Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 19., szerda
Gyárfás

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„A Lúdanyó meséi a biztonságérzetet, az otthon nyugalmát idézik fel”
2022-09. szám / Bécsi Éva

Haumann Petra, a PR-Evolution Dance Company Lúdanyó meséi című produkciójának cím­sze­re­pébe bújó színésznő azt vallja, hogy gyerekeknek játszani a legjobb, hiszen ők a legjobb fok­mé­rői annak, hogy egy előadás mennyire élvezhető.


Kihívás-e az, hogy a színpadon nem színészekkel kell együttműködnöd, hanem a PR-Evolution Dance Company táncosaival, akik csak a mozdulataikkal kommunikálnak?
H. P.: Nem kihívás, szeretek ilyenformán is egyedül lenni a színpadon. Talán csak az jelenti a kihívást, hogy jól tudjam követni a zenét a szöveggel. A mesék közötti átkötéseket mindig együtt találjuk ki Zsófival (Nemes Zsófia, a PR-Evolution Dance Company vezetője és koreográfusa – a szerk.), és nagyon élvezem, hogy a verbális részben szinte szabadkezem van. Együtt gondolkodunk, ami nagyon fontos, és mindig élvezem.

A Lúdanyó meséiben évek óta te alakítod a főszerepet. Miért tartod fontosnak, hogy gyerekek számára is készüljenek táncszínházi előa­dások?
H. P.: Mert a művészetek része, és nem lehet elég korán elkezdeni a kicsik színházba szoktatását, valamint mivel egyre kevesebb gyerek mozog rendszeresen, ebből a szempontból is nagyon fontos. Azok az ovisok, akik rendszeresen látnak táncelőadást, biztos, hogy ki akarják próbálni ezt a mozgásformát.

A gyerekeid látnak téged a színpadon, akár ebben a darabban?
H. P.: Persze. Ők ebben nőttek fel, ha nem engem, akkor a nagyapjukat, a nagybátyjukat vagy az apjukat látják a színpadon.

Mit szólnál, ha ők is a színészi pályát választanák? Sok színész család óva inti ettől a gyerekét.
H. P.: Azért lenne vicces, ha nem örülnék neki, mert én is ezt csinálom, sőt a család összes többi tagja is. Nagyon hiteltelen lenne azt mondani nekik, hogy „csak nehogy színészek legyetek”. Ezért ha színészek akarnak lenni, akkor azok lesznek. De arra tanítom őket, hogy olyan szakmát válasszanak, ami boldoggá teszi őket, és elsősorban ne a pénzéért csinálják.
hirdetés

A gyerekek figyelmét a legtöbb esetben nehéz lekötni. Mit tapasztalsz, a Lúdanyóra hogy reagál a kö­zönség?
H. P.: Nagyon jó fokmérők a gyerekek. Ha csend van, akkor tudom, hogy csak rám figyelnek, és leköti őket a játékom, de ha beszélgetnek, mocorognak, ki akarnak menni pisilni, akkor tudom, hogy nem vagyok elég szórakoztató számukra. A Lúdanyó nézői mindig nagyon cukik, bevonom őket az előadásba, és nagyon boldogan hömpölyögnek együtt a történettel. Mivel itt leginkább klasszikus mesék hangzanak el, amiket már otthonról is ismernek, sokkal könnyebb felkelteni az érdeklődésüket, hiszen olykor felismernek egy-egy karaktert is. Ősszel a MOMkultban találkozhatnak velünk és a PR-Evolution Dance Companyval, ér­de­mes figyelni a programjukat.

Ezek a klasszikus mesék szerinted valóban nem mennek ki a divatból, vagy mi ragaszkodunk hozzájuk? Hiszen most azok a szülők viszik el az előadásra a gyerekeiket, akik maguk is a Három kismalacra alud­tak el annak idején.
H. P.: Igen, a Lúdanyó meséi közül egy-egy történet már a mai fiatal szülők életében is jelen volt. Le­het­sé­ges, hogy azért mutatják meg ezeket a kicsiknek, mert bennük is a biztonságérzetet, az otthon nyugalmát idézik fel.

Már beszéltünk arról, hogy az ovisok másként reagálnak a látottakra, mint a felnőtt közönség, de szá­mod­ra milyen érzés gyerekek előtt szerepelni?
H. P.: Gyerekeknek játszani a legjobb. Már a rajzfilmek szinkronizálását is nagyon élvezem. A valódi játszó, önfeledt gyermeki ént hozza felszínre bennem, amit tényleg csak gyerekkorunkban engedtünk szabadjára. Ez számomra nagyon felszabadító érzés.




vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor