RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. november 19., vasárnap
Erzsébet

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Egy óvatos duhaj
2014-05. szám / Szepesi Krisztina

Nagy Sándor lassan 10 éve tagja a Madách Színháznak, nagyon sok zenés és egyre több prózai előadásban látható, de sok szállal kötődik a Játékszínhez is, ahol nyáron új bemutatóra készül az Illés-dalokkal átszőtt, Tied a világ! című produkcióban és ahol a jövő évadban is vár rá két új szerep.

Nagyon ritkán teszed ki a lábad a Madáchból, amióta 2005-ben elvégezted a színművészetit. Talán csak a Tháliában az Ördöglakat és a Játékszínben a Jutalomjáték volt jelentős kivétel eddig.
N. S.: Az itteni munkám a zenés előadásokkal indult, aztán egyre több lett a próza, mára pedig csak elvétve vagyok benne zenés darabokban. Ráadásul nagyon sok lehetőségem van, nagyjából húsz estét töltök színpadon egy hónapban. Ehhez jön a két vendégjáték.

És nyáron egy újabb. Június 19-én mutatjátok be a Játékszínben a Tied a világ!-ot Szente Vajk rendezésében, aki színészként, szer­ző­ként és rendezőként is a kollégád.
N. S.: És ahogy nemrég beleolvastam a szövegbe, tetszett nagyon, ahogy Vajk megírta, mert nem akar több lenni, mint ami, hiszen ez nem egy klasszikus értelemben vett színházi előadás lesz. Saját magunk leszünk Feke Palival, Serbán Attilával, Csomós Lajossal, Gubik Petrával és Vastag Tomival egy olyan házibuliban, ahová rajtunk kívül senki nem jött el. Ezért elkezdünk sztorizni, ezek pedig picit tényleg a mi életünkből valók, nagyon sok humorral, miközben az egész Illés-dalokra lesz felfűzve.

Jelent neked bármit is az Illés, hiszen inkább a szüleid korosztálya bulizott a zenéjükre?
N. S.: Tizenhárom éves koromtól kilenc évig vendéglátóztam és ott mindent kellett tudni játszani, de édesapám is zenélt korábban, szóval sokat hallgattam Illés-dalokat. Nekem az maradt meg belőlük, hogy kicsit a lázadásról szóltak, arról, hogy rúgjuk ki a ház oldalát, és ne gondoljuk, hogy miénk a világ. Ezeknek a gondolatoknak pedig manapság is van aktualitásuk, mert nem sok minden változott, talán csak a neve a gyereknek. Persze az kérdés, hogy jól jár-e az ember ma, ha lázad. Én mindenesetre mindig jobban szerettem művészi eszközökkel elmondani, ha nem tetszik valami.

Ráadásul élő zene kíséri majd az előadást.
N. S.: Szörényi Örs fog dobolni és nagyon érdekes lesz, ahogy a Játékszín 300 fős, családias terében a színpadon lesz egy egész zenekar, miközben a darab szerint az én lakásomban játszódik az egész történet. Az emberek mindig szeretnének egy picit többet tudni arról, milyenek vagyunk civilben, és lehet, hogy ez az előadás enged egy kis betekintést abba, hogyan viccelődünk egymással a valóságban. Ráadásul interaktív lesz minden, a nézők reakciója is alakítja majd az előadást. Az egész egy kicsit show- és koncertszerű, miközben családis hangulatú is lesz.

Ez igazi kirándulás lesz neked, hiszen hozzászoktál a nagyon kötött zenés és szórakoztató műfajhoz.
N. S.: Ez egy jóval szabadabb dolog és pont attól jó, hogy minden este egy picit más lesz, persze keretek és szabályok között. Az én figurám egy kicsit stand up jellegű, aki a közönség felé is kikacsint, de nem is nagyon nevezném szereplőnek, hiszen mindenki a saját nevén szerepel, én például Nagy Sanyi leszek. Elvileg akkor lehet a színpadon lazának tűnni, ha iszonyatosan jól össze van próbálva minden, és bár én óvatos duhajként szeretem tartani magam azokhoz a dolgokhoz, amik le vannak írva, kíváncsi vagyok, milyen lesz egy kicsit szabadabban játszani.
hirdetés

Óvatos duhaj vagy abban a tekintetben is, hogy mindig megtalálod azt a közeget, ahol már régi, jól bevált kollégákkal dolgozhatsz együtt.
N. S.: Ez nem szándékos, talán inkább ördögi kör, hiszen egy idő után híre megy annak, ha valaki sokáig dolgozik egy helyen, és ha mégis felmerül a neve, csak legyintenek, hogy úgyse érne rá. És ez valahol igaz is, hiszen múlt héten például hatféle előadást játszottam egy hét alatt. Ez persze nagyon jó, hiszen sokkal jobban szeretem ezt a fajta változatosságot, mintha sorozatban nyolcat játszanánk ugyanabból minden héten, mint külföldön. Miközben nyitott vagyok a vendégfeladatokra is, és nagyon örülök, hogy a következő bemutatóm is a Játékszínben lesz októberben a Legyen a feleségem című előadásban, ahol megint olyan kollégákkal játszhatok, akikkel már volt alkalmam korábban is. Sőt, decemberben szintén játszom majd ott egy új előadásban, amiről még csak annyit tudok, hogy Szirtes Tamás tanár úr rendezi.

A Játékszínben elvileg nincsen társulat, gyakorlatilag viszont egyre többen kötődnek már oda, ahogy mostanra már te is.
N. S.: Ennek nagyon örülök, mert a Madách nagyszínpada után a Játékszín sokkal intimebb környezet. Szeretem, ha nem kell kiabálni a színpadon. Az pedig nagyon tetszik, hogy amióta Bank Tamás és Németh Kristóf vezeti a Játékszínt, iszonyatosan sok munkát fektetnek bele, nagyon akarnak jót csinálni, és ha valami új dolog kezdődik, abban szívesen vesz részt az ember.

Egyre több a prózai előadásod a zenésekkel szemben. Műfajilag nincs hiányérzeted, hiszen leginkább vidám, szórakoztató produkciókban játszol?
N. S.: Az Ördöglakat is összetettebb előadás és nem a vicceskedésről szól, de az Én, József Attila című előadásban is jókat lehetett gondolkodni, és kicsit bele is lehetett halni. Az én részemről a Jutalomjátékban is inkább ellenpontoznom kell Gálvölgyi Jánost, szinte nulla humorérzékkel, tele frusztrációval. Vagyis szerencsére nem csak a vicces szerepekről szól az életem, és nem is lenne jó, ha így lenne.

De ha csak ezekről szólna, akkor is megkeresnéd, mivel tudsz elszakadni a rutintól.
N. S.: Alapvetően elemző típus vagyok, így a leírtak alapján gondolom végig a szerepeimet, de nagyon megtanultam Szirtes tanár úrtól, amikor a Sors bolondjait próbáltuk, hogy nem mindig kell mindenáron viccesnek lenni, ha az nem az én dolgom. Bagó Berci pedig még az egyetemen mondta egy próbán, hogy „nem érdekel, mit dumálsz, csak történjen veled meg”. Azóta is nagyon sokszor jut eszembe ez a mondat, hogy itt és most legyek benne a szituációban. Az, hogy ez mennyire sikerül, sok mindentől függ, de közben igyekszem a saját képességeimhez mérten mindenből a legjobbat kihozni.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor