriban a legmegszokottabbak voltak az étlapokon. Naná, hogy van gulyás, májgombócleves, töltött káposzta, gombapaprikás, libamáj, velő rántva, ponty, fogas, de van vad is, meg sonkával, sajttal töltött pulykamell és mindenféle rántott hús ezzel-azzal töltve, brassói, pacal, rétes és Gundel-palacsinta... Jó néhány étel kis eltéréssel ugyanaz, de mégis más tétel a mustrában. Valószínűtlenül sok fogás rendelhető.
Regős Péter tulajdonos és séf nem állítja hadba a modern konyhatechnikákat, ami bevált, azt ugyanúgy főzték évekkel ezelőtt is, és főzik majd esztendők múltán. Nem változik az étlap, az évszakok sem különösebben befolyásolják.
 Ez bizonyos tekintetben persze merő korszerűtlenség. De lehet úgy is felfogni, hogy hagyományőrzés. Nem könnyítik el a modern igényeknek megfelelően az ételeket. Nem adnak a külföldiek kedvéért kevésbé zsírtalan, enyhébben fűszerezett fogásokat. Ha úgy tetszik, ez egy ételmúzeum. Magyarok által is megfizethetően, de sok külföldi által is látogatottan. 2007-ben a New York Times inkognitóban itt járt újságírója is meglehetősen elismerően írt róla. Egy ötven főt befogadni képes, ízlésesen berendezett pincehelyiségről van szó. Régi cserépedények, szépen eltett befőttek, ódon konyhai használati tárgyak – például egy patinás mérleg – szolgálnak díszítésül.
Van egy nagy csali. Regős kitalálta, hogy ebédmenüként nemcsak egy-két fogást kínál, hanem van nyolcféle leves és vagy húszféle főétel. Kilencszázötven forint a két fogás, ezerötszáz a három.
Adódik azért néhány különlegesség, rögtön meg is kóstoljuk a belga sörlevest, ami kimondottan finom. Sörben párolnak paprikát, paradicsomot, répát, majd francia hagymalevessel „húzzák fel”. A Jókai-bableves nem elég tartalmas, kissé híg is, pedig ennek akár nagy mennyiségben, egytálételként is meg kellene állnia a helyét.
Az előételek közül a hortobágyi palacsinta abszolút a klasszikus íz. Jellegzetes étel a bugaci töltött rostélyos. Fűszeres kolbásszal töltik, sütőben sütik, rolád alakúra formázzák. Tojásos galuska dukál hozzá. Desszertként a túrógombóc előzékenyen elomlik a szájban.
Regős vendéglő
VI., Szófia u. 33.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
