RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. június 28., szerda
Levente, Irén

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Patinás évforduló, fergeteges évad
2015-01. szám / Pavlovics Ágota

130 éve, pontosan 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Opera. A tekintélyes születésnap, valamint az a tény, hogy nagyjából a 2014/15-ös évad felénél tartunk, jó alkalom az összegzésre. Az év utolsó napján Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója summázta a Ház repertoárjával, valamint a megtörtént és küszöbön álló fejlesztésekkel kap­cso­la­tos gondolatait.

Folyamatosan változik a Ház repertoárja. Jól érzékelhető, hogy a klasszi­kus operák rajongói által kedvelt darabok mellett egyre több a ritkán játszott, illetve a modern operajátszás követelményeinek je­gyé­ben létrehozott előadás. Hogy látja, sikerült a megfelelő arányt el­ta­lál­niuk?
Ó. Sz.: Merem remélni, hogy igen, azonban hiába hívják Scalának az operaművészet egyik bazilikáját, valós „skála” erre nincs. Érzetek viszont igen: ha korszerű, gondolatcsikaró Sztravinszkij-előadásunkat váltja Szikora János hatásos, projektoros A bolygó hollandija az Operaházban, és mellette az Erkelben tömött házzal megy Kovalik Balázs szép és klasszikus Turandotja vagy Szinetár Miklós még hagyományosabb Rigolettója, vagy ha a modern táncestünk sokadik permutációját is kiabálós siker kíséri odaát, az Andrássy úton pedig az ikonikus Diótörőnk 64. esztendeje is jegynepperektől kísérve zajlik, ez talán minket igazol. És azt sosem szabad elfelejteni, hogy nekünk egy átlagos napon bő háromezer darab jegyet kell értékesítenünk, ami a szokásos prózai színházi kapacitás 8-10-szerese.

Erős és színes rendezői gárda jegyzi az előadásokat. Néhány példa: Almási-Tóth András, Jirí Menzel, Anger Ferenc. Hogy látja, milyen volt különleges rendezői világuk fogadtatása a művészek és a közönség körében?
Ó. Sz.: Néha a művet fogadják nehezebben, például Dohnányi jobbára már ismeretlen A tenorját, máskor pedig Zsótér Sándor rendezése megosztó. Eközben A bűvös vadász már ugyanúgy ismeretlen a magyar publikum számára, hiába hiszi másként magáról. Egyik száz, a másik csak hetven éve nem volt színpadon minálunk… Elgondolkodtató és a ciklusom vállalt feladatának komplexitását jellemzi, hogy bármihez nyúlunk az aktív repertoárban, minimum harmincéves produkció, ha pedig a passzív opera-ouvre-ből húzunk elő valamit, azt minimum harminc éve egyáltalán nem játszottuk. Egy másik, naprakészebb repertoár építése tehát formanyelvtől függetlenül rengeteg újítással kell járjon.

Az Erkel Színházban mutatták be A bűvös vadászt, Carl Maria von Weber operáját. Az előadás létrehozása során kiderült, hogy a hazai operajátszás miért mellőzte hetven évig ezt a fantasztikus zeneművet?
Ó. Sz.: Sokan tényleg valamiféle adventi meseoperának vélték a darabot, döntően a címe, aztán a Vadászkar jódlihangulata és a kissé félrevezető, mert eleve geg-plakát miatt, amelyre ma már biztosan tennék korhatárkarikát. Valójában viszont A bűvös vadász nem családi program, hiszen a csak pillanatokra kedélyes felszín alatt szerelmi fájdalom, sok bizonytalanság, a csábító sötét erőkkel való cimborálás félelme húzódik meg. Weber a klasszikus német operát már szétszedte, a romantikust pedig még nem tudta összerakni, ezért a forma sem feltétlenül segíti a befogadást: érteni vélem, miért volt sokkal egyszerűbb sok kockázatmentesebb A varázsfuvolát, Fideliót és Lohengrint játszani évtizedeken át elődeinknek a Vadász helyett.
hirdetés

Óriási siker a Mozart A varázsfuvolájából gyerekeknek készült rövidített változat, a Parázsfuvolácska. Tapasztalataik szerint a sokféle beavató módszer közül a magyarázó vagy inkább az ilyen meseszerű, ugyanakkor gazdag látványvilágú előadások kötik le inkább a kicsiket?
Ó. Sz.: Ha a sajátjaimra nézek, máris sokféle gyermeket látok már odahaza, nincs két egyforma köztük. Az Opera legalább 10 különböző korosztályos programot működtet, a kisdedek Ringatójától a kimondott gyermekdarabokon át az OperaKaland komolyan vett kilencedikeseiig, mert nincs önmagában üdvözítő recept. Egy azonban tételszerűen állítható: ha a Parázsfuvolácska története egyszerűsített is, és érthetően a meseolvasatra fókuszál holmi szabadkőműves szimbolika helyett, a zenei megvalósítást tilos lebutítani. Teljes értékű Mozart-zenekar, transzponálatlan áriák révén a titokzatos érzéki élmény, a dramatikus színpadi muzsikával történő találkozás létrejön, és a rostokig hatol. Meg persze a sok világítós toll látványa is, amitől parázslik az egész nézőtér…

Ami a fejlesztéseket illeti, honlapjuk a korábbihoz képest egészen más képet és szerkezetet mutat. Miért változtattak?
Ó. Sz.: A honlap arculatát még fel-felvarrogattuk – utoljára épp egy éve –, de az intézmény integrált informatikai bázisa az ezredforduló táján készült, s ez ebben az iparban matuzsálemi kor. Az új honlap tehát csak a jéghegy csúcsa, alatta rengeteg fejlesztés folyik, ami a balettcipők nyilvántartásától a művészek beosztásáig és az évadtervezésig sok egymásra épülő kapcsolódást fűz majd egybe.

Egy, a közelmúltban megjelent kormányhatározat szerint a főváros X. kerületében, a Kőbányai úton épül meg 2015 és 2018 között az Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacentruma. Milyen változásokat hoz majd a beruházás?
Ó. Sz.: A Bázis az Operaházzal azonos évben, 1884-ben épült öntöttvas csarnokban épül fel, amelyet az Eiffel-iroda egyik magyar mérnöke tervezett, s amelyet sokan a MÁV Északi Járműjavítójaként ismernek. A 22 ezer négyzetméteres ipari műemlékben valaha 96 db 424-es óriás gőzmozdonyt javíthattak egyszerre: belefér majd 11 műhelyünk, tízmilliárdos anyagértékű díszletparkunk, 400 ezer jelmezünk és 100 produkciónk minden kelléke is. Valamint a két próbaszínpad, amely valós méretben tudja majd két házunk tereit modellezni, egyikhez kis mobil nézőteret is szerkesztünk, zenekari árokkal. Az Andrássy úti palotában és a Hajós utcai Üzemházban kiürülő termeket pedig ugyancsak gyakorlásra rendezzük be, Emléktár, OperaCafé és OperaShop is létesül. A Bázis révén az Opera európai munkakörülmények közé kerül újabb százharminc évre, mert ez a fejlesztés a következő évtizedek helyigényét is fedezi – és még egy műemléket is megmentünk a pusztulástól!


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor