RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. október 30., péntek
Alfonz

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Ahol sokféle nemzetiségű és hitű ember él együtt
2020-09. szám / Nagy Klaudia

A Győri Nemzeti Színház 2020/2021-es évadát Jövőre veletek ugyanitt! – A remény és a bizalom címmel hirdette meg, tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet miatt a színház hónapokra bezárta a kapuit a nagyközönség előtt. Új erővel és biztonsági intézkedésekkel vágnak neki ennek az
izgalmas évadnak, hiszen a repertoárt idén is a műfaji sokszínűség jellemzi, opera mellett megtalálható balett, operett, ifjúsági színjáték, tragikomédia. A teátrum népszerűsége egyre magasabbra szárnyal, ta­valy bemutatott előadásuk, az Elisabeth a fővárosban is komoly rajongótábort tudhat magáénak. A következő nagyszabású zenés előadást, a Menyasszonytánc című klezmer-musicalt a Győri Nemzeti Szín­ház igazgatója, az Érdemes Művész és Jászai Mari-díjas Forgács Péter rendezi, akivel legújabb munkájáról beszélgettünk.

A járványhelyzet ellenére rendes ütemben el tudott indulni az évad?
F. P.: Őrületes tempóban elkezdtük a bérletes előadások pótlásait. Ha semmi nem jön közbe, akkor a jövő hét végéig bepótoljuk szinte az összest, ami elmaradt. Ezen a héten tizenöt előadást játsszunk, hét­vé­gén a kisteremben és a nagyteremben is duplázunk.

A közönség is az előírásoknak megfelelően maszkban érkezik?
F. P.: Igen, nagyon vigyázunk erre, hőmérőzünk, a nézők maszkot viselnek, fertőtlenítjük a nézőteret, a levegőt pedig UV lámpával, min­dent bevetünk, amit lehet. Szerencsére egyelőre nálunk még nem történt semmi baj. De hallottam, hogy számos színház leállt a fertőzés felbukkanása miatt.

Ebben az évadban a Menyasszonytánc című klezmer-musicalt állítja színpadra. Miért erre esett a vá­lasz­tása?
F. P.: Minden évben bemutatunk egy híres, nagy musicalt. A szerzővel, Jávori Fegyával nagyon jóban vagyok, sokszor beszéltünk már arról, hogy egyszer elő kellene venni a Menyasszonytáncot, és most jött el a pillanat. Október 3-án lesz a premier, gőzerővel zajlanak a próbák.

Kikből áll a szereposztás? Mivel zenés darab, szokott meghallgatást tartani?
F. P.: Meg merem kockáztatni, hogy ennyi profi és jó énekest egy vidéki színház sem tud felmutatni egy helyen. Nem kell őket meghallgatnom ahhoz, hogy tudjam, el tudják énekelni, hiszen a Meny­asszony­táncnál énektechnikailag sokkal nehezebb musicalekben szerepeltek már, mint a Sakk, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Doktor Zsivágó vagy az Elisabeth. Szóval nem kellett válogatást tartani. Természetesen az Elisabethnél castingoltam a Halál szerepére, de ott is csak a kettős szereposztás miatt volt erre szükség. Bori Réka alakítja a Menyasszonytánc főszerepét, Patkós Rózsit, Fehér Nóra pedig Jankát, egyébként őket láthatjuk Elisabeth szerepében, kettős szereposztásban. Csankó Zoli játssza Herskovics Ármint, aminek nagyon örülök, mert kiválóan énekel, bár általában prózai előadásokban szerepel. Fekete Miklós a koreográfus, a színészek és a táncosok imádják, nagyszerű a koreográfia, a mozgás. A zsidó táncot nagyon szeretik a fiúk. Több mint 40 tagú zenekar vesz részt a produkcióban, elképesztően jól szól.
hirdetés

A díszletet Bátonyi György tervezi, aki állandó alkotótársa, a jelmeztervező Győri Gabi. Milyen hangulatot idéz majd a látványvilág?
F. P.: A jelmezen nem nagyon lehet változtatni, mert adja magát a kor, hogy mit viselt az akkori zsidóság, miben jártak az erdélyi magyarok vagy a románok. Viszont a díszlet letisztult, puritán lesz. Rengeteg lepusztult, korhadt fát, fatörzset állítok be a színpadra, ami egészen furcsa, nyomasztó hangulatot teremt. És ami még érdekes a díszletnél, hogy készítettünk egy plafont, ami mindenfélét tud, amikor leengedik, behajlik vagy ferdén áll. Különböző szimbólumokat vetítünk rá, például keresztet a templom miatt.

Kultúrmisszió is az ön részéről, hogy olyan zenés darabot vigyen színpadra, ami a toleranciáról, egymás elfogadásáról szól?
F. P.: Nagyon is. Ez napjainkban tényleg égetően aktuális darab. Sokféle nemzetiségű, hitű ember együtt­é­lé­séről szól Torockóban, ami egy borzasztóan kicsi falu Erdélyben a mai napig. Azt mondják, akkoriban több volt a kocsma, mint ahány ember élt a faluban, de ezek a helyek mégis megteltek zsi­dók­kal, ke­resz­té­nyekkel, románokkal, erdélyiekkel. A darabban rengeteg a humor, kis enyhe beszólások a kereszténység vagy a zsidóság felé, nagyon aranyosak és nem bántóak, jó látni és szép üzenet, hogy megférnek együtt egy színpadon. A Pap és a Rabbi jelenete óriási, Bede-Fazekas Csaba 85 évesen játssza a Papot, Mo­há­csi Attila a Rabbit, zseniális páros.

Szeptemberben a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon az Elisabeth hatalmas sikert aratott. Sokan Bu­da­pest­ről utaznak Győrbe az előadás miatt. Számított rá, hogy ekkora szeretet fogja övezni a produkciót?
F. P.: A Budapesti Operettszínház 1996-os bemutatójában Lucheni szerepét alakítottam, és akkor el­ha­tá­roz­tam, hogy egyszer a rendezői pályafutásom alatt meg fogom rendezni. Az Operettszínház előadása nagyon jó volt, de már eltelt 25 év, és úgy gondoltam, hogy tudok újat mutatni. Nem hittem volna, hogy ekkorát robban. Az a látvány, amit kitaláltunk Bátonyi Gyurival, nagyon bejött, sokat dobott az előadáson. A Margitszigeten volt olyan néző, aki látta a világon szinte az összes Elisabeth változatot, és azt mondta, hogy neki ez tetszik a legjobban. November 8-án jön a zeneszerző, Lévay Szilveszter ide hozzánk egy nagy csapattal, a német konzullal, kíváncsi vagyok, hogy fog nekik tetszeni. Jövőre lesz 25 éve, hogy hazánkban először mutatták be ezt a musicalt, nálunk van minden jog, Magyarországon csak mi játszhatjuk, ebből adódóan van egy tervem az évfordulóval kapcsolatban. Nagy volumenű dologra készülök, annyit elárulok, hogy aki valaha látta az Elisabethet, biztos el fog jönni erre az egy előadásra.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor