RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. május 27., szombat
Hella

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Hattyú
Igazi, tiszta vágy
2014-01. szám

Csajkovszkij klasszikusát vitte kortárs táncszínpadra Feledi János koreográfus. A Feledi Project előadásában február 28-án, pénteken, 19 órakor kezdődik a Hattyú című előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínház Színháztermében. Egy biztos, Feledi a mese mögé néz és megkapargatja a csillogó mázat.
– A Hattyúk tava gyerekkorom nagy élménye. Mind Csajkovszkij zenéje, mind a látvány magával ragadott. A klasszikus mese mögött számomra azonban mélyebb téma húzódik, mint amit először gondolni vélünk a történet alapján. Vágyaink elfogadásáról, felvállalásáról szól – mondta Feledi János rendező-koreográfus. – Manapság azt érzem, olyan világban élünk, ahol nem lehetünk önmagunk, és éppen olyan arcunkat kell mutassuk, amit éppen látni akarnak belőlünk. Az érintett meg a történetben, hogy milyen hatással lehet valakire, ha kitör a megszokott életéből és felfedezi egy olyan oldalát, melyről korábban nem is gondolta, hogy létezik.

Hattyú
A hattyú az alkímiában a szellemi tisztánlátást jelképezi. A víz és a tűz ellentétének egységét szimbolizálja. Egy olyan ősállapotét, mely a kétneműség jegyeit hordozza, így hím és nőstény formájában egyaránt megjelenhet. A hattyúk tava mese, amit mindenki ismer: a fehér tütüben táncoló hattyúk a klasszikus balett emblematikus jelképei. A valóságban mi van a jelképek és a történet mögött? A történet tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy vágyaink olykor élvezetessé teszik az életünket, máskor pedig szenvedést okoznak. Az igazi, tiszta vágy az, amikor kiolthatatlan láng ég a szívedben az iránt, hogy maradéktalanul feltárd és megoszthasd másokkal mindazt, ami lé­nyed­ből fakad. Hattyúk, táncművészek szabályokkal körbevett világán keresztül az emberi elme rejtelmeit látjuk. Azt, hogy milyen hatással lehet valakire, ha kitör a megszokott életéből.
– Nem egy herceg és hattyú közötti szerelem kibontakozása érdekelt, hanem egy nő érzéseinek, vágyainak felébredése, felvállalása. Tudatossá válni abban, hogy bár mások vagyunk, akkor is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más. Egy nő gondolatai, vágyképei egyszer csak megelevenednek és testet öltenek, aki ezáltal közelebb kerül majd önképéhez. Ezzel együtt ezt az új érzést befogadni nem könnyű. De ha elfogadjuk, és levetkőzzük gátlásainkat, akkor teljesedhet ki számunkra az igazi élet” – tette hozzá Feledi János.

Feledi Project
– Most dolgozom eddig a legtöbb művésszel, tízen vagyunk az előadásban. Vannak közöttük olyan táncművészek, akikkel már több darabban dolgoztam együtt, és vannak olyan ígéretes fiatalok, akikkel most dolgozom először. A Hattyúban fellép Krausz Aliz (Bozsik Yvette Társulat), Balássy Szilvia (szabadúszó táncművész), Bajári Levente (Magyar Nemzeti Balett), Horváth Zita (Badora Dance Company), Fehér Laura (szabadúszó táncművész), Kalmár Attila (Bozsik Yvette Társulat), Stohl Luca (szabadúszó táncművész), Tóth Brigitta (szabadúszó táncművész), Fekete Blanka (szabadúszó táncművész). A stáb az eddig megszokott csapat: Minorics Krisztián tervezi a díszletet, Napsugar von Bittera és Matisz Gábor a jelmezek tervezője és kivitelezője, a világítástervező Stadler Ferenc, a dramaturg és rendezőtársam Lisztóczky Hajnalka. Nagyon jó ennyi tehetséges emberrel körülvenni magam, akik nyitottak és pozitív energiával dolgoznak – mondta a koreográfus.
A rendező-koreográfus szerint darabjának fő mondanivalója, hogy merjük felvállalni érzéseinket, saját magunkat és ezzel együtt szeressük magunkat, ha esetleg nem olyanok vagyunk, vagy nem az a véleményünk, mint amit elvárnak tőlünk!
hirdetés

BEMUTATÓ
Február 28., péntek, 19h
Nemzeti Táncszínház – Színházterem








vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor