RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. április 2., csütörtök
Áron

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Összeállítás
Jerry Bruckheimer blockbuster birodalma
2019-12. szám / Szalóky Bálint

Az idén 76 éves hollywoodi szuperproducer nem kevesebbet tett, mint a ’80-as években új­ra­de­fi­niálta a blockbuster fogalmát. Számos nagy sikerű franchise és akciófilm fűződik a nevéhez, 2020-ban pedig két akcióklasszikusa is felelevenítésre kerül: a Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk január
16-tól látható a mozikban, a Top Gun: Maverick pedig a nyár slágerének ígérkezik. Lássuk Mr. Blockbuster legnagyobb sikereit és bukásait!
­

’80-as évek

Flashdance (1983) – Siker
A balettkarrierről ábrándozó, nappal hegesztőként(!), este erotikus táncosként keményen dolgozó lány története a megtestesült amerikai álom. S mindez ütős zenés blokkokkal és a What a Feeling gigaslágerrel megtámogatva. A Flashdance ékes bizonyítéka annak, hogy az ekkoriban Don Simpson producerrel kö­zö­sen dolgozó Bruckheimer mennyire ráérzett a közönség igényeire.

Beverly Hills-i zsaru (1984) – Siker
A 48 óra sztárt csinált Eddie Murphyből, amit a Beverly Hills-i zsaru ügyesen meglovagolt. A film kiválóan egyensúlyoz akció és vígjáték határmezsgyéjén (ehhez Martin Brest rendező mindig is nagyon értett), Murphy harsány és nagyszájú, kizárólag a saját feje után menő Axel Foleyja pedig éppúgy örök kedvenc lett, mint Harold Faltermeyer szintipop zenéje – noha egyesek szerint mindkettő felett eljárt az idő. A két folytatás közül csak a második rész lett siker.


Top Gun (1986) – Siker
A Bruckheimer – Simpson páros a Pentagonnal szoros együttműködésben készítette a filmet, a Pentagon fejesei a lehető legjobb színben akarták feltüntetni az amerikai hadsereget. A szupersztár Tom Cruise repülősdije a Reagan-éra egyik meghatározó hollywoodi sikerfilmje lett, a filmről kijövő, adrenalintól fűtött fiatalok pedig sorba álltak, hogy a mozik előtt kihelyezett sorozófülkékben azonmód jelentkezzenek a ha­di­tengerészethez.

’90-es évek

Mint a villám (1990) – Siker
Ami egyszer bejött a repülőkkel, miért ne működhetne Nascar versenyautókkal is? A Top Gun Tony Scott vezette csapata – kiegészülve Nicole Kidmannal – nem változtatott a recepten, a film sikeréhez pedig a tipikusan amerikai sportág mellett minden bizonnyal hozzájárult a két főszereplő románca is. A Mint a villám rendkívül látványos versenyjelenetei ma éppúgy megállják a helyüket, mint Hans Zimmer pattogós ak­ció­film­zenéje.

Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk? (1995) – Siker
Lehet sikeres egy buddy-movie egy évtizeddel a műfaj virágzása után? Abszolút, ha két feltörekvő af­roa­me­rikai komikus a főszereplője, akikhez képes Axel Foley zöldfülű szájhősnek tűnt. A dumák úgy ropogtak, mint a jól irányzott géppuskasorozatok, ráadásként minden fel is robbant, ami csak robbanhatott – Michael Bay rendező kedvenc elfoglaltságának élhetett. Mindezt gyors vágásokkal és sárgás szűrőkkel operáló videoklip-esztétika kísérte, ami a ’90-es években meghatározta az akciófilm műfaját.

A szikla (1996) – Siker
A Bad Boys vizuális világát továbbvivő, ismét Michael Bayt foglalkoztató produkció iskolapéldája Bruck­hei­mer egyik fő receptjének: tegyél atipikus sztárt a robbanások közé! Így lett a frissen Oscar-díjas (és akkor még egyáltalán nem ciki) Nicolas Cage A szikla hőse, na persze Sean Connery és Ed Harris jelenléte is sokat tett a sikerért. Ez volt Bruckheimer első filmje Cage-dzsel és az utolsó Don Simpsonnal – Simpson elhatalmasodó drogproblémái először a produceri kapcsolatnak, utána az életének is véget vetettek.

Armageddon (1998) – Siker
Az előző két filmet is jegyző Michael Bay rendezte Bruckheimer legnagyobb sikereit a kilencvenes években. Egyenesen a világ megmentése a cél e pátosszal telített és a kritikusok által gyűlölt moziban, amely éppúgy épít a főszereplő Bruce Willisre, mint az akkor még független filmes újoncnak számító Ben Affleckre, Liv Tylerre, Billy Bob Thorntonra és a Fargo kettősére, Peter Stormare-re és Steve Buscemire.
hirdetés

A nemzet aranya (2000) – Siker
Nicolas Cage utolsó nagy hollywoodi mozisikere ez az Indiana Jonest megidézni próbáló, mindössze két részből álló franchise. A Disney égisze alatt készült mozi tisztességes siker lett, de annyira mégsem volt kiemelkedő, hogy érdemes lett volna egy harmadik epizódba invesztálni.

A ’2000-es évektől napjainkig

A Karib-tenger kalózai (2003) – Siker
Bruckheimer utolsó igazán nagy dobása A Karib-tenger kalózai sorozat, amely egyfelől egekbe emelte a korábban inkább független filmekben mozgó Johnny Deppet, másrészről feltámasztotta a kalózos filmek végérvényesen halottnak hitt műfaját. A pörgős, egyszerre vicces és izgalmas mozi úgy ötvözte a korábbi Bruckheimer-elemeket, hogy közben maximálisan megfelelt az aktuális közönségigényeknek. Mindeddig további négy epizód készült, de ez még korántsem jelenti a franchise végét.

Perzsia hercege (2010) – Bukás
Nem minden arany, ami a Bruckheimer-istállóból kerül ki: lehet, hogy papíron jó ötletnek tűnt egy videojáték-adaptációban felléptetni a szerep kedvéért jelentős izmokat növesztett Jake Gyllenhaalt, de a végeredmény csupán egy tisztességesen összerakott, de ötlettelen és feledhető kalandfilm lett. A tervezett folytatások helyett méretes bukás kerekedett belőle.

A varázslótanonc (2010) – Bukás
A varázslótanonccal nemcsak az volt a baj, hogy a sokadik családi fantasy kalandfilm volt a sorban, hanem hogy Nicolas Cage ekkorra már finoman szólva sem volt akkora nézőmágnes, mint néhány évvel korábban. A nemzet aranya alkotógárdája alaposan mellélőtt, az ugyancsak folytatások reményében készült film biztosan nem kel új életre.

A magányos lovas (2013) – Bukás
Ezúttal A Karib-tenger kalózainak gárdája próbálta ki magát a western világában, hogy egy 1930-as években futott rádiójátékból csináljanak mozis adaptációt – sikerült is összehozniuk a filmtörténet egyik legnagyobb anyagi bukását. Erdőtüzek, időjárási kihívások, betegségek és egy stábtag halála – ilyen előzmények után csoda, hogy a film egyáltalán elkészült, de az nem volt csoda, hogy mindezek következtében a költségvetés az egekbe szökött. A folyamatosan tologatott premierdátum is megágyazott a kudarcnak.

Gemini Man (2019) – Bukás
Will Smitht egyszerre láthatjuk őszes halántékkal és számítógépes effektusokkal megfiatalítva, de az egy jegy áráért kapott két Will és a magyarországi helyszínek sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a – rendhagyó módon 60 képkocka/másodperc alatt vetített – sci-fi/akciófilm hibrid siker legyen. Az Oscar-díjas rendező, Ang Lee (Brokeback Mountain – Túl a barátságon, Pi élete) sem tudott csodát tenni.










vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor