RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. szeptember 19., szombat
Vilhelmina

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Elengedhetetlen, hogy minél többen lássák az előadásainkat”
2020-08. szám / Nagy Klaudia

Pályafutását a Madách Színházban kezdte olyan nagy sikerű zenés előadások szereplőjeként, mint a Producerek, a Macskák vagy a Volt egyszer egy csapat. Azóta rendezőként és íróként is kivívta a szakma és a közönség elismerését, első saját darabja, a Csoportterápia országszerte
hatalmas sikert aratott. 2011-es indulása óta vezeti a Magyarország, szeretlek! című vetélkedőműsort a Duna Televízión. Kétségkívül sokoldalú művész, aki a 2020/2021-es évadtól új szerepkörben mutatkozik be a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház főrendezőjeként. A Jászai Mari-díjas Szente Vajk rendezőt és írót arról kérdeztük, milyen kapcsolat fűzi a kecskeméti színházhoz, és mik lesznek az új feladatai.

Miért vállaltad el a posztot?
Sz. V.: Nagyon sok oka van. Az egyik Cseke Péter személye. Több mint tíz éve vagyunk egymással munkakapcsolatban, sokat lehet tőle tanulni a színházról, főleg színházvezetési kérdésekben. Ez volt az egyik legfontosabb. A másik pedig, hogy a Madách Színház után színházrendezőként a kecskeméti színházban dolgozom a legtöbbet. Lenyűgöző, hogy Péter mennyire összeszedetten, strukturáltan, elő­re­lá­tóan vezeti a színházat. Általában nagyon szabadon alkotok és gondolkodok, ehhez képest a kecskeméti színházban eleinte úgy dol­goz­tam, hogy Péter elküldte a konkrét darabot és szereposztást, ez is arra világít rá, milyen egzakt elképzelésekkel vezeti a színházát, ahol a társulat rettenetesen felkészült, tele van jó állapotban lévő szí­né­szek­kel.

Jól kijössz a társulattal, szeretsz velük dolgozni?
Sz. V.: Nagyon! Sikeres munkáink voltak együtt, például a János vitéz, amely színházi kuriózumnak számított. Ráadásul utóbbi rendezésemben, A beszélő köntösben, amelyet Mikszáth Kálmán művéből alkalmaztunk színpadra a csapatommal, Galambos Attilával és Juhász Leventével, szinte a teljes társulat részt vett. Fontos előadás volt a város születésének évfordulóján, hiszen kecskeméti történet egy híres regényből.

Főrendezőként mi lesz a feladatod?
Sz. V.: A társulat gondozása. Péter a társulatépítésben is sok feladatot vállalt magára. A társulatépítés nemcsak abban nyilvánul meg, hogy minden életkorban, nemben jó színészek legyenek, hanem hosszú távon hogyan gondolkozunk egy színészről. Hogyan zajlik egy színész pályaépítése, mikor kell egyre nagyobb feladatokkal ellátni, mikor kell a pályáját úgy segíteni, hogy tudjon épülni szakmailag, vagy akár emberként is. Erre nagyon oda kell figyelni. Fontos a műsorpolitika alakítása, hogyan tudunk az egyébként 100%-os nézettséggel bíró Kecskeméti Nemzeti Színházban még több előadást játszani, milyen típusú előadásokat mutatunk be, kiket hívunk meg rendezni. A színházmarketing iránt kiemelten érdeklődöm, számomra elengedhetetlen, hogy minél többen lássák az előadásainkat. Elavult gondolat, hogy mindegy, hányan jönnek színházba. Az axióma, amit mutatunk, értékes legyen, de eközben minél több emberhez el kell jutnunk.
hirdetés

Vannak konkrét elképzeléseid a marketing megújításáról?
Sz. V.: Még akkor is, ha területileg Bács-Kiskun megye a legnagyobb Magyarországon, a színházlátogatók köre bizonyos értelemben leszűkül. Ezért meg kell találnunk azokat az utakat, hogyan és kikhez szeretnénk eljutni. A színházba járó közönség tagjai közt legyenek fiatalok, 20 és 30 év közöttiek is. De ehhez sok felmérést kell készíteni, közvélemény-kutatásokat kell végeznünk.

Új korszak kezdődik a szakmai életedben?
Sz. V.: Igen. Szeretnék a színházcsinálás mellett színházvezetési helyzetben is gyakorlatot szerezni. Nagyon fogok figyelni arra, hogy Péter mit hogyan csinál, hogyan birkózik meg bizonyos feladatokkal, amelyek akár művészeti kérdéseket nem is érintenek, engem mégis érdekelnek. Ha tisztességgel ellátom a feladatomat főrendezőként, lehet, hogy még arra is marad idő és energia, hogy ezekbe is bepillantást nyerjek. Hosszú távon számomra nagyon sokat jelent, ráadásul egy olyan színházról van szó, ahol komoly munka folyik. Minden évadban 14 bemutatót tart, ami egy budapesti színház esetében elképzelhetetlen. A kecskeméti színház sikerének kulcsa, hogy Péter egy jól működő rendszert hozott létre tehetséges, profi színészekkel. Kecskemét a jó elhelyezkedése miatt azoknak a kollégáknak is vonzó lehet, akik sze­ret­né­nek forgatni, vagy akár a fővárosban élni.

Milyen bemutatókra készülsz ősszel?
Sz. V.: A Magyar Állami Operaházban fogom rendezni A Mester és Margaritát. Nagyon szép előadás lesz, a szimbólumrendszer felállítása mellett egy érthető, egyenes ívű történetet szeretnék elmesélni. A bemutatót november 5-re tervezzük. De még előtte szeptember közepén a József Attila Színházban bemutatjuk a 9-től 5-ig című Broadway-musicalt Polyák Lillával és Szinetár Dórával a főszerepben. Mindeközben a Játékszínben egy kifejezetten izgalmas és rizikós színházi vállalkozásra készülünk. Nagyon szeretem a némafilmes korszakot, és ezen belül is Charlie Chaplint. Bank Tamás igazgató úrral nagy vágyunkat váltjuk valóra, ugyanis a Nagyvárosi fények című filmből fogok színházi előadást készíteni szavak nélkül. A színészek a realizmus eszközével dolgoznak majd, de beszélni nem fognak egy szót sem. Sok helyszínes, nagy szereplőgárdás film, amit összesen hét emberrel fogok megvalósítani. Különlegessége, hogy a szereplők között ott lesz a koreográfusom, Túri Lajos is, aki ezúttal színészként fog színpadra lépni, beszélnie nem kell. Október 17-én lesz a premier. Ezt követően Kecskemétre megyek rendezni, szintén egyik nagy kedvencem, Woody Allen Férjek és feleségek című filmjéből készítek majd egy színpadi adaptációt. Ezek a kihívások várnak rám az évad első felében.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor