Interjú
„A zene az én gyógyszerem”
2017-03. szám / Jónás Ágnes
Messiás.ma címmel a Reformáció 500 emlékév keretében a Müpában közel száz művész részvételével látható április 25-én a Várkonyi Mátyás zeneszerző által színpadra álmodott rockoratorikus passió. A Georg Friedrich Händel 1741-ben írt, halhatatlan remekművéből készített,
nagyszabású, a múlt és jelen között hidat képező, barokk és modern elemekkel átszőtt, fúziós produkció kapcsán a rekedt hangú rocklegendával, Horváth Charlie-val beszélgettünk.
Mit szólt, amikor megtudta, hogy Várkonyi Mátyás egy rendhagyó zenés színházi produkcióval kívánja újraéleszteni Händel klasszikusát?
H. Ch.: Tudtam, hogy Várkonyiban nem lehet csalódni, mert mindig a maximumra törekszik. Régi barátság a miénk, még a Generál együttesben kezdődött, de dolgoztunk együtt a Sztárcsinálók rockoperában is, és szerepeltem az általa alapított Rock Színház 1986-os Jézus Krisztus Szupersztárjában. A Messiás.ma című darabban a trombitás szerepét osztotta rám, amiben természetesen énekelek is, de a trombitásként is megmutatkozom. Mindennap legalább egy órát gyakorlok, hiszen itt most nem lehet improvizálni, nem csúszhatok el a jégen.
Úgy mondja ezt, mintha izgulna, pedig igazán nincs oka rá, hiszen eleve trombitásként kezdte a pályáját.
H. Ch.:Valóban, de a hangszeres tudást ápolni kell, én viszont az utóbbi időben „csak” énekeltem. A Decca zenekarban kongáztam, gitároztam és zongoráztam is. Régen zenekarba nem is lehetett kizárólag csak énekesként bekerülni – feltétel volt, hogy tudj hangszeren játszani. Az énekvizsgámat még Malek Andrea édesanyjánál, Toldy Máriánál tettem le, majd trombitálásból megkaptam a „C” kategóriás minősítést, tudod, akkoriban még vizsgázni kellett, nem úgy, mint ma, mikor már mindenki azt csinál ebben az országban, amit akar. Olyan világot élünk, ahol előképzettség nélkül is be lehet futni, meg lehet nyerni versenyeket.
Sztárgyártó ország lettünk?
H. Ch.: Igen, de nem azokkal van gond, akik elindulnak a tehetségkutatókon, hanem magukkal a sztárgyártókkal, esetleg a zsűrivel. Kultúraközvetítésről itt már rég nincs szó, manapság a nézettségi mutatók diktálnak.
Ezek szerint ha felkérnék, hogy legyen zsűritag egy zenei tehetségkutató műsorban, nemet mondana?
H. Ch.: Kétszer is hívtak – az egyikre egyértelműen nemet mondtam, a másik esetben a tárgyalási fázisig jutottunk csak, mert mikor azt mondták nekem, hogy fáradjak be castingra, elszakadt a cérna. Befutottam én már mind külföldön, mind pedig itthon olyan karriert, hogy megengedhessem magamnak, hogy felálljak és nevessek egy efféle „ajánlat” hallatán.
| hirdetés
 |
|
Visszakanyarodva a Händel-műhöz, Jézus életét színre vinni, modernizálni mindig rizikós, hiszen rendszerint dilemmát okoz, hogy mit szabad vele kapcsolatban és mit nem.
H. Ch.: Noha a Várkonyi-megközelítés merész, én mégis bízom abban, hogy elnyeri a közönség tetszését, mert a Messiás-oratórium története minden korra igaz. Nem szakadunk el a barokktól, a cél az, hogy megmutassuk, hogyan lehetséges ezt a 18. századi oratóriumot a mai korba átültetve megértetni, vagyis ez a rockoratorikus passió nem más, mint a régi és az új, a barokk és a modern találkozása. Igazi kortárs produkció, mely lelki és szellemi táplálékot kínál, a bibliai szöveg mai szavakkal jut el a nézőhöz. A darabban fontos szerepet kapnak majd a mobiltelefonok, az iPadek, a laptopok is, hiszen ezek manapság életünk szerves részévé váltak, mindenki a kütyüket bújja, használja.
Elképzelhető, hogy a fellépő művészek egy része szegecses bőrdzsekit visel, míg a többiek korhű barokk jelmezekben állnak színpadra?
H. Ch.: Igen, Horváth Kata jelmezeiben mindkét korszak jellemzői felfedezhetőek. Crossover jellegű produkciót ígérünk, a barokk hangzást a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint az Új Liszt Ferenc Kamarakórus képviseli, és lesz rockos-elektronikus felállás is szintetizátorral, gitárral, basszusgitárral fűszerezve. Az oratórium klasszikus megszólalásáért négy vezető szólista: Rácz Rita (szoprán), Balogh Eszter (alt), Csengeri Attila (tenor), valamint Gábor Géza (basszus) lesznek a felelősek. A szereplők között olyan kiváló művészek vannak, mint Karácsony János - James, Malek Andrea, Földes Tamás, Makrai Pál, Csuha Lajos és Szemenyei János. A stílusbeli sokszínűség hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb rétegekhez is eljuthasson a passió üzenete, s hogy azok is kedvüket leljék az előadásban, akik nem annyira járatosak a komolyzenében.
Händel három részből álló Messiásának egyik központi témája a szenvedéstörténet. Közhelynek tűnik, de mindannyian cipeljük a magunk keresztjét, gyakran elesünk, és a nagy kérdés mindig az, hogy fel tudunk-e állni. Van bevált receptje a padlóról való feltápászkodásra?
H. Ch.: Aki sosem esett el, az sosem élt. Muszáj, hogy az ember a padlót is megismerje közelebbről, hogy aztán értékelni tudja a jót. Fiatalon sok bolondságban benne voltam, nem volt veszélyérzetem, ez aztán három autóbalesethez vezetett. A feleségem elvesztése volt a legnagyobb törés az életemben. Katika két éve decemberben, karácsony előtt néhány nappal, délután ment el – este a Cserháti Zsuzsa-emlékesten kellett koncertet adnom a SYMA Csarnokban. Ha nem lett volna a munka, talán sosem szedem össze magam. A zene az én gyógyszerem. Szerencsére nincs okom a panaszra, ugyanis mindig sorra jöttek a felkérések; nemsokára betöltöm a hetvenet, ennek alkalmából adok koncertet december 29-én a Sportarénában a drága zenészbarátaimmal.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
