RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. december 16., szombat
Etelka, Aletta

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Gasztrocsalád – Rosenstein vendéglő
2016-03. szám / Bóta Gábor

A Rosenstein vendéglő tényleg már-már annyira családias, mintha a barátaink lakására lennénk hivatalosak jóféle ebédre vagy vacsorára. Ki nem nyit úgy, hogy valaki a család tagjai közül nincs

ott. Ráadásul a család asztala éppen a bejáratnál található, így azon nyomban szeretetteljesen üdvözölhetik a vendéget. De ez az ajtónál található hely, minden kollégákkal kapcsolatos bizalom mellett, a mi­nő­ség ellenőrzésről is szól, elkészült fogás ki nem mehet a konyháról úgy, hogy valamelyikük ne vetett volna rá egy pillantást. Rosenstein Tibor, a felesége, Judit és a fiuk, Róbert viszik az üzletet. Apa és fia is séfek. Kölcsönösen tanulnak egymástól. Tibor képviseli a ha­gyo­má­nyo­kat, de egyáltalán nem bigottan, ő is nyitott a fia által hozott és kikísérletezett újításokra. Szerencsés harmóniába kerül egymással régi és új, így a vendégek között megtalálható idős és fiatal egyaránt.
Senki nem gondolta volna, hogy a Keleti pályaudvar melletti lepukkant területen sikeres lehet egy kifinomult vendéglő. Először Tibor sem azt nyitott, amikor tíz év után eljött az általa is legendássá tett Kispipából, aminek séfje volt. És ami üde színfolt volt a szocializmus szürke gasztropalettáján. Akkor, amikor leginkább a pirított máj, rántott hús, sertésflekken jelentette a fő választékot, este tízórai zárással, a Kispipában volt háromszázféle étel, pörkölt éppúgy, mint csiga, vad hal vagy éppen főzelék, a francia kony­ha szintúgy képviseltette magát, mint a magyar.
De Rosenstein egy idő után már saját helyre vágyott, és kisebb választékra, hiszen a hiánygazdaság idején bármennyire is lenyűgöző volt az alig végigolvasható étlap, ez csak lefagyasztásokkal, egyen mártásokkal volt kivitelezhető, és a korszerű konyha nem ebbe az irányba ment. Tibor először egy pecsenyesütőt nyitott, erre volt pénze. Aztán tapasztalnia kellett, hogy régi vendégkörének egy része megjelent itt is. Akár öltönyös urak és estélyis hölgyek kérdezték, hol lehel leülni, és be kellett vallania, hogy bizony csak állni lehet. Megvásárolt a pecsenyesütő mellett egy lakást, majd többet is, mert látta, hogy mekkora az igény. Így alakult ki a vendéglő, ami még mindig őrzi a szobák beosztását, bár százharminc ember befogadására képes, egyáltalán nem hodály, alkalmat ad az elkülönülésre. Falain ízléssel kiválasztott, eredeti festmények láthatók. Az egykori pecsenyesütő Kürtös néven kifőzdeként működik. A vendéglő pedig annyira jól megy, hogy magam is többször tanúja voltam annak, hogy hétköznap este jó néhány előre nem bejelentkezett betoppanót kénytelenek voltak elküldeni.
Bevezetőként Schrödl Péter előzékeny kedvességgel hoz egy számunkra összeállított kis hideg vegyes ízelítőt, kihagyhatatlannak számító, jó, füstös ízű padlizsánkrémet és zsidótojást, ami főtt tojás, libazsír, libamáj és persze fűszerek krémes állagúvá való elegyítése. A bivaly- és a szürkemarha-szalámi újdonságnak számít itt, mert a vendéglő szerződött az Apajpusztán található Szomor-birtokkal, ahol számára direkt elkülönítetten nevelnek vágóállatokat és szárnyasokat. Szomor Dezső, aki éppen ott volt tárgyalni, küldetésének tekinti az ősi magyar fajok, mint amilyen például a szürke marha, a mangalica becsületének visszaadását, utóbbiból 2500-3000-re is rúg a birtokon az állomány.
hirdetés

Mindig van napi krémleves, mi a káposztából készültet (1200 Ft) kóstoljuk, kellemesen savanykás, zöld kelkáposzta is fokozza az ízét. A sűrű tárkonyos őzraguleves (1200 Ft) igazán klasszikusnak számít, már évtizedekkel ezelőtt a Kispipában is a kedvencek közé tartozott. Ahogy a szalontüdő (2800 Ft) ugyancsak. A hozzáadott zsemlegombóc attól különösen finom, hogy egy kis szalonnazsíron enyhén megpirítják. A roston libamájhoz (5300 Ft) tokaji mártás dukál, ami jól harmonizál a máj édeskéségével, szőlőszemek és ehető virágok fokozzák a hatást. A ropogós bőrű fogasszelet (4200 Ft) körete nem szokványos, sült cékla és sült alma. Kipróbáljuk a T-Bone-t szürke marhából (10 dkg 2000 Ft), zaftos, ízletes hús, de nem olyan puha, mint például az argentin változata, alaposan megdolgoztatja a rágóizmokat. Desszertként a régi, jól bevált császármorzsa szinte elomlik a szájban.
Az étlapon mottóként Brillat-Savarin-idézet szerepel: „Egy kitűnő étkezés után a test és a lélek ha­tá­ro­zot­tan valami különös jólétet élveznek.” Ilyesmit érezhet a vendég is, ha a Rosenstein vendéglőbe látogat.

Rosenstein vendéglő
VIII., Mosonyi u. 3.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor