RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. április 26., szerda
Ervin

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„A Jóisten megadta, hogy azt csináljuk, amit szeretünk”
2016-12. szám / Jónás Ágnes

„Sosem akartam egyéni karriert, elsősorban a férjem szakmai munkáját szerettem és szeretném támogatni. Hogy házastársak is vagyunk, óriási előny!” – vallja Vincze Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti főmunkatársa, Zsuráfszky Zoltán felesége, aki 2015-ben a Körhinta című
zenés-táncos darabban dramaturgként és forgatókönyvíróként bizonyított. 2017-ben a Müpában ko­reo­grá­fus­ként vesz részt a táncegyüttes Kiegyezés című új műsorában, márciusban pedig a Vidnyánszky Attila rendezésében látható Csíksomlyói passió című darabban. A Harangozó-díjas koreográfus-jelmeztervezővel a magyar néptánc külföldi megítéléséről, valamint a táncegyüttes sikerének titkáról is beszélgettünk.

A Körhinta című zenés-táncos darab 2015 februárjában debütált a Nem­zeti Színházban – a dramaturgia és a forgatókönyv a te munkádat dicséri, férjed, Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője pedig társrendező-koreográfusként vette ki részét a Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióból. Milyen kihívások elé állított benneteket a produkció?
V. Zs.: A férjem vitte el Vidnyánszky Attilának a táncjáték-for­ga­tó­köny­ve­met, aki az első pillanattól kezdve partner volt abban, hogy a produkciót közösen hozzuk létre. A legendás Fábri Zoltán-film színpadi adaptációjában az együttesünk tagjai nemcsak táncos, hanem prózai oldalukat is megmutatják, hiszen a táncjátékot az eredeti szövegek mellett a darabhoz illő egyéb szövegekkel, prózával, népköltészeti be­té­tek­kel színesítettem, illetve magyar szólásokkal fűszereztem, me­lyek egyrészt kiváló humorforrások, másrészt pedig segítenek a dramaturgiát közérthetőbbé tenni. A népzenés-néptáncos keret könnyen illeszthető a történethez, a koreográfiát illetően a férjem főleg szatmári anyagból dolgozott.

Nem tartottatok attól, hogy a nézők óhatatlanul is a filmmel fogják összehasonlítani az előadást?
V. Zs.: Törőcsik Mari és Soós Imre nagyon fiatal szerelmespárt alakított a filmben, ezért számomra evidens volt, hogy a színházi produkció gyerekjátékból induljon ki. Remek szereplőket találtunk ifj. Vidnyánszky Attila, Waskovics Andrea, valamint Szűcs Nelli személyében, s nagy öröm volt számunkra, hogy Cser­hal­mi György elvállalta az apa szerepét.

„Ma már sokkal inkább vonz a koreografálás, mint a színpadi szereplés” – nyilatkozta férjed a Pesti Műsornak adott legutóbbi interjújában. Te hogy vagy ezzel?
V. Zs.: Tímár Sándor tanítványaként kezdtem a táncos pályát, egyetemi éveim után a Bu­da­pest Tánce­gyüt­tes­ben táncoltam mint hivatásos táncos, közben férjemmel közösen rengeteget tanítottam itthon és külföldön is – a pedagógiai munkában éreztem azt, hogy igazán ki tudok teljesedni. Sosem akartam egyéni karriert, elsősorban a férjem szakmai munkáját szerettem és szeretném támogatni, nem mindennap születik ugyanis olyan néptánc-koreográfus, aki az eredeti anyagot annyira jól ismeri, mint Tímár, s képes abból magas színvonalú művészi alkotásokat létrehozni. Szakadatlanul törekszik arra, hogy a magyar néptáncot művészi rangra emelje, rendkívüli pedagógiai érzékkel rendelkezik, tudását képes átadni a fiataloknak is.

Az biztos, hogy kőkemény munkatársi kapcsolat a tiétek, amellett, hogy több mint harminc éve vagytok egymás társai jóban-rosszban.
V. Zs.: A Jóisten megadta nekünk, hogy mindketten azt csináljuk együtt, amit szeretünk. Hogy házas­tár­sak is vagyunk, óriási előny! Számos dramatikus táncjátékot írtam már férjemnek, Zsurának: a Benyovszkytól kezdve a Székely Dózsa György című tánckrónikáján át A Tenkes kapitányáig, de szép számmal születtek mese- és ifjúsági darabok is, ilyen például a Sárkánymese, a népszokásokat bemutató Táncoló tavasz vagy a Téli tánc. Most legutóbb a Drakula utolsó tánca című nagyszabású tánc-színjátékot írtam az együttesnek, amelyet a Müpában láthat a közönség. Koreográfusként is dolgozom a tánce­gyüt­tes­ben, de gyakran úgy érzem, inkább amolyan „mindenes” vagyok.
hirdetés


Hosszú évek óta igyekeztek maradandó élményt nyújtani a közönségnek, produkcióitokat külföldön is ismerik, elismerik. Más szemmel nézik kint a magyar néptáncot?
V. Zs.: A Kárpát-medencében élő népek kohéziójából egy olyan csodálatos tánckultúra alakult ki, mely világszinten is ritkaságszámba megy. Japánban a Táncrapszódia című folklórműsorunkat mutattuk be turné keretében 2016 februárjában. Óriási sikere volt! Japánban rengetegen táncolnak magyar néptáncot, szinte minden városban működnek magyar néptánccsoportok. Ősszel az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségével az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplésének 60. évfordulója alkalmából A magyar lélek (Spirit of Hungary) című műsorunkkal léptünk fel tíz amerikai városban, köztük New Yorkban, Chicagóban, Torontóban, Washingtonban az amerikai és a kint élő magyar közönség előtt. Az első részben tematikus számokat adtunk elő a forradalomra és az emigrációra emlékezve – a nézők könnyekig meghatódtak rajta. A második részben táncaink színes és csodálatos világát, virtuozitását mutattuk meg.

Szerinted miben rejlik a táncegyüttes sikerének a titka?
V. Zs.: A sok munkában és a műfaj iránt érzett mély szeretetben. Nálunk nem olyan fiatalok táncolnak, akiket csak a pénz motivál, vagy akiknek mindegy, hogy mit csinálnak, csak színpadon legyenek. Lelkes, a kultúrát méltóképpen bemutatni kívánó táncosokkal, mély hivatástudattal rendelkező táncművészekkel dolgozunk, akik pontosan tudatában vannak annak, mit jelent a magyar kultúrát képviselni Japánban vagy éppen Amerikában. Komolyan veszik küldetésüket népművészetünk bemutatását illetően, s érzik a fontosságát annak a munkának, melyet együtt végzünk nap mint nap a siker érdekében.

Milyen új produkciókkal készül a táncegyüttes a közeljövőben?
V. Zs.: A Csíksomlyói passió zenés produkció március 10-én debütál a Nemzeti Színházban, melyre már januártól elkezdünk készülni, s amelyben együttesünk teljes társulata részt vesz. Ebben a produkcióban is segítem majd férjem munkáját. Április 1-jén kerül sor a Magyar Nemzeti Táncegyüttes új, nagyszabású műsorának bemutatójára a Müpában, melynek témája és egyben címe a százötven évvel ezelőtt létrejött Kiegyezés lesz.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor