RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. április 26., szerda
Ervin

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Három színésznő
2016-12. szám / D. Magyari Imre

Popper Péter a Színes pokol című könyvének, azaz a színészekről szóló lélektani tanul­má­nyá­nak második kiadásában három színésztípust különböztet meg: a komédiást, a varázslót és a sztárt. A komédiás „szívesen bújik be mások bőrébe”, a varázsló „az átlényegülés mágusa”, a sztár – sztár, akit mások csináltak meg.
Mintha a Szépmíves Könyveknél most megjelent három, tárgyként is nagyon szép, sok képpel illusztrált kiadvány (kötettervek: Mohammed Nur) hősei, Blaha Lujza, Jászai Mari és Karády Katalin e típusokat testesítenék meg. Blaha és Jászai egyaránt 1850-ben született és egyaránt 1926-ban halt meg, de érezhetően két külön univerzumban éltek, műveik közt nemigen van átjárás. Karády pedig egy harmadikban kezdett el élni: a rádió és a film révén országosan ismert sztár lett, bálvány – nem fakuló emberi példa, ahogy 1944. március 19-e után önként kilépett ennek biztonságából, nem tagadva meg zsidó barátait. S az is, ahogy 1945 után emelt fővel vállalta a mellőztetést, az emigrációt.
Igaz, sztár volt Blaha Lujza is. Krúdy írja 1927-ben, a Blaháné meséiben: „…körülbelül elérte mindama dicsőségeket, amelyek egy magyar színésznőt a tizenkilencedik században megkoszorúzhattak.” Az Életem naplójához (1920) Rákosi Jenő írt bevezetőt, előszó gyanánt Jókai Mór írását közlik (ő, ugye, 1904-ben meghalt – szegény, kétszer is színésznőt vett feleségül!). Jó lett volna egy utószóban olvasni arról, hogy a szöveg miként keletkezett – nehéz elhinni, hogy 1862. szeptember 8-án, tizenkét évesen valóban belefogott egy naplóba, s mi most ezt olvassuk. Mindenesetre a „napló” rendkívül élvezetes olvasmány, sokat árul el a kor színházi életéről, az operett és a népszínmű térhódításáról.
Jászai Mari emlékirata és naplója (1927) egészen más tónusú. Legelső mondata: „Meg kellett érkeznem erre a földre, ahol sohasem voltam otthon, ezek közé az emberek közé, akik között mindig idegen vagyok.” Jászai tragika volt, Antigonét, Elektrát, Phaedrát játszta (igaz, Alvingnét is Ibsen Kísértetekjében!), s nyilván Jászai Mari is egyik nagy tragikus szerepe volt.
Mit gondolhattak egymásról? Ha egyáltalán gondoltak valamit?
Karády alakját, személyiségét Gajdó Tamás és Magyar Nóra értő írása idézi elénk, valamint néhány levél – az utolsó halála évéből, 1990-ből.
A komédiásban, a varázslóban, a sztárban egy közös. A „nagy vágyakozás” a színpad után. Blaha Lujza ír róla, de szerepelhetne mindhármuknál.

Blaha Lujza: Életem naplója
Szépmíves Könyvek, 2016
272 oldal / 3490 Ft
hirdetés


Jászai Mari: Emlékirat és napló
Szépmíves Könyvek, 2016
240 oldal / 3490 Ft

Ne kérdezd, ki voltam
Karády Katalin, a díva emlékére
Szépmíves Könyvek, 2016
224 oldal / 3990 oldal


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor