RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. november 30., hétfő
András, Andor

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Megrázó bibliai történet, amely összeér a mával
2019-12. szám / Nagy Klaudia

December 20-án mutatják be a nyáron tragikusan fiatalon elhunyt Térey János Lót – Szodomában kövérebb a fű című drámáját Kovalik Balázs rendezésében az Örkény Színházban. A többnyire
külföldön dolgozó rendezőnek ez a harmadik bemutatója az Örkényben, ahová nagy örömmel tért vissza, mert fontos színházi és kulturális helynek tartja. Kovalik Balázzsal a történet különlegességéről, Lót figurájának bonyolultságáról és az előadás zeneiségéről beszélgettünk.

Miért találta érdekesnek a bibliai Lót történetét?
K. B.: Igazából az érdekelt, miről is szól ez a történet. Ugyanis az egyik gyökere az, hogy Lót elválik Ábrahámtól, elhagyja a családfőt, elmegy egy másik országba, és megpróbál beilleszkedni. Szodoma a mai napig a bűn szimbóluma. A kérdés, hogy ebben a bűnös városban hogyan tud valaki istenfélő maradni, hogyan próbálja megtartani a törvényeket, az ősei szokását, úgy, hogy egyúttal fel is kell adnia. Mennyit kell feladni, mennyit lehet megőrizni, melyik törvényt kell betartani, melyik a fontosabb, a lényegesebb? A kérdések feltevése után szembesül a két angyallal, Isten küldötteivel, azaz magával Istennel, ami végső soron a saját lelkiismeretével való konfrontáció. Lót tétovázó, bizonytalan ember, akinek újra el kell hagyni a megteremtett otthont, amelyet Szodomában kiépített magának. Emiatt olyan lé­lek­tani állapotba kerül, hogy ismét számot kell vetnie önmagával. Ebben a számadásban rossz döntéseket hoz, ellentmondásokba keveredik. A történet leglényegesebb vonulata, hogy Lót mind a Bibliában, mind a darabban ellentmondásos személy, aki ebben az ellentmondásosságban felőrlődik. Ennek következtében késlekedik, nem hajtja végre rögtön az Úr parancsát, vagyis a Biblia szerint a hite nem elég erős, össze­ha­sonlítva Ábraháméval. De éppen ettől emberi, hiszen nagyon nehéz olyan intenzitással hinnie, hogy min­dent azonnal feláldozzon, és továbblépjen. Ennek elég komoly következményei lesznek mind a feleségével, mind a lányaival való kapcsolatában. A lányaival egy vérfertőző viszony alakul ki, amit nem nagyon is­me­rünk, de a Biblia lapjain olvasható. A legvégén a figura végül teljesen összeomlik.

Az előadás igyekszik útmutatást, választ adni a történet megértéséhez?
K. B.: Annak idején ez nagy kérdés volt számunkra Térey Jánossal, hiszen a Biblia sem ad válaszokat, hanem felmutat egy rendkívül bonyolult történetet. De nemcsak a Szentírásban, hanem a Koránban is jelentős szerepe van Lót történetének, a muzulmán valláskönyv ugyanúgy feldolgozza, számukra is fontos. Mi az apró pillanatok pontos üzenete? Mit akar üzenni akkor, amikor Lót beáldozná a saját lányait, és azt mondja a csőcseléknek: „A vendégeimet nem kaphatjátok meg, de vigyétek a két szép szűz lányomat! Velük azt tehettek, amit akartok!” Nincs rá egyértelmű válasz, hogy ez helyes vagy helytelen cselekedet.

Azért, mert meg akarja védeni a vendégeit.
K. B.: Pontosan. Lót itt tulajdonképpen parancsolatok és elvárások kereszttüzébe kerül. Felmerül a kérdés, hogy melyik a fontosabb: a vendégjog megsértése, a vendégek szentsége vagy a saját családjának a védelme.
hirdetés

Gálffi László játssza a főszereplőt, Lótot. Egy ilyen összetett szerep esetében milyen instrukciókkal lehet segíteni a munkáját?
K. B.: Nagyon bonyolult, többrétegű szöveggel dolgozunk, amelyet a színésznek hosszabb időre van szük­sége feldolgozni. Nemcsak megtanulni és eljátszani kell, hanem az összes rétegét megérteni, és annak se­gít­sé­gével kialakítani a szerepet. Nagyon örülök neki, hogy olyan emberekkel dolgozhatom, akik ap­rán­ként, megfontoltan és átgondoltan el akarnak jutni a szöveg mélységéig. Így azok a gondolatok, amelyek analitikusan talán azonnal érthetőek, már nemcsak a felületen mozognak, hanem beépülnek a színészbe. Egy igazi alakításhoz hosszú idő kell. Erre mindenkinek szüksége van, aki önmagában akarja felfedezni a szerep igazságait, mert minden szerepnek megvan a maga igazsága, akár pozitív, akár negatív. Nem köny­nyű munka.

Előző két Örkény színházas rendezésében, a Borisz Godunovban és az Odüsszeusz Toursban is fontos szerepet kapott a zeneiség, hiszen ön főleg operákat rendez.
K. B.: A zene más formában jelenik meg, mint az előző előadásokban. Nemcsak a jelenetek változását, kommentálását szolgálja, hanem bizonyos helyen egy kis Kórus veszi át a külső hangok szerepét, többek között Szodoma népének véleményét. Fekete Gyula zeneszerzővel abba az irányba haladtunk, hogy azokban a jelenetekben, ahol a Kórust használjuk, Bach passióstruktúráját és zenei világát szeretnénk követni. Ezekben a passiókban rettenetesen sok borzalmas, durva szó hangzik el a nép szájából. A zenei nyelv viszont rendkívül magas rendű, kifinomult. Ennek a konfliktusa pont úgy összeér, mint ahogy egy bibliai történet összeér a mával. Lót történetében ugyanez a kettőség van jelen: egyfelől egy istenfélő ember, akit Isten érdemesnek tart arra, hogy megmentsen, másfelől mégiscsak árulóvá, bűnössé válik. Ez az állandó kettősség pedig nagyon izgalmasan megtalálható Bach passióiban.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor