Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 14., péntek
Vazul

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Szabadon mozogni keretek között
2023-04. szám

Tíz éve nyitotta meg újra a kapuit a nézők előtt a Margit körút kultikus filmszínháza, az Átrium. Bár az elmúlt évek viszontagságos körülményei köztudottan megnehezítették – majd szinte teljesen ellehetetlenítették – a színház működését, a teátrum „megmentésére” létrejött civil
összefogás nagysága megmutatta, hogy az Átriumra igenis szüksége van a budapesti közönségnek. A színház egyedisége ugyanis épp ezerarcúságában rejlik: hiszen nemcsak a repertoárja mozog a műfajok legszélesebb skáláján, de az ott működő különböző független alkotóközösségek egyedisége is mind tovább színezte az Átrium tíz éve rajzolódó palettáját. Bár az Átriumnak nincs állandó társulata, mégis sok színészt láthatunk visszatérő szereplőként színpadán. Kovács Máté már a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatójaként szerepelt az Átrium előadásaiban, és azóta is oszlopos tagja a színháznak, első rendezése is itt került színre. Vele beszélgettünk az Átrium sokszínűségéről, egyediségéről, alkotói sza­bad­ságról, nyitottságról és arról, miért különleges élmény ebben a vibráló közegben dolgozni és színházat csinálni.

Az egyetem alatt is játszottál az Átriumban, és azóta is oszlopos tag­ja vagy a daraboknak. Mi az, ami itt tartott az egyetem után?
K. M.: Az Átriumban egy olyan munkaközösség alakult, amiben jól és biztonságban érzem magam. Itt jó feladatokat kapok, olyan dara­bokban játszhatok, amikben igazán jó dolgozni. Talán úgy tudnám a legegyszerűbben megfogalmazni: itt jó színésznek lenni! Rengeteg különböző feladat, amely fenntartja a kreativitást, és megóv attól, hogy az ember belefásuljon a munkába. Jean-Michelt játszom Az Őrült Nők Ketrecében, de kétszer beugrottam A félelem megeszi a lelket című előadásba is, többek között Kargusné és Angermayer szerepébe. Ezek nagyon különböző szerepek. De ott van például az egyszereplős darab, A bogyósgyümölcskertész fia, ami szintén egy teljesen más tí­pu­sú előadás.

Számodra melyik volt a legemlékezetesebb előadás?
K. M.: Nehéz egyet kiemelni, mert mindegyiket másért szeretem. A legkülönlegesebb talán mégis A trianoni csata volt. Ennek kapcsán találkoztam először Urbán Andrással (a darab rendezője – a szerk.) Amikor korábban láttam a Mefisztót, tudtam, hogy vele szeretnék dolgozni, ezért nagyon boldog voltam, amikor felkértek a szerepre. Urbán András egy egészen speciális munkamódszerrel dolgozik: leültünk, és nagyjából 3-4 hétig beszélgettünk, majd egy-két hét alatt raktuk össze az előadást. Nagyon élveztem ezt a munkafolyamatot.
hirdetés

Mennyire jellemző az Átriumra ez a nagy alkotói szabadság?
K. M.: Abszolút jellemző. Nyitott és őszinte a kommunikáció mindenki között: legyen színész vagy akár rendező. Mindenki hozzáteheti a sajátját egy-egy szerephez, vagy akár a készülő darabhoz, meghallgatjuk egymás ötleteit, legfeljebb végül nem kerülnek be az előadásba. Kíváncsiak vagyunk egymásra: ki vagy és mit hozol magaddal. Teret adunk egymásnak, és ez óriási szabadság.

Itt mutatták be az első rendezésedet, a Holtversenyt is. Hogy talált meg téged ez a téma?
K. M.: Korábban említettem Ugrai Istvánnak, hogy egyszer, ha már eleget játszottam és tapasztaltam, lehet, rendeznék is. Kipróbálnám magam. Aztán István megjelent a könyvvel (Totth Benedek: Holtverseny), hogy nézzem meg, és ha van kedvem, akkor egyszereplős darabban rendezzem meg. Én akkor még egyáltalán nem éreztem azt, hogy van annyi tapasztalatom, hogy rendezzek. De elolvastam a könyvet, és nagyon megtetszett az anyag, úgy döntöttünk, megcsináljuk.

Nagyon fiatal vagy, a színészi pályádnak elején jársz. Milyen jövőbeli perspektívát látsz az Átriumban?
K. M.: Nehéz ilyen körülmények között tervezni, hogy nem tudjuk, mi lesz. Én mindig örülök, amikor látom, hogy a következő hónapban is még játszunk. Szeretnék még sokáig itt dolgozni, elsősorban a színészi feladatokat keresem, de ha rám talál egy újabb anyag, szívesen rendezek is. Az Átriumban a lehetőség adott, és szívből bízunk abban, hogy a körülmények is úgy alakulnak, hogy ezt a lehetőséget minél többen minél tovább megtarthassuk.

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor