RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2010. szeptember 9., csütörtök
Ádám

 
 
Közösségi főoldalBelépésRegisztrációFórumBlogKritikaFelhasználók
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Címlap – Interjú
Sikerorientált együttes
2010-10. szám / Szepesi Krisztina

Keveházi Gábor 2009 végén harmadik alkalommal nyerte el a Magyar Nemzeti Balett igazgatói posztját. Az elkövetkező öt évben többek közt az amerikai kapcsolatokat szeretné erősíteni, de tervezi még
több világhírű alkotó meghívását, és az Örvényben című új bemutatóval egy újabb modern produkcióval színesíti a repertoárt júniustól.

Áprilisban az Egyesült Államokban tárgyalt.
K. G.: Mivel még sohasem turnézott az együttesünk az Egyesült Államokban, nagy tervem, hogy ezt valóra váltsam. Ez ügyben folytattunk tárgyalásokat New Yorkban. Kiderült, hogy nincs könnyű dolgunk, hiszen tudomásul kell vennünk, Amerikában nem túl sokan tudják, Magyarország egyáltalán hol van, és persze azt sem, hol van Budapest, és hogy mi ez a Magyar Nemzeti Balett. Le kellett tenni a névjegyünket. Ismerve az egész világ balett- és táncirodalmát, ba­lettegyüt­te­seit, merem állítani, hogy benne vagyunk az első tízben. Láthattuk az American Ballet Theatre-t, és a mi együttesünk még náluk is jobb. De az kevés, hogy mi tudjuk ezt. Tudatni kellene a világgal is! Mi leginkább píárban vagyunk gyengék.

Eredményes volt az amerikai út?
K. G.: Houstonban négy szólistával vendégszerepeltünk egy hatalmas gálán és nagyon nagy sikerünk volt. Már a gálát hirdető plakáton is a mi táncosaink szerepeltek. Bízom abban, hogy az elkövetkező öt évben sikerül elérni, hogy az együttes eljusson az Egyesült Államokba.

Augusztus 1-jétől harmadik alkalommal kezdi meg balettigazgatói mandátumát. Mik azok a legfontosabb problémák, tervek, melyekkel foglalkoznia kell?
K. G.: Nagyon nehéz igazgatni egy olyan együttest, amely létszámában és repertoárját tekintve is a világ egyik legnagyobb együttese. Szeretném elérni, hogy ez az együttes ne essen szét, ahogy ma Magyarországon sok minden könnyedén széthullik. Ez egy művészeti intézmény, és függetlennek kell lennie a politikától. Még tovább szeretnénk színesíteni a repertoárt, tervezzük a táncosok egyébként is nagyon jó technikai tudásának fejlesztését és foglalkozni kell a píárral is. Persze repertoárszínház vagyunk és közel 200 előadást kell teljesítenie az együttesnek egy évadban, ezen felül azért szeretnénk külföldön is érdemben megjelenni. Seregi László egy korszakot alkotott ebben a házban és már 12 éve nem koreografált. A pályázatomban is hosszasan ecseteltem, hogy ezt a korszakot a Nemzeti Balett értékeként szeretnénk megtartani, de tovább kell lépnünk, és ki kell neveljem a következő koreográfus generációkat, akik olyan alkotásokat tudnak majd létrehozni, amelyek világon bárhol megállják a helyüket. Ilyen az egyik jövő évi bemutatónk Venekei Mariannától, A vágy villamosa.

E tervek nagy része főként pénzkérdés.
K. G.: Ha a rendelkezésre álló pénzzel jól sáfárkodunk, ez mind megvalósítható. Mindig azt mondom, a magyar kultúrában nem kevés a pénz, csak rosszul van elosztva. Nem értékeljük a nagyon komoly nemzeti értékeinket, és gyakran azt is elfelejtik, hogy a kultúrában a legfontosabb a közönség.
hirdetés

Június 5-6-án mutatják be az Örvényben című produkciót, melyben négy külföldi és egy magyar koreográfus munkája látható. Mind modern-kortárs alkotók. Ez is a közönségigényt tükrözi?
K. G.: Egy nemzeti balettegyüttesnek sok szempontot kell figyelembe vennie. Meg kell tartani a klasszikus értékeket tükröző előadásokat, melyeket Magyarországon más együttes nem képes eljátszani. Ilyen a Bajadér, a Hattyúk tava vagy a Karamazov testvérek. Ezek hetven százalékban szerepelnek a repertoárunkon s a többi produkció modern. De ezek nem kísérletező modernek, hiszen a meghívott koreográfusok mind világklasszisok. Persze az alapítványon keresztül üzemeltetünk egy műhelyt, ahol a fiatal, szárnybontogató alkotóknak biztosítunk lehetőséget, ami szintén nagyon fontos, mert belőlük kerül majd ki a következő koreográfusgeneráció. De egy nemzeti balett, legyen az akár Párizsban, New Yorkban vagy Moszkvában, nem kísérletező, hanem sikerorientált színház. Van egy 115 fős társulat és nem mindegy, hogy olyan produkciókat találok-e, ami való nekik. Ezért is van művészeti tanácsunk. Végül persze én viszem el balhét egy személyben, mint igazgató, de nagyon sok emberre hallgatok.

A közönség egyre inkább a modernek iránt érdeklődik.
K. G.: Valóban van egy ilyen réteg, ami nagyon jó, hiszen fontosak a mai alkotók, de nem tagadhatjuk meg Chopint, Csajkovszkijt, Richard Strausst vagy Verdit, hiszen klasszikusok. És ugyanígy vagyunk a balettben is, miközben kicsit olyan is, mint a divat. Követjük a trendeket, de a kísérletezésre megvannak az alternatív társulatok. Erre mondják, hogy teljesen mindegy, alternatív vagy klasszikus, a lényeg, hogy jó vagy rossz. Nem véletlen, hogy ennél az együttesnél dolgozott Bozsik Yvette, akit nagyra tartok, de mivel ide nem 30 néző jön be, mint egy alternatív kisszínházba, hanem 1260 férőhelyet kell megtöltenünk, és fontos a jegybevétel is, nem mindegy, mi az, amit játszunk.

Az Örvényben című produkcióban is 5 híres koreográfus dolgozott a társulattal. Roberth North, Myriam Naisy, Krzysztof Pastor, David Dawson és egyetlen magyarként Lukács András.
K. G.: Akire nagyon büszkék is vagyunk, hiszen a mi kutyánk kölyke. A Magyar Nemzeti Balett volt egyébként 1972-ben az akkori Kelet-Európában az első, ahol bemutattunk Béjart-estet. Lőrinc György, aki az akkori igazgató volt, már akkor kinyitotta a kapukat, igaz, néha falakba ütközött. De behozta Alvin Aileyt és Balanchine-t is, vagyis a nyugati nyitott szellemiséget. Valójában mondhatjuk, hogy a világon szinte egyedülálló a repertoárunk, hiszen a nagy orosz klasszikusoktól a nyugati klasszikusokon és moderneken át a nagy hazai koreográfusokig, mint Harangozó Gyula, Seregi, Fodor Antal vagy Markó Iván, mindenki megfordult nálunk.

Mit takar az Örvényben cím?
K. G.: Sokáig gondolkodtunk, mi legyen az est címe. Fölvetődött a Testbeszéd vagy a Szerelem és halál. Ez az est az emberi kapcsolatokról szól és nincs konkrét történet, de mind az öt koreográfus azt a két vagy több ember közötti kapcsolatot dolgozza fel, amiben nap mint nap élünk, s ezt mind a táncosok hangszerével, a testtel fogalmazza meg. A cél az volt, hogy a közönség sokszínű estet lásson, hiszen az öt alkotó ötféleképpen gondolja kifejezni ezeket a kapcsolatokat a tánc nyelvén.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat




 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor