Pelikán József gátőr egy nyári hajnalon orvhorgászra akad, aki nem más, mint régi barátja és egykori harcostársa, Dániel Zoltán, jelenleg miniszter. Dániel akaratlanul is lebuktatja barátját, amikor a Pelikánt zaklató ávósóknak megmutatja egykori föld alatti búvóhelyét, ahol Pelikán annak idején őt, most pedig feketén vágott disznó „bűnjeleit” rejtegeti. Virág elvtárs, a szabóból lett ávós nagyfőnök azonban kiemeli a börtönből és egyre magasabb beosztásba helyezi. Pelikánt titokzatos fekete autó szállítja az uszoda, a vidámpark majd a narancstermelő gazdaság igazgatói irodájába. Természetesen mindez nem ajándék, Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez a nap el is érkezik, amikor Virág elvtárs támogató közreműködésével koronatanú lesz a Dániel Zoltán elleni koncepciós perben... Az ötvenes évek legvadabb személyi kultuszát figurázza ki Bacsó Péter tíz évre betiltott, valós történelmi figurák ihlette szatírája, amely már a dobozban tartva is kultuszfilm lett. 1981-ben a Cannes-i Filmfesztiválon is szerepelt, az Un Certain Regard szekcióban. Mondatai igazi szállóigékké váltak az évtizedek folyamán. „Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk!”, „A nemzetközi helyzet fokozódik”, „Az élet nem habostorta!” – és még sorolhatnánk az idézeteket, amelyek egytől egyig a filmből származnak. Kállai Ferenc, Őze Lajos és Both Béla színésztriójának és a Bacsó Péter író-rendező vezette stábnak egy zseniális, a diktatúra abszurditását pellengérre állító, örök érvényű alkotást köszönhetünk.
Az ismét mozikba kerülő kultuszfilm teljeskörű digitális restaurálása 2018-ban zajlott a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum igazgatóság digitális filmfelújítási programjának keretében a Magyar Filmlaborban, Andor Tamás operatőr közreműködésével. A film Cannes-ban az Ökumenikus zsűri díját nyerte el.