Impresszum | Előfizetés  
  2024. február 27., kedd
Ákos, Bátor

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Iszonyatos mélységeket kell bejárni”
2022-10. szám / Nagy Klaudia

Az Árva szörny című pszichodrámának április 23-án volt bemutatója a Veszprémi Petőfi Szín­ház­ban Tasnádi Csaba rendezésében. Topolcsányi Laura művének két főszereplője egy házaspár, Anna és Robert, akik látszólag nagyon boldogok együtt. Azonban hamar kiderül, hogy Robert
nárcisztikus személyiség, aki gyermekkori sérelmei miatt bántalmazza a feleségét. Az előadást november 14-én láthatja a fővárosi közönség a Pesti Vigadó Szó • Szín • Játék programsorozatának keretében. A Robertet alakító Keller Jánossal, a székesfehérvári Vörösmarty Színház színművészével a megrázó erejű előadásról beszélgettünk.

A Veszprémi Petőfi Színház felkérésére, az V. Lélektől-lélekig A Szín­ház Gyógyító Erejének Fesztiváljára írta a darabot Topolcsányi Laura, melynek szerepeire felkérték Önt és Módri Györgyit. A téma a mai társadalom gyakori problémájára, a nár­cisz­ti­kus sze­mé­lyi­ség­típusra mutat rá. Hogy fogadta a felkérést?
K. J.: A Lélektől-lélekig A Színház Gyógyító Fesztiváljának fő kül­de­tése, hogy színházi előadások által – bárkit érinthető – problémákra fókuszálva, majd az előadások utáni „kibeszélő-est” keretében se­gít­sen tükröt tartani, irányt mutatni, tölteni, mentálisan erősíteni. Kü­lön­le­ges színházi csemegék, a mindennapokban előforduló szociális, lelki, egészségügyi, társadalmi és egyéb problémák kerülnek bemutatásra az egyedülálló és hiánypótló fesztivál során. Az elmúlt évben a fesz­ti­vál programjai között volt a Veszprémi Petőfi Színházban 2019-ben bemutatott, Stephen King regényéből készült Tortúra című előadás is, melyben partnernőm szintén Módri Györgyi volt. Ott Györgyi volt a kínzó, én voltam az áldozat. Nagyon erős és határozottan jó próbafolyamat volt, mely megerősített bennünket abban, hogy ez az alkotócsapat – Tasnádi Csaba rendezővel együtt – nagy örömmel folytatná a munkát, ezért kitörő lelkesedéssel és izgalommal vágtunk bele az Árva szörny munkafolyamatába.

Amikor először elolvasta, mi volt az első benyomása?
K. J.: Nagyon megütött. Azonnal kutatómunkába kezdtem, elsősorban olyan interjúkat olvastam el, ahol az áldozatok szólaltak meg, és írták le, milyen volt a kapcsolatuk az ilyen típusú emberekkel, akár családon belül, párkapcsolatban vagy munkahelyen. A szakirodalomból az is kiderült, ennek a betegségnek vannak enyhe és súlyos fokozatai, az előadásban a súlyosat játszom.

Mi okozta a nehézséget a karakter megformálásakor?
K. J.: Nem tudok semmilyen párhuzamot vonni magam és a szerep között. Iszonyatos mélységeket kell bejárni, mivel lelkileg és fizikailag is hatni kell a partnerre, ezért meg kell keresnem magamban azokat a sötét tulajdonságokat, amelyektől hitelesen el tudok játszani egy nárcisztikus embert. Miután ilyen karaktert még nem játszottam, nem volt könnyű felépíteni, de Topolcsányi Laura nagyon pontosan írta meg, illetve Tasnádi Csaba rendező pedig annyira felkészült volt, és olyan pontosan irányított, hogy lépésről lépésre megszületett Robert figurája.

Mi jellemzi Robertet és az Annával való házasságát?
K. J.: Robert egy idősebb nőt vett feleségül, mindketten zeneművésznek készültek, a nő világhírű lett, Robert viszont nem vitte semmire. Nagyon fontos az is, hogy ez nem vele született betegség, hanem gyerekkorban alakul ki. Az is kiderül, hogy milyen viszonyban volt a szüleivel, főleg az apjával, illetve volt egy tanár, aki többször elmondta, hogy tehetségtelen, ami beépült a tudatába. Idilli hangulatban kezdődik az előadás, de elég egy rossz mondat a feleségtől, és Robert máris felkapja a vizet. Eleinte enyhébben és szavakkal, mondatokkal bántja, majd a darab vége felé már fizikai bántalmazás is történik.
hirdetés

Anna mikor ébred rá, hogy ez egy bántalmazó kapcsolat? Hiszen eleinte talán önmagát okolja, mint min­den bántalmazott.
K. J.: A nárcisztikus emberek nagyon jól tudnak manipulálni, egy idő után elhiszi a bántalmazott, hogy ő a hibás. Sok mindennek kell ahhoz történnie, hogy eszébe jusson bárkinek is, hogy itt valami probléma lehet. A feleséget családja óvja ettől a kapcsolattól, a nő természetesen nem hallgat rájuk, ezért a férfi próbálja tőlük is elszakítani. Próbálja befeketíteni a bátyját, hogy elhitesse a nővel, hogy neki van igaza, és nem a családjának. Nagy fordulat, amikor Anna a bátyjától kap egy hangfelvételt, ami arról szól, hogy milyen egy nárcisztikus ember. Ekkor jön rá, hogy ilyen kapcsolatban él. A felvétel azonban egyszer csak Robert kezei közé kerül, elborul az elméje, és innentől durva irányt vesznek az események.

A darab választ ad arra, hogy lehet egy ilyen kapcsolatból kilépni?
K. J.: A hangfelvételen, ami Robert kezébe kerül, elhangzik, hogy egyetlenegy választása van egy elszen­ve­dőnek ebben a helyzetben, hogy meneküljön el ebből a kapcsolatból. Nálunk a végén nyitva marad, hogy végül mi történik a férfi és a nő között.

Mennyire megterhelő estéről estére egy ennyire nehéz előadás?
K. J.: Furcsán hangzik, de nagyon szeretjük játszani, mert olyan lelki mélységeket és magasságokat kell bejárni, ami színészileg óriási nagy lehetőség és kihívás. 22. évadomat kezdtem Székesfehérváron, rengeteg prózai és zenés szerepet eljátszottam, de kellenek az ilyen nagy ívű, kihívásra épülő szerepek, mert az ember az ilyen feladatok által tud továbbfejlődni ezen a pályán.






vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor