RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2022. június 28., kedd
Levente, Irén

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Nem láttam még ehhez hasonló darabot”
2022-03. szám / Nagy Klaudia

Sokáig a természetvédelem mellett az éneklés volt a szenvedélye. 17 éves korában úgy döntött, jelentkezik egy stúdióba, ahol gyarapíthatja énektudását és feloldhatja a szerepléssel kap­csolatos gátlásait. 2012-ben felvételt nyert a Kaposvári Egyetemre Vidnyánszky Attila osztályába,
onnan pedig egyből a Nemzeti Színházhoz szerződött. Nem lehet beskatulyázni egy szerepkörbe sem, játszott már tündért, szobalányt vagy vérbeli femme fatale-t. Férje, Berettyán Nándor szintén a társulat tagja és a Karinthy Színház igazgatója. Tavaly ősszel született meg a kisbabájuk, le sem tagadhatná, mennyire boldoggá teszi az anyaság. Szerepeibe fokozatosan áll vissza, újra láthatjuk A súgóban, a Forró mezőkben és az Álomgyárban. Katona Kinga színművésszel visszatérése apropóján beszélgettünk.

A baba születése után könnyen vissza tudtál rázódni a munkába?
K. K.: Amikor megkérdezték tőlem, mikor tervezek visszajönni, nem tudtam rá pontos választ adni. Attól tettem függővé, milyen lesz a baba temperamentuma. Két hónapos kora körül döntöttem úgy, hogy vissza­veszem azokat az előadásokat, amiket miattam nem tudtunk játszani, mivel van elég energiám, tudok aludni, a babával nagyon könnyen egy­más­ra hangolódtunk. Ráadásul plusz könnyebbség, hogy édesanyám segítségére bármikor számíthatok.

A súgó az egyik ilyen darab, amit hosszú idő után újra játszotok. A mű szerzője és rendezője, Berettyán Nándor absztrakt vígjátéknak ne­ve­zi. Mitől absztrakt?
K. K.: Amikor először elolvastam, azt gondoltam, ez a szöveg nagyon különleges és egyedülálló. Mély, filozofikus gondolatokat ír le költői nyelvezettel, elképesztő ötletességgel. Igyekeztünk ehhez méltó előadást létrehozni, színészi játékunkkal sikerült tovább színesíteni Nándi nagyszerű szövegét. Rettenetesen nehéz mű, az előadás dinamikája sokszor nem is hagyja, hogy mindent pontosan megértsen az ember, sok esetben inkább érzéseket, benyomásokat kapunk. Ha a nézők nyitottak rá, különleges élménnyel lehetnek gazdagabbak. Szépen és hatásosan sikerültek a dalok is, a zenét Szabó Sebestyén László készítette Nándi szövegeihez. A súgó azért különösen fontos előadása a Nemzeti Színháznak, mert nem feltétlenül illik a profiljába. Nem láttam még ehhez hasonló darabot, a vissza­jelzések pedig nagyon pozitívak.

Előfordult már, hogy leblokkoltál a színpadon?
K. K.: Blokkolás előfordult, de súgóra még szerencsére sosem volt szükségem. Azzal a színész lebukik, és a néző előtt lebukni és hiteltelenné válni saját magad előtt a színpad kellős közepén a lehető leg­rosszabb dolog. Amikor ilyen helyzetben voltam, eddig mindig elöntött az adrenalin, és valahogy kihúztam magam a bajból az utolsó pillanatban. A súgó az utolsó utáni lehetőség, de ez függ a tértől is, például a Gobbi Hilda Színpadon sokkal nehezebb lebukás nélkül segítséget kérni, mint mondjuk a nagyszínpadon. Ami fontos, hogy Nándit nem a súgó primer értelmezése motiválta a darab megírására. Az előadásban a súgó felé irányuló segélykiáltás Isten és az ember kapcsolatát is jelenti. Ha bajba kerülünk, és nem tudjuk, hogyan tovább, segítséget kérünk. Ez lehet Isten, az univerzum, egy őrangyal, mindenkinek saját hite sze­rint valami vagy valaki, akitől azt reméljük, hogy kihúz minket a bajból.
hirdetés

A Forró mezőkben Vilma szerepébe bújsz, aki minden férfit az ujja köré csavar. Miben rejlik a vonzereje?
K. K.: Vannak olyan emberek, akik ha belépnek egy térbe, mindenki rájuk figyel, egyszerűen van egy olyan aurájuk, ami másnak nincs. Ezek a karakterek iszonyatosan nehezen megfoghatóak, mert kevés ka­pasz­ko­dó van hozzájuk, hiszen én az életben sem tudom megmagyarázni, hogy mitől válik első látásra vonzóvá valaki a szememben. Vilma előéletéről szinte semmi nem derül ki a darabban, ezért fel kell építeni egy történetet magamban, és ezzel együtt próbálom megformálni a figurát a saját eszközeimmel. A premier 2020 márciusában lett volna, de a pandémia miatt csak 2020 őszén tudtuk bemutatni, és utána megint egy leállás következett. Lényegében a mostani a harmadik premierünk, eltelt egy kis idő, és érett bennem a szerep. Lehet, hogy pár lépéssel közelebb is kerültem ehhez a Vilmához, mint ahhoz, akit márciusban játszottam. Egy „átlagon felüli nő” – nem feltétlenül csak külsőleg –, aki rendelkezik egy belülről áradó energiával, és ezt jól tudja használni. A valódi érzelmei sem tisztázottak, hogy ki az, aki iránt tényleg érez valamit, és ki az, akit manipulál. Van egy olyan tartása, ami nem engedi kizökkenni a saját szerepéből, amit játszik az életben. A karakter előttünk épül fel jelenetről jelenetre, a legvégén ismerjük meg a valódi énjét. Egyelőre ez a legnehezebb szerepem, azért is, mert a természete nem áll közel hozzám, viszont ettől iszonyú jó játszani. Ezeket a szerepeket nem lehet kevés munkával megúszni, mert nem az első körös gondolataimat kell beletáplálni, hanem sokkal-sokkal többet kell gondolkodni, elfogadni magát a karaktert, ami szintén nehéz, főleg, ha nem értek egyet minden döntésével. Le kell hámozni ezeket a ré­te­geket, így lehet igazán közel kerülni hozzá.

Az élet úgy hozta, hogy februárban be kellett ugranod két alkalommal is a János vitézbe. Szűcs Nelli után nem lehet könnyű feladat eljátszani a gonosz Mostohát.
K. K.: Nem könnyű feladat, hiszen Szűcs Nelli boszorkánya egy tökéletesen felépített figura. Ő hónapokig dolgozott, és gyűrte ezt a szerepet, én pedig egy-egy beugrással nem tudok és nem is szerettem volna bármit megváltoztatni rajta. Nagyon hálás feladat volt számomra, hiszen Nelli annyira szerethető, meglepő és vicces boszit alakít, hogy az előadások végén sokszor neki járt a legnagyobb ováció a közönségtől, és ebben nekem is lehetett részem. Szóval csodálatos szerep, nagyon szeretem, de Nelli teremtette meg, mindig az ő Mostohája marad, és ez így van rendjén.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor