Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 14., péntek
Vazul

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„A becsület a legjobb üzlet”
2024-02. szám / Kozma Botond

Jókai Mór grandiózus regényét, A kőszívű ember fiait a székesfehérvári Vörösmarty Színházban állítják színpadra. A mindannyiunknak ismerős történetből készülő előadás rendezője a teátrum
igazgatója, Szikora János. A próbafolyamatokat beszélgettünk az igazgató úrral az előadás megelőzően koncepciójáról, üzenetéről.

Hogyan esett a választás A kőszívű ember fiaira? Miért most mutatja be a Vörösmarty Színház?
Sz. J.: Az a felületes szemlélő számára is látható, hogy 1848-ban az ország egy meglehetősen megosztott közeg volt. Voltak, akik az Osztrák-Magyar Monarchiában megtalálták a maguk helyét, a maguk egzisztenciális számítását. Azonban az ilyenfajta szoros politikai és gazdasági együttműködések előbb-utóbb magukkal vonták a ma­gán­életi szövődéseket is, a vegyes házasságokat, a vegyes tulajdoni érdekeltségeket. Az ország másik fele azonban nem érezte jól magát ebben a helyzetben. Az ő számukra a függetlenség mindenekelőtt állt. Egy olyan Magyarországon, amiben most élünk, ahol szintén jelentős a társadalom politikai megosztottsága, érzékeny az ember szeme arra, hogy saját történelmi múltjának olyan időszakát olvassa, amit nagyon fekete-fehéren tanultunk. A valóságban, mint általában olyan sokszor, sokkal árnyaltabb a helyzet.

Sokunk számára a történet az 1964-es filmfeldolgozás szerint él a fejünkben. Miben különbözik majd az elő­adás a filmtől?
Sz. J.: Jókai regénye a filmnél sokkal gazdagabb, árnyaltabb. Úgy gondoltam, ha már van lehetőségem, akkor megpróbálok egy olyan színházi adaptációt létrehozni, ami visszahozza a regénynek az eredeti gazdagságát. Léteznek ebből a regényből adaptációk, de kivétel nélkül mind a filmes narratíva gerincét veszik alapul, mintegy lefilézik a történetet. Kétségtelen, hogy a cselekmény gerince a Baradlay-család története, de járulékos elemként ott van benne a sokarcú Magyarország a maga különös, ellentmondásos figuráival, akik közül rendre egy sem jelenik meg nemhogy a filmben, de a színpadi adaptációkban sem. Közben meg áthatja a regényt valami nagyon finom rezignáció. Egy bő évtizeddel a szabadságharc leverése után Jókai, aki addigra már a nemzet írója, visszanyúl ehhez a nagyon kényes témához. Ez olyan, mintha valaki a ’70-es években nekiállt volna írni az ’56-os forradalomról. A szatirikus fanyar humor és a rezignáció olyan stiláris ízek a regény szövetében, hogy azt gondoltam, ha színpadon is egy új fogal­ma­zást csinálunk belőle, akkor ezeket az ízeket megpróbálom bele visszacsempészni.
hirdetés

Milyen megközelítéssel, milyen színházi elemekkel, eszközökkel lehet megjeleníteni ezt a grandiózus tör­ténetet?
Sz. J.: Nagy színházi tablókkal és mozgalmassággal. Korhű jelmezek lesznek, de a díszlet teljesen elvont lesz, pontosan azért, hogy a nagyon gyors, filmes színpadi vágásokat meg tudjam oldani. Sokszor a színészek személyisége kifejezetten átértelmezi a rendezői szándékokat. A színházi munkában az a cso­dá­latos, hogy nem olyan, hogy én valamit otthon kitalálok az íróasztalnál, aztán leülök és megcsinálom. Hát nem. Annak alapján kell dolgozni, hogy milyen hatások érnek. Ezek vagy visszaigazolnak vagy el­bi­zony­talanítanak, vagy szembesítenek azzal, hogy nem úgy kell hozzányúlnom, ahogy otthon elképzeltem az íróasztalnál. Ezért izgalmas, ugyanis az utolsó szót csak a bemutató után lehet kimondani, akkor lehet pontot tenni az alkotási folyamat végére.

Melyek azok az értékek, amelyek a leghangsúlyosabbak az előadásban?
Sz. J.: Egy szép listát lehetne készíteni azokról az etikai kérdésekről, amelyeket körbejár a történet, de én mégis kiragadnék ezek közül egyet, ez pedig a becsület. A regényben elhangzik egy olyan mondat, egyébként érdekes módon egy mellékszereplő szájából, amit én az előadás erkölcsi kategorikus impe­ratívuszává tennék, ez pedig így hangzik: „A becsület a legjobb üzlet.” Ez a mondat már abban a korban is ütött szerintem. Napjaink üzleti világában pedig van egy különös felhangja. Ezt érzem a leghangsúlyosabb és legaktuálisabb üzenetnek.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor