Interjú Ormánság-Bőköz Fesztivál a környezettudatosság jegyében 2016-08. szám / Jónás Ágnes
Első alkalommal rendezik meg az Ormánság-Bőköz Fesztivált szeptember 23. és 25. között, melynek Ormánság három apró települése, Kémes, Szaporca, Tésenfa, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközpont ad helyet. A három falu huszonhárom helyszínén közel kétszáz közreműködővel több mint félszáz eseményre kerül sor. A minőségi, hagyományőrző és -teremtő rendezvényről Márta Istvánnal, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk.
A fővárostól kétszáznyolcvan kilométerre fekvő kelet-ormánsági Bőköz kisrégióban rendezik meg az az Ormánság-Bőköz Fesztivált. Mitől különleges e háromnapos rendezvény és milyen cél, küldetés bújik meg mögötte?
M. I.: Magyarország gazdaságilag egyik legszegényebb, de értékeiben igen gazdag tájegységében rendezünk néhány „kulturális ünnepnapot”. Nem Kapolcsot vagy az Ördögkatlant szeretnénk utánozni, nem is falunapokat szeretnénk szervezni. Célunk a közösségépítés és nyitás, a kulturális és ökoturizmus fejlesztése, miközben lehetőséget teremtünk arra is, hogy a helyiek maradandó élményhez jussanak. Az Ormánság három apró, nyolcszáznyolcvanöt fős összlakosságú településére, Kémesre, Szaporcára, Tésenfára, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközpontba hozunk minőségi programokat, bemutatva a helyi értékeket is az érdeklődőknek. Első alkalomról van szó, ezért – egymás között – „alapkőletétel fesztiválnak” is hívjuk a vállalásunkat.
Miért éppen erre a régióra esett a választásuk?
M. I.: Szeretem a kistelepüléseket, magam is egy kiskunsági faluból származom, és népzenét is gyűjtöttem Moldva kis faluiban. Mint a Művészetek Völgye alapítója sokat köszönhetek a kapolcsi, taliándörögdi közösségeknek, sokat jártam a baranyai falvakat. A Bőközben megfogott a még érintetlen környezet, a látszólag nyugodt történelem kétarcúsága, a festett-kazettás templomok hangulata, az emberek nyitottsága, érdeklődése. Az új fesztivál kihívást, ismeretlen emberek, új barátok, értékek felfedezését kínálja.
Zenei, művészeti programokkal és színházi előadásokkal egyaránt készülnek. Talán először kezdjük a zenei repertoárral!
M. I.: Műfaji sokszínűségre törekszünk: a népzene, a néptánc, a komolyzene és a blues jeles képviselői lépnek színpadra. Ellátogat hozzánk többek között Szirtes Edina Mókus, Gryllus Vilmos, Pál István Szalonna és Bandája, a Muzsikás együttesből Sipos Mihály, a Filharmónia Magyarország négy koncerttel, a Pécsi Balett, a Tanac és a Forrás Néptáncegyüttesek, Varnus Xavér és a Virtuózok zenei tehetségkutató első szériájának győztese, Boros Misi. Jön Hobo, Ferenczi Gyuri és David Yengibarian harmonikaművész, aki az örmény népzene és a jazz világába kalauzolja a nagyérdeműt. A Hagyományok Háza táncházzal, népdaltanítással várja a fesztiválozókat.
Milyen élményekkel gazdagodhat az, aki betér a Szaporcai Cifra Házba?
M. I.: Különleges hangulatú, felújítás alatt lévő, hagyományos portáról van szó, amely jó példája a hagyományőrzés és a kulturális újragondolás kreatív szimbiózisának. Itt – többek között – olyan, az Ormánságot bemutató régi és újabb dokumentumfilmek vetítésére kerül sor, mint például Kovács Kristóf Malaccal teljese és Besence openje, Pettendi Szabó Péter Járt-e már Budapesten? című alkotása. Az ormánsági „egykés” világról Kodolányi Földindulás drámája szól. Ennek 1939-es és 2014-es filmes változatát is megnézhetik az érdeklődők a fesztiválon. A vetítések között az alkotókkal és kritikusokkal tartunk beszélgetéseket, de lesz különleges találkozó Hobóval és Szőke Andrással is. | hirdetés
|
|
Kiállításokból és konferenciákból sem lesz hiány.
M. I.: Kiemelném a Janus Pannonius Múzeum régészeti anyagát, Szatyor Győző Ormánsági grafikák sorozatát, Horváth Gábor és Tóth Zsuzsa fotókiállítását. Nagyon izgalmas lesz például az is, ahogy Tóth György újraértelmezi a falusi tárgyakat – olyan kérdésekre lehet majd választ kapni, hogy miként is lesz az ekéből ördög. Fontos szerepet kapnak a helyi értékeket bemutató anyagok is, így az önerőből felújított szaporcai tájház, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközpontban pedig a kistelepülések kultúrájával és fesztiváléletével kapcsolatos konferenciára kerül sor. A megye segítségével megszervezzük a Baranya megyei polgármesterek találkozóját, és küldetésünk között szerepel az 1888-as Angster orgona felújításával kapcsolatos kezdeményezés támogatása is.
Milyen színházi produkciókkal várják a látogatókat?
M. I.: Az előadásoknak a kémesi Ormánság nagyszínpad, valamint a Váci-ház udvar ad otthont. A szaporcai Bőköz színpad, az Eperfa Tájház, a Művelődési Ház, a Bóbita Bábszínház és a MárkusZínház a gyerekeknek kedvez. A Mágocsi Színjátszók Csokonai Karnyónéját hozzák el, A helység kalapácsát a pécsi Janus Egyetemi Színház mutatja be, Hobo vonósnégyessel kísért Csokonai műsorát pedig Kémesen láthatja a közönség. A Kaposvári Egyetem hallgatói és Vidnyánszky Attila jóvoltából mesterségórákra is sor kerül. A fesztiválnak lesz még egy nagyon egyedi „mozzanata”: az utolsó napon megnyílnak a falvak képzeletbeli határai, közel száz helyi kisiskolás utazik Budapestre a Nemzeti Színházba, ahol körbevezetést és előadást tartanak számukra.
Célként említette az és ökoturizmus fejlesztését is. Mely zöld civil szervezetekkel működnek együtt és miféle pluszt adnak ők a fesztiválhoz?
M. I.: A tésenfai Környezet-Kultúra-Közösség Egyesület és a pécs-szaporcai Ökográf Egyesület a helyismeretet, a településekért való tenni akarást, odafigyelést „hozza”, valamint részt vállalnak a szervezésben. A fenntarthatóságra, a környezettudatosságra kiemelt figyelmet fordítunk, ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogatóközpont segítségével vadregényes ökotúrákat kínálunk, de kenuzni is lehet majd a Fekete-vízen.
|
vissza |
|
| |