RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2022. június 28., kedd
Levente, Irén

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Egyedülállóan sokszínű a múlt, de izgalmasnak tűnik a jövő is
2022-02. szám / Pavlovics Ágota

A hétköznapi figurákat és a klasszikus darabok ikonikus alakjait egyformán megdöbbentő erővel megmutatni tudó, korát meghazudtoló, szarkasztikus humorú művésznőről Mácsai Pál azt mondta: a 95. születésnapja felé „szaladó” Békés Italával fog beszélgetni január 24-én az Örkény
színpadán. Telitalálat a megfogalmazás, a művésznő differenciált mozgású, rendkívül impulzív alkat. A Hogyan lettem senki? – Azt meséld el, Itala című beszélgetésen a Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, ahogy szokta, érdekes, izgalmas, szomorú és vidám történeteivel mint a szélvész ragadta magával a kö­zön­sé­get. A meghökkentő pillanatokban is gazdag, remekül sikerült estet a színház felvette, így március 23-án, a művésznő születésnapján az Örkény Streamen mindazok megnézhetik, akik a januári beszél­ge­tésről lemaradtak. Örömünkre Békés Itala osztotta meg gondolatait velünk.

Gratulálok Mácsai Pállal közös estjéhez, a közönség ovációjához. Hogy tudott kivételesen gazdag és elképesztően sokszínű életművéből egy kétrészes színházi estre valót kiválogatni?
B. I.: Nagyon hosszú munka előzte meg az estemet, hiszen közel 100 évből a legfontosabbakat szerettük volna megmutatni. Az első rész a színházi munkáimról szólt, a másodikban a színházon kívüli mun­káim­ról beszélgettünk, amiket én szakmailag még érdekesebbnek tartok. A 90 éves születésnapomon volt életmű-kiállításom a Madách Szín­ház­ban meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban, annak az anyaga is segí­tett.

Húsz műfajban dolgozott a pályája során, ha élete legnagyobb ki­hí­vá­sáról kérdezem, melyik szerepét, estjét, fellépését említené?
B. I.: Talán az ikertestvéremmel, Bandival közös pantomimszámomat, amivel elindult az önálló munkám, de említhetem az 1881-ben született első francia művészkabarét megidéző zenés estemet, a Chat noir-t is, amit a Budapest Kongresszusi Központban Vogel Eric díszletei között mutattam be Köves Tamás ren­de­zésében.

Nem sok színész büszkélkedhet vele, hogy Kurtág György biztatta alkotásra. Önnel ez történet, hogyan pontosan, és milyen inspirációt jelentett a mester?
B. I.: Shakespeare A vihar című művében találkoztunk, én Arielt játszottam, a darabhoz Kurtág György szerzett zenét, tetszett neki a munkám, ezért megzenésített nekem egy Erich Kästner-verset, amit felvett a rádió. Kurtág György barátom sarkallt az önálló alkotómunkára. Az Egyetemi Színpad felkérésére 1969-ben mutattam be Egyszemélyes Színházam első produkcióját, A NŐ!?-t, amely több mint 1000 előadást ért meg, és bejártam vele a fél világot.

Úgy tudom, a magyar irodalom sokak által szeretett szerzője, Örkény István biztatta, hogy írjon, kétségeit pedig úgy próbálta eloszlatni, hogy megajándékozta egy ceruzával, a motiváció eredménye pedig több kötet lett.
B. I.: Eredetileg az Egyszemélyes Színház egyik előadásának megírására kértem fel Örkény Istvánt 1973-ban, aki elolvasta a 20 oldalas szinopszisomat, és azt mondta, írjam meg én, és amikor azt mondtam, nem tudok írni, adott egy ceruzát. 1993-ban jelent meg az első könyvem, Hogyan lettem senki? címmel, ami nemcsak családregény, hanem kortörténet is. Olvasd a buszon! című kötetem rövid történeteihez Sajdik Ferenc rajzolt karikatúrákat. Égi játszótársak című könyvemben anekdotákat írtam azokról a pálya­társakról, akikkel együtt játszottam. Idén pedig a születésnapomon, március 23-án jelenik meg a Hogyan lettem senki? bővített kiadása.
hirdetés


75 éve van a pályán, számos színpadi szerepében ragyogott, csupa egyedülálló kezdeményezés és „leg” jelzi művészi útját, nem volt ez másként az utolsó másfél évtizedben sem. Elsőként a Meggyeskertre gon­do­lok, hogyan lett Firsz?
B. I.: Zsótér Sándor látott Kovalik Balázs rendezésében, a Borisz Godunovban, amiben Kszényiját, Borisz lányát Barbi babának öltöztetve játszottam, tetszett neki, persze már én is régóta kacérkodtam vele, mert nagyon szerettem a rendezéseit. Így kért fel a sokat látott, öreg Firsz szerepére.

A briliáns Firsz-alakítás után pasifogó trükköket adott Borbély Alexandrának Enyedi Ildikó Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmjében, amiben takarítónőt játszott, és humorával, színészi játékával teljesen elkápráztatta a nézőket. Hogy találtak egymásra a rendezővel?
B. I.: Ildikó látta a Firsz-alakításomat, és írt nekem egy csodás levelet, amiben elmondta, szégyelli, hogy most látott először színpadon, és rájött, hogy mit hagyott ki az életéből, ezért beírt egy kis szerepet ne­kem a Testről és lélekről már elkészült forgatókönyvébe.

Enyedi Ildikó következő filmjét Önnek írja, milyen szerepe lesz benne, és mikorra várható a megjelenése?
B. I.: Azt nem tudom, mikor lesz a film bemutatója, csak annyit tudok, hogy a műfaja science fiction lesz, 150 évvel a mi korunk után játszódik, én pedig kiborgként tekintek vissza erre a mai világra, amiben a film szerint 9 éves vagyok.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, mi a kulcsa művészetének?
B. I.: Talán az, hogy nem voltam elkényeztetve sem a szakmában, sem a családban, nagyon meg kellett küzdenem az élet adta kihívásokkal. A másik a sokoldalúság, hogy sok mindennel foglalkozom, ez életismeretet ad, amiből bőven táplálkoznak a színházi munkáim. A családom szigorú kritikus volt, és én is azt várom el, hogy mindig mondják meg nekem, mi nem jó, mi lehetne még jobb. Minden estemet a bemutató előtt megmutattam a barátaimnak, és javítottam, mielőtt közönség elé került.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor