Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 14., péntek
Vazul

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Örülök, hogy találkoztam ezzel a darabbal, mert magamtól erre nem került volna sor”
2023-10. szám / Boros Norina

Kiss Csabát a Vízkereszt vagy bánom is én rendezése kapcsán kérdeztem. Csabát a Kaland című előadásunk próbafolyamata alatt ismertem meg. Amikor valakivel először kezdek el együtt dol­gozni, mindig keresem a közös kapcsolódási pontokat. Csaba rendező, drámaíró, dramaturg és
egyetemi oktató. Engem a televíziós műsorkészítés és az újságírás érdekel. Kimondottan szeretem a „márais” világot, ő pont ellenkezőleg fogalmaz erről. Rengeteget mesélt a „lányokról” (Anna és Léna a lányai, Györgyi Anna a felesége). Rájöttem, hogy a közös munka alatt valóban meg lehetett őt ismerni. A Kaland után együtt viszkiztünk, amit mostanság könnyedebb borokra váltottunk, de mivel most reggel van, így szigorúan mindketten a kávénkkal ülünk az asztalnál. Az én Frici nevű kutyám otthon, viszont Csaba Aliz nevű négylábújával érkezett az interjúra, a József Attila Színházba.

Mit szóltál, amikor megtudtad, hogy William Shakespeare Vízkereszt című darabjának rendezésére kértek fel, amelynek december 9-én lesz a bemutatója?
K. Cs.: Nagyon meglepődtem. Szeretem Shakespeare-t, sokat is fog­lal­koztam vele. Inkább a tragédiákkal, a Hamlettel, a Macbethtel, az Othellóval vagy a IV. Henrik királlyal. A szerző mély emberismerete mindig is egy minta számomra. Nem véletlenül mondta Petőfi, hogy ő a teremtés fele, mert ez így is van.

Mi lett volna, ha te választasz darabot, amit megrendezhetsz?
K. Cs.: Úgy látszik, hogy a József Attila Színházban kezd ez nagyon bejönni, mert Márait (Márai Sándor: Kaland) sem választottam volna. Sőt, tőlem eléggé távol van ez az úgynevezett „márais” világ. Az előa­dás sikere után nagyon boldog vagyok, hogy meg kellett küzdenem vele. Ezek a nagy kihívások a rendezői pályán, amikor nem az álmaidat viszed színre, hanem megpróbálod valakinek a titkát megfejteni. Meg­pró­bálsz egy világot felépíteni olyan elemekből, amiket az író kínál neked. Azt tudtam, hogy Shakespeare a Vízkeresztet a Hamlettel párhuzamosan írta. Lehet érezni, hogy mindazt a szorongást, félelmet, rossz han­gu­latot, amit a Hamletbe beleírt, azt szinte itt, a Vízkeresztben pihente ki. Mert ez egy napsütötte, hihe­tet­le­nül játékos mű. Örülök, hogy találkoztam ezzel a darabbal, mert magamtól erre nem került volna sor.

Kik fognak játszani a Vízkereszt vagy bánom is én előadásban? Hogyan osztottátok ki a szerepeket?
K. Cs.: Roppant izgalmas szereposztást raktunk össze. Közös megegyezés volt Nemcsák Károllyal és Hargitai Iván művészeti vezetővel. Nagyon szeretem a József Attila Színházban azt, hogy gondolkodnak a színészekben, a teljes foglalkoztatás igényével. Eszembe sem jutott volna, hogy vendéget hívjak valamelyik szerepre. A teljesség igénye nélkül: Pikali Gerda Oliviának tökéletes választás, Kónya Merlin Renáta mint Viola, a fiatal nemeslány, aki átöltözve, Cesarióként szerelmes urába, szintén telitalálat. Lábodi Ádám Or­si­no hercegeként a fájdalmas beteljesületlen férfivágy, a humor szekcióban pedig remek a tragikus Malvolio, azaz Fila Balázs és a bohózati trió: Horváth Sebestyén Sándor mint Keszeg András, Zöld Csaba mint Böffen Tóbiás és Újvári Zoltán Fábiánként. Ennél jobbat kívánni sem lehet!
hirdetés

Mondtad, hogy teljesség igénye nélkül, de milyen izgalmas karakterek lesznek még a darabban?
K. Cs.: Két szereplő szövegén sokat dolgoztam, hogy pontosan mit is játsszanak. Ők Chajnóczki Balázs mint Valentin és Quintus Konrád, Feste, a bolond szerepében. Azért két nehéz szerep, mert igazából Shakespeare nem írta meg őket. Túlságosan tág teret ad a rendezőnek, hogy úgy értelmezze, ahogy akarja őket. Úgy érzem, hogy mindkét szerepbe sikerült lendületet és izgalmat belevinni. Konrádnál például az volt az alapszándékom, hogy az általa játszott karakter egy bipoláris bolond. Ezt úgy kell érteni, hogy néha kíméletlenül, sőt durván a szemedbe mondja az igazságot, szinte kellemetlenül, máskor pedig meg­könnyí­ti az egészet, és kinevet.

Az 1600 körül íródott mű tud 2023-ban is aktuális lenni?
K. Cs.: Abszolút! Kurrens téma a két nem viszonya, hogy vajon különbözik-e a férfi érzelem a női ér­ze­lem­től. Ha különbözik, akkor miben? Hogyan jelenik meg ez fordított alakzatban? Az érzelmi vágyódásaink nem változnak, azt nem cseréljük századonként. Nem vágyunk másképpen egy másik ember szerelmére, mint ahogy Shakespeare korában. Maximum a viselkedés változott, a viszonyok formája – a lényegük nem. És mivel mai rendező rendezi, ezért ez a történet a mai korról fog szólni. Meg fog jelenni benne erőteljesen az harmincas-negyvenes korosztály egyik fontos tapasztalata, sejtése: az életközepi válság. Amikor az ember már nagyjából látja, hogy miről szól a világ, és szeretne új érzéseket, impulzusokat kapni, de nem tudja, hogy honnan merítse őket.

Mi az, amit a néző hazavihet magával az előadásból?
K. Cs.: A nézők nagyon sokféle színpadi sorssal fognak találkozni. Amit hazavisznek, az a színészi átváltozás csodája. Igazából a színház játék az emberrel. A Vízkereszt nézője azt fogja érezni, hogy két és fél órán keresztül sok humorral, nevetéssel körbejátszottuk az embert.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor