Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 14., péntek
Vazul

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Még a lélegzete is idegen”
2024-03. szám / Ozsda Erika

Szíve szerint trubadúr lett volna. Színész lett, de nemcsak színdarabokban játszik, hanem verseket ír, zenét szerez, tanít és rendez. És még csak 33 éves. Márciustól a mozikban is feltűnik a Most vagy soha című filmben. De most a színházról és a legutóbbi premierjéről beszélgettünk.
Sík Sándor István király című darabjában Orseolo Pétert alakítja Szabó Sebestyén László.

A történet szerint István király vívódik, hogy kire hagyja az országot, mert fia, Imre herceg meghalt. Emiatt nagy a feszültség és a széthúzás az egész országban. Az egyik jelölt, Orseolo Péter – akit ön játszik – milyen érdekeket képvisel?
Sz. S. L.: Orseolo István ismeretlen nevű lánytestvérének a fia, aki egy száműzött velencei dózséhoz ment feleségül. Keresztény, viszont nem magyar, velencei, ezért mindenki idegenként tekint rá. Orseolo tűzzel-vassal harcol a pogányság ellen. Istvánnak azért esik rá a választása, mert – szemben a pogány Vazullal – benne látja a nyugat-európai keresztény irány folytatását. Magyarország akkor maradhat fent, ha kereszténnyé válik. A keresztény és a magyar „nem kettő, hanem egy”. Azt viszont István nem látta előre, hogy Orseolo trónörökössé jelölésével polgárháborúba taszítja az országot.

Ha történelmi szerepet játszik, akkor hozzáolvas?
Sz. S. L.: Igen, ez most is így volt. Olyankor új motívumokat találok a szerephez, a figura viselkedéséhez, külsejéhez. Az egyik szereplő azt mondja, hogy Orseolónak „még a lélegzete is idegen”. Ilyenkor az embernek elindul a fantáziája. Mitől más ő? Másként kommunikál, másként viszonyul az emberekhez, hogyan, mi miatt?

A darab rendezőjével, Berettyán Nándorral együtt játszik a Bánk bánban, az Egri csillagokban és más darabokban. Most ez a színészkolléga instruálta rendezőként.
Sz. S. L.: Dolgoztunk együtt korábban is ebben a felállásban, értjük egymást. Tavaly a Karinthy Színházban rendezte A Szarvaskirályt. A Nemzetiben A súgót – saját művét – 2020-ban mutattuk be. Abban játszom, és a zenét is én szereztem hozzá.

Mióta foglalkozik zenével?
Sz. S. L.: 12 évesen kaptam egy gitárt, de nem nyúltam hozzá, csak miután egyszer a kisöcsém véletlenül fellökte, és letört a nyaka. Rögtön kikértem magamnak, és mondtam, hogy csináltassuk meg. Így is lett. Utána elkezdtem gitározni. A következő hangszer egy koboz volt, amelyet édesanyám vett magának, kisajátítottam, és magamtól megtanultam rajta játszani. Ennek is hasznát veszem. A Hazatérés című darabhoz összegyűjtöttem felvidéki népballadákat, amelyeket kobozkísérettel adok elő, de Tinódiként is pengetem a kobzot az Egri csillagokban…
hirdetés

Mikor lépett először színpadra?
Sz. S. L.: Nem hivatalosan még kisgyerekként otthon, Debrecenben. A Kuckó Művésztanyában kezdtem, édesanyám amatőr társulatában, amelyet akkor alapított, amikor hatéves voltam. Egy ideig ódzkodtam attól, hogy színpadra lépjek, aztán 1999-ben volt egy reneszánsz műsor, ahol annyira megtetszettek a dalok, hogy én is szerettem volna részt venni az előadásban. Így is lett.

Miért szerződött végül a Nemzetibe?
Sz. S. L.: Több oka is volt, de legfőképpen azért, mert szerettem volna Vidnyánszky Attilával dolgozni.

2016 óta tagja a Nemzeti Színháznak, ahol a Csongor és Tünde című darabban lépett először színpadra, de akkor még más szerepben, mint ma.
Sz. S. L.: A Csongor és Tündében még egyetemistaként kezdtem játszani a színházi gyakorlat keretében. Kezdetben a Dimitri nevű figura voltam, aki a mi előadásunkban egy csillagok között élő valaki, aki folyamatosan figyeli az eseményeket. Eredetileg Olt Tamás játszotta az egyik ördögfiókát, Kurrahot, de egy délutáni előadás előtt beteg lett, és nem tudta vállalni a szerepet. Telt ház volt, hatszázötven nézőt vártunk, többen vidékről jöttek, nem akartuk lemondani az előadást, így beugrottam helyette. Mivel Dimitriként végig színpadon voltam, tudtam, hogy Tamásnak mikor mit kellett csinálnia. Kiváló súgónk, Gróf Kati ritmusban mondta a fülemre a verses szöveget. Két előadást csináltam meg így Tamás helyett, s miután ő Kaposváron lett művészeti vezető, átvettem tőle a szerepet. Természetesen már „füles” nélkül.

A Szabó Sebestyén Lászlóval készült teljes interjú a Nemzeti Magazinban és a nemzetiszinhaz.hu oldalon olvasható
Nemzeti Magazin – az olvasnivaló színház. A Nemzeti Színház lapja megtalálható a Nemzetiben, a Müpában és Budapest jelentős kulturális helyein.




vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor