„Dehogynem vagyok posztmodern!”
Először azt hihetjük, novelláskötetbe fogtunk bele. Aztán azt vesszük észre, hogy a harmadik novellában említett Mikóczki-tanya ott szerepelt az elsőben is, hogy a nyolcadik Bernát Árpiját látja Gerla Edit hajléktalanként a Margit hídnál a másodikban, hogy a kilencedik címszereplőjének, a pék lányának a szüleiről szólt a hatodik – egyre több kapcsolódást fedezünk fel, „sűrű szövést”, ahogy az egyik cím mondja. Nekünk kell összerakni a szövevényes történetet, történeteket: szép és komoly olvasói feladat – íróinak sem lehetett könnyű. |