RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. július 13., hétfő
Jenő

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Összeállítás
Az örök független: Todd Haynes
2020-01. szám / Szalóky Bálint

Az egyik legjelentősebb kortárs amerikai rendező, hazánkban mégis kevesen ismerik a nevét. Talán most, hogy legújabb filmje, a Sötét vizeken mozikba kerül, megváltozik a helyzet. A február 20-tól látható drámát az amerikai kritikusok a tavalyi év legjobbjai között emlegetik.
A premier jó apropó, hogy filmről filmre áttekintsük Haynes életművét.

Métely (1991)
A kezdeti tagadás és elkendőzés után a kilencvenes évek elején Hollywood végre elkezdett foglalkozni az AIDS áldozataival. Olyan filmek születettek, mint az És a zenekar tovább játszik vagy a Philadelphia – Az érinthetetlen, a független filmek azonban sokkal bátrabban álltak a témához: ezeket az egyéni hangot megütő, szókimondó és explicit alkotásokat nevezte a szakirodalom „new queer cinema”-nak. Ennek az irányzatnak vált jelentős képviselőjévé Todd Haynes, aki a Métely című, három történetszálból álló filmjével robbant be a Sundance Fesztiválon a köztudatba. A Jean Genet inspirálta film három sztorija más-más elbeszélésmódot kapott, így bulvárhírműsor, horror és dráma elegyedik a legmagasabb korhatárbesorolást kapott, határfeszegető műben.

Elkülönítve (1995)
Julianne Moore Haynes múzsájának számít, kettősük itt dolgozott együtt először. A különleges hangulatú filmben a kertvárosi háziasszony egyre súlyosabb fizikai és lelki tünetekkel reagál a teljesen hétköznapi viszonyokra. A nő egy speciális intézetbe, a környezetszennyezés hatásaitól szenvedő betegek közé kerül. A civilizációtól teljesen elzárt közegben újra felépíti önmagát, és esze ágában sincs visszatérni korábbi életébe.

Bálványrock – Velvet Goldmine (1998)
A ’70-es évek glam rock korszakát egy fiktív sztár történetén keresztül megidéző zenés film bemutatásakor megosztotta a kritikusokat, és anyagilag jelentős kudarcnak bizonyult. A cselekményszövésében Az arany­pol­gárra emlékeztető mozinak ma már jóval pozitívabb a megítélése, az évek során kultstátuszt vívott ki magának. Érdekes színfolt egy sor sztár – például Ewan McGregor, Christian Bale, Jonathan Rhys-Meyers és Toni Collette – filmográfiájában.

Távol a mennyországtól (2002)
A Douglas Sirk stílusú hollywoodi melodrámák világát idézi meg Hayes egyik legérettebb filmje, ami egyben a legendás zeneszerző, Elmer Bernstein utolsó munkája. A négy Oscarra jelölt mozi háziasszony hősnőjének (Julianne Moore) házassága válságba kerül, amikor rádöbben, hogy férje (Dennis Quaid) titokban homoszexuális viszonyt folytat. Az asszony afroamerikai kertészével (Dennis Haysbert) bonyolódik vi­szony­ba – az ’50-es évekbeli Connecticut kertvárosi miliőjében.

I’m Not There – Bob Dylan életei (2007)
Gyönyörűen fényképezett, különleges életrajzi film Bob Dylanről. A zenész különböző arcait hat színész kelti életre, köztük olyan sztárok, mint Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere és Cate Blanchett. Bár Hayes remekművei mellett aligha rúghat labdába, mindenképp szokatlan filmélmény, ami szürke tör­té­ne­lemóra helyett Dylan művészetének lényegét igyekszik megragadni.
hirdetés

Mildred Pierce (2011)
James M. Cain regényéből 1945-ben már készült egy feldolgozás Kertész Mihály rendezésében, Joan Crawford főszereplésével. Az HBO míves minisorozata, mely a film helyett az eredeti regényhez nyúlik vissza, nagy színészi ziccert jelentett Kate Winslet számára, és a színésznő élt is a lehetőséggel: alakítása méltán érdemelt ki minden díjat, köztük egy Emmyt és egy Arany Glóbuszt is.

Carol (2015)
A Távol a mennyországtól párdarabja, amely egy középkorú asszony (Cate Blanchett) és egy fiatal lány (Rooney Mara) titkos kapcsolatát meséli el az ’50-es évek New Yorkjában. Patricia Highsmith regényének adaptációját a Cannes-i Filmfesztiválon kitörő lelkesedéssel fogadták, és a legtöbb kritikus az év legjobbjai között tartotta számon, korántsem véletlenül. A Carol egyszerre érzékeny korrajz és szerelmes film, az a fajta aprólékosan megmunkált, finom mozi, amit csak Hayneshez fogható alkotó tud elkészíteni.

Wonderstruck (2017)
Brian Selznick regényének feldolgozása szokatlan választás Haynestől, egyben visszakanyarodás az életmű korai darabjaihoz. Ezúttal is több történet pörög párhuzamosan, ötven év eltéréssel egy siket kislány az édesanyját, egy kisfiú pedig az édesapját keresi a nagyváros forgatagában. Haynes a Mételyhez ha­son­lóan több korszakot idézhetett meg: a fekete-fehér részeknél többek között F. W. Murnau és King Vidor munkásságából merített, a színes szekvenciákhoz pedig a Francia kapcsolat és az Éjféli cowboy lát­vány­vi­lá­gát tekintette példaértékűnek. A Wonderstruck vizuálisan lenyűgöző, ám az érzelmi hatás nem ér fel Haynes fontosabb filmjeihez.


Sötét vizeken (2019)

A bírósági dráma új műfaj a rendező életében, e sztárokkal jócskán telepakolt mozi pedig elsősorban az Erin Brockovich – Zűrös ter­mé­sze­tet juttathatja eszünkbe. A megtörtént eseményeken alapuló filmben egy céges jogász (Mark Ruffalo) Amerika egyik legnagyobb vállalata, a DuPont ellen száll harcba a bíróságon, hogy nyilvánosságra hozza: a vegyipari cég évek óta mérgezi egy kisváros ivóvizét, számos ha­lál­e­setet és megbetegedést okozva. A Dávid és Góliát történet az első kritikák alapján feszült thriller, amiben Ruffalo mellett Anne Hathaway, Tim Robbins és Bill Pullman remekelnek.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor