RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. június 25., vasárnap
Vilmos

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Raszkolnyikovtól a gittegyletig
2016-09. szám / Jónás Ágnes

Százhuszonegyedik évadát kezdte meg a Vígszínház, melynek színházi grundján olyan kü­lön­le­ges alakokkal találkozhatnak majd a nézők, mint Nemecsek és Boka, Puck és Zuboly, Rasz­kol­nyi­kov és Porfirij, II. Erzsébet és Don Juan. Eszenyi Enikő ráadásul régi álmát váltotta valóra: több
kisfilmet rendezett egykori mestere, Kapás Dezső novelláiból. A Vígszínház igazgatójával az idei évad műsortervéről, a nemecseki eszmékről, a modern technika színházba integrálásának előnyeiről és a fiatal alkotókkal való inspiratív együttműködésről beszélgettünk.

Százhuszonegyedik évadotokat kezdtétek augusztus végén.
E. E.: A százhuszonegy négyzetszám, tizenegyszer tizenegy, így na­gyon szerencsés. Én hiszek benne, hogy ez az évadunkról is el­mond­ha­tó. Tíz új bemutatóval készülünk a Vígben, a Pestin és a Házin.

Úgy tudom, már javában zajlanak a próbák.
E. E.: Jelenleg a világirodalom meghatározó remekművét, a Bűn és bűnhődést, illetve egy kortárs angol darabot, az Audienciát próbáljuk. Előbbit Michal Docekal rendezi a nagyszínpadon. Remek sze­reposz­tást ígérünk: Raszkolnyikov szerepében Orosz Ákos, Porfirijként Stohl András látható, mellettük Hegyi Barbara, Telekes Péter, Lengyel Tamás, Börcsök Enikő, Bach Kata, Hajduk Károly és Vecsei Miklós játszik az előadásban. A Pestiben Halász Judit főszereplésével, Valló Péter rendezésében a Broadway és a West End egyik sikerdarabjának premierjére készülünk. Az Audien­cia II. Erzsébetről mesél, egyszerre nagyon szellemes és nagyon okos írás. Nemcsak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, hanem megismerhetjük korunk egyik legmegkapóbb személyiségét és minisztereit. A királynő audienciáin fogadja miniszterelnökeit, Churchillt, azaz Lukács Sándort, John Majort, azaz Fesztbaum Bélát, Harold Wilsont, azaz Hegedűs D. Gézát.
A november 5-én debütáló A Pál utcai fiúk szerzőpárosa, Dés László és Geszti Péter már nem először dolgozik a Vígszínháznak. Marton László, a színház főrendezője Grecsó Krisztián íróval és régi mun­ka­tár­sá­val, Radnóti Zsuzsa dramaturggal készítették el az új adaptációt. A történet nagyszerű fiatal tehetségek előadásában és Horváth Csaba koreográfiáival elevenedik meg. Nemecsek Ernőként Vecsei Miklós első nagy vígszínházi szerepében mutatkozik be, Bokaként az előző évadban már számos nagy szerepben bizonyító Wunderlich József látható, aki nagyon muzikális színész, s aki nem mellesleg Razumihint is alakítja a Bűn és bűnhődésben, tehát a nézők meggyőződhetnek arról, hogy nemcsak kiváló énekes, ha­nem prózai szerepben is nagyszerűen megállja a helyét.

Molnár Ferenc a Vígszínház házi szerzője, gyakran színpadra állítjátok egy-egy művét – nemrég mu­tat­tá­tok be A testőrt, és a Játék a kastélyban is nagy sikerrel fut nálatok. A Pál utcai fiúk 1907-ben íródott. Szerinted mitől lehet még ma is izgalmas Nemecsek története?
E. E.: Molnár Ferenc szívbe markoló alkotása felnőtteket és fiatalokat egyaránt megérint, minden generáció úja és újra felfedezi magának. A grund, az einstandolás, a gittegylet közös gondolkodásunk és a közbeszéd része lett. Barátságról, hűségről, önfeláldozásról és egy kis különleges közösségről szól, ahol nem az erő, hanem a szellem győzedelmeskedik. „A grund mi vagyunk” – éneklik Bokáék az előadás egyik dalában. A Víg is egy színházi grund, a mi otthonunk, ahol minden nézőnk benne van a csapatban.

Mely bemutatóknak ad otthont a Pesti Színház, illetve a Házi Színpad?
E. E.: Az Audienciát a Don Juan bemutatója követi, a világirodalom egyik legrejtélyesebb, legkülönösebb alakjának történetét Kovács D. Dániel állítja színpadra, akit nagy sikerű Haramiák rendezéséért a színikritikusok a legígéretesebb pályakezdő díjára terjesztették fel. Don Juanként Hajduk Károly, Sganarelle szerepében pedig Hegedűs D. Géza látható.
Márai Sándor Hallgatni akartam című művét Hegedűs D. Géza előadásában mutattuk be szeptemberben a Házi Színpadon nagy sikerrel. A Marton László rendezésében készült előadás egy értékvesztett időszakról szól, pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak. A Pentheszileia Programot egy nagyszerű filmrendező, Kincses Réka állítja színpadra. Nagy öröm számomra, hogy az Oscar-díjas filmrendező, Szabó István hosszú idő után ismét a színházban rendez. Bartis Attila pedig új darabot írt a Vígszínház számára.

Ha már Kovács D. Dánielt említetted, ő rendezi a Szentivánéji álmot is, amelyben Puck szerepét öltöd magadra.
E. E.: Amikor egy fiatal, friss energiákkal érkező alkotó velem szeretne dolgozni, és egy ilyen csodálatos szerepet oszt rám, az olyan, mintha egy újabb szakmai elismerést kapnék. Nagyon szeretem Dani előadásait, nagyon büszke vagyok rá, és várom a közös munkát. Egyik első szerepemet Marton Lászlótól a Szentivánéji álomban kaptam, én voltam az első Tündér. Ez azért is nagyon emlékezetes, mert az egyik előadás után volt az esküvőnk Kaszás Attilával. Akkor is én kezdtem a darabot, örülök, hogy még egyszer elkezdhetem mint Puck, immáron egy másik első Tündér oldalán.

Szentivánéjiből nemcsak álom lesz, hanem szexkomédia is.
E. E.: Woody Allen nagy sikerű filmjét, a Szentivánéji szexkomédiát rendezi Aleksandr Bargman kiváló orosz rendező. Kern András közreműködik a színpadi változat megírásában, és egy szórakozott filozófiaprofesszor bőrébe bújik majd a Pestiben.
hirdetés

A Vígszínház egy éve tagja az Európai Színházak Uniójának. Milyen profittal jár a tagság a társulat szá­mára?
E. E.: Egyre több rangos meghívást kapunk Európából és a világ legtávolabbi helyeiről is. Novemberben Kínába utazunk, Nádas Péter Találkozása meghívást kapott a guangzhoui színházi fesztiválra. Mindenki nagyon várja ezt a kalandos utat, hiszen magyar prózai társulat még nem játszott ebben a távoli kínai városban.

Idén is volt VÍGnap – szeptember 11-én pillanthattak be a vendégek a színház kulisszái mögé, sőt, élő közvetítést nézhettek meg a Vígszínház Facebook oldalán.
E. E.: A Royal Shakespeare Company, valamint a nagy külföldi operaházak a világ minden tájára árulják az online előadásaikat. Szerintem remek lehetőség ez azoknak, akik különböző okok miatt nem tudnak elmenni hatszáz dollárért a Metropolitanbe. Aki például Nyíregyházáról nem tudott felutazni a budapesti VÍGnapra, örült, hogy a modern technika segítségével lehetősége nyílt megnézni az élő közvetítést. Örömmel töltött el bennünket, hogy a világ minden tájáról érkeztek kommentek Facebook oldalunkra, még Mexikóból is jelezték, hogy néznek bennünket. Ezek a beszélgetések, melyeket közvetítettünk, még ha nem is tudnak mindent feltárni, talán jól mutatják, hogy számunkra milyen fontos, amit egész évadon át csinálunk. A nézők általában a végeredményt látják, és nem tudják, hogy egy-egy bemutatott előadás mögött mennyi együttgondolkodás, közös munka van.

Folyton innovációkban gondolkodsz. Ezúttal is nagy fába vágtad a fejszéd – VIGfilmekkel bővül a színház repertoárja.
E. E.: Rendhagyó, hét epizódos kisfilmekről van szó, melyek a színészek és a színházi dolgozók örömeit és kínlódásait tárják elénk görbe tükrön keresztül, professzionális minőségben. A főbb szerepekben társulatunk kiváló művészei láthatók, a filmes csapatot a fiatal és tehetséges filmrendező, Hartung Attila irányította, jómagam producerként álltam a projekt mögé. A nézők bátorítása adta az ötletet, hogy legyen egy ilyen sorozat. Remélem, hogy egyszer eljutunk oda, hogy nemcsak ötperces kisfilmjeink lesznek, hanem húsz-huszonöt perces epizódokból álló sorozatok is.

Mestered, Kapás Dezső novelláit is filmre viszed.
E. E.: Kapás Dezső színházunk legendás rendezője volt, írásai nagyon fontosak a számomra. Dezső és Horvai István a mestereim voltak. Olyan kiválóságokat adtak a szakmának, mint amilyen Gálffi László, Hegedűs D. Géza, Takács Kati, Pap Vera, Gáspár Sándor, Bán János, Alföldi Róbert, Kaszás Attila, Méhes László, Rátóti Zoltán, Cserna Antal és még sorolhatnám. Kapás Papírkosár című novelláskötetében fájdalmasan és sok humorral, groteszk módon ír az 1950-es évekről. Ezekből a novellákból rendeztem kisfilmeket a társulat színészeinek közreműködésével, Táborosi András operatőrrel. A filmek világa egyszerre szórakoztató és megrázó, hiszen egy nyolcéves kisúttörő, Szerencsés István szemszögén át tárja elénk a személyi kultusz hétköznapjait. A kisfilmeket a forradalom hatvanadik évfordulójára készített előadás keretében október 23-án a Pesti Színházban láthatják a nézők.

Ha már a filmezésről esett szó… Legutóbb a Gondolj rám című mozifilmben játszottál együtt Kern And­rás­sal. Mitől élvezetes számodra a vele való munka?
E. E.: Első főszerepemet a Vígszínházban a Sándor Pál rendezte Ragyogj, ragyogj, csillagom!-ban ját­szot­tam, akkor volt Andris először a partnerem, régi barátság a miénk. Remek instrukciókat ad, és mindig élvezem ezeket teljesíteni, mert tudom, hogy csakis jó sülhet ki belőle.

Akkor is a színészi hivatást választanád, ha most állnál pályaválasztás előtt?
E. E.: Én bármilyen körülmények között azt választanám, de az én feladatom most nem az, hogy visszanézzek, hanem hogy a mostani pályakezdőknek segítsek egy olyan úton végigmenni, amelyet én már bejártam. Ők sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint mi egykor. Már nincsenek tévéjátékok, kevesebb játékfilm forog, nehezebben ismerik meg az arcukat országszerte. A Víg nézői hálás és hűséges közönség, akik régi kedvenceik mellett esélyt adnak a társulat új tagjainak is, és úgy hiszem, már sokukat megszerettek az utóbbi évadok alatt.

Hogy látod, mennyit változott a Vígszínház az igazgatásod alatt?
E. E.: Ezt nem az én feladatom megítélni. Ezzel a kitűnő társulattal és a nagyszerű munkatársakkal boldogan szolgálom a Vígszínházat.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor