RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. augusztus 19., hétfő
Huba

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Az ember Teremtőnek érzi magát, pedig elefánt lett a porcelánboltban”
2019-07. szám / Jónás Ágnes

„Az árulás anatómiáját, sokféleségét mutatja meg, ez talán a központi témája, és ezzel igyekszik hűségre tanítani” – mondja Berecz András, amikor azt kérdezem tőle, hogy mire taníthatja a Csík­som­lyói passió, ez a kétezer éves történet azokat a fiatalokat, akik már egy digitalizált,
felgyorsult világban nőnek fel. A Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő visszaemlékezett a Nemzeti Színházban folyó, két évvel ezelőtti próbafolyamatra, elárulta, hogy szerinte mi ma a világ egyik legnagyobb betegsége, legnehezebb „keresztje”, s beszélt az Isten bolondja című önálló estjéről is, amely Erdélyben, a pápalátogatás idején debütált.

Egy évvel ezelőtt a csíksomlyói Nyeregben, az összmagyarság za­rán­dok­helyén mutatták be a Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című nagyszabású előadását – idén augusztus 19-én az Esztergomi Ba­zi­li­ka előtti téren lesz ingyenesen megtekinthető a produkció, melyben ön a Vándort alakítja. Hogyan kerül a tréfás kedvű énekes, mesemondó vándor a szenvedéstörténetbe?
B. A.: Vidnyánszky Attila, a rendező hívott, úgy érezte, hogy a szé­kely­föl­di, a csíki szellemiségtől nem idegen ez a mindig józan, alapjában véve derűs alak, a dráma műfajnak pedig jó, ha valaki a cse­lek­mény ellenében menetel, figurája kilóg, feszültséget old, énekeivel követi Jézust a Golgotára. Így lettem „ellenpont”. Mondjuk, ezt a sze­re­pet rám szabták. Már az általános iskolában, a hátsó padokban is próbálgattam ezt a sze­repet. A darabban a derű mértéke volt tán ne­kem a legérdekesebb, legkényesebb kérdés. Hogy az a szentséget egy percig meg ne sértse. Az énekekkel könnyebb dolgom volt. Ezek állomásonként követik Jézust a Koponyák hegyére, ahhoz igazodnak.

Milyen élményeket őriz a próbafolyamatról?
B. A.: Shakespeare Hamlet szájára adja ezt az én nagy élményemet: „lám e színész… egy eszmeképhez úgy hozzátöri lelkét, hogy arca elsápad belé, könny ül szemében… egész valója kíséri képzetét”. Láttam közelről a Megváltó szenvedéséhez hozzátört színészek lelkét, s azt, ahogyan átlényegültek. Láttam Tóth Augusztát próbán igazán meg­ren­dül­ni, aztán előadáson is, sötétben is, közönségnek háttal is. Az meg már a csíksomlyói előadás élménye, hogy a Jézust megformáló Berettyán Nándor az erdő felől, a közönség hátsó sorai felől húzta be súlyos keresztjét. Rögtön oda is szökött néhány csíki atyafi, hogy se­gí­tse­nek „szegénynek”! Nándin akkor már mikroport volt – alig tudta a foga közt elsziszegni, hogy köszöni szépen, de ez itt már előadás, engedjék meg, hadd vigye ő.

Mit gondol, mire taníthatja ez a kétezer éves történet a mai fiatalokat, azokat, akik már egy digitalizált, felgyorsult világban nőnek fel?
B. A.: Ugyanarra, mint a nem digitalizáltban felnövőket. Az árulás ana­tó­miá­ját, sokféleségét mutatja meg, ez talán a központi témája, és ezzel igyekszik hűségre tanítani. Ezért szeretik hívők, nem hívők egyformán. Természetesen van egy erős, misztikus háttere is, ami a ferencességtől, magától Assisi Szent Ferenctől való, nevezetesen az, hogy a szenvedést senki nem tudja megkerülni ebben az életben, s ha ez így van, jézusi segítséggel készülni érdemes rá, hogy Isten fiaihoz méltón viselni tudjuk. Valami ilyesmi, és hát persze még sok más. Ez az istenárulás különben az ógörögöknek is témája volt. Prométheusz az istencsalók nagy úttörője volt. „Zeusz pedig nem tudva feledni azóta se megcsalatását, kőrisfák koronáján át nem adott ki nem alvó lángot a földilakóknak már ezután soha többé.” A nagy árulást így énekelte meg Hésziodosz 2800 éve, a fel nem gyorsult világban.
hirdetés

És mit gondol, mi ma a világ legnagyobb „betegsége”?
B. A.: Az ember hatalma, gőgje, ami az egész világra, de főleg saját magára a legveszélyesebb. Teremtőnek érzi magát, pedig elefánt lett a porcelánboltban. Profit a megváltója, ez sarkantyúzza ész és lélek nélkül. Ez a fenti emberiségé. A lentié őskort megszégyenítő kenyérharc. Középen pedig: te­ló­gör­getés. De ezt most talán hagyjuk is, mert ezt könnyű – és csak ritkán hasznos – sorolgatni.

Egy másik isteni projekt is fűződik a nevéhez, ha fogalmazhatunk így. Isten bolondja címmel tartott önálló estet június 1-én, 2-án és 3-án Csíkszeredában, a pápa csíksomlyói látogatása alkalmával rendezett programok keretében. Miről szól ez a különleges előadás, s milyen kérdéseken gondolkodtatja el a nézőket?
B. A.: Ez az előadás a Csíksomlyói passió „vándor” figurájából nőtt ki. Mesemondó példaképeimből, Shakespeare okos bolondjaiból, gyermekrajzokból, ars poeticus mesékből összehúzott műsor. Is­ten­ke­re­ső, embervigasztaló, bátorító bolondozás Gyergyóból, Angliából, Görögországból, Kínából. Amolyan val­lo­másféle.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor