RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. november 18., szombat
Jenő

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A megújulás lendülete
2017-03. szám / Jónás Ágnes

Idén ünnepeljük ötszázadik évfordulóját annak, hogy Luther Márton kiszögezte kilencvenöt tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, s ezzel kezdetét vette a reformáció. A csaknem hatszáz programot szervező és támogató, a kultúra és a tudomány eszköztárát összekötő Reformáció Emlékbizottság egyik célja, hogy felhívja a figyelmet arra, miként teremtett új
kezdetet és szellemi kincseket Európában és Magyarországon a reformáció, és miként tud a kultúrától a gazdaságig ma is a megújulás lendületével fellépni. A testület programjairól, a lutheri örökség 21. századi létjogosultságáról dr. Hafenscher Károly evangélikus lelkésszel, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk.

Mi a 2014 januárjában életre hívott Reformáció Emlékbizottság célja és küldetése?
Dr. H. K.: Programjainkkal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy miként teremtett új kezdetet és szellemi kincseket Európában és Magyarországon a reformáció, és miként tud a kultúrától a gazdaságig ma is a megújulás lendületével fellépni. Nemeskürty István mondta, hogyha nem lett volna reformáció, akkor ma a Kárpát-medencében nem magyarul beszélnénk. Ez valóban így van, elég, ha csak Károli Gáspár bibliafordítására vagy Heltai irodalmi tevékenységére gon­do­lunk. Az ötszáz éves forduló nemcsak múltba révedés, hanem a tiszta forrás megtalálásának öröme is, az abból való felüdülés és jövő­for­málás.

Egyházi, állami és kulturális szereplők összefogásáról van szó. Mint miniszteri biztost kérdezem: az állam számára miért volt fontos, hogy részt vegyen az emlékév előkészületeiben?
Dr. H. K.: A kormánybizottság nem veszi át az egyházak feladatát, hisz’ mindegyik közösség a maga módján emlékezik, ünnepel. Ehhez anyagi és szellemi támogatást nyújtunk, ugyanakkor szélesebb körben, az egész társadalomban szeretnénk megmutatni, milyen értékeket teremtett a reformáció magyar földön, s ezekhez szeretnénk a mai értékeket hozzáadni.

Márciusban a lipcsei Tamás-templom világhírű fiúkórusa négy magyarországi helyszínre, köztük a pécsi székesegyházba hozta el a lutheri és a Bach-örökséget. Milyen további kulturális eseményeket, programokat emelne ki mindenképp a repertoárból?
Dr. H. K.: Programok tekintetében igyekszünk egyensúlyt tartani a főváros és a vidék Magyarországa között. Központi rendezvényeinket Budapesten rendezzük, de számos programot kínálnak a vidéki városok, a falvak, valamint a magyarlakta határon túli települések is. A Művészetek Palotájában április 25-én mutatják be felkérésünkre Friedrich Händel Messiásának rockoratorikus passióváltozatát Messiás.ma címmel, Várkonyi Mátyás rendezésében. A megaprodukcióban múlt és jelen találkozik: a klasszikus hangzást a Liszt Ferenc Kamarazenekar, operaházi szólisták, valamint az Új Liszt Ferenc Kamarakórus képviseli, a kortárs oldalon pedig olyan elismert művészeket hallhat a közönség, mint például Horváth Charlie, Karácsony János, Malek Andrea, Makrai Pál vagy Csuha Lajos. Az ezt követő napon nyílik meg és tart az év végéig a Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi érdeklődésre is számot tartó, a magyarországi reformáció történetét bemutatni hivatott IGE-IDŐK című kiállítás, melynek keretében a látogatók a protestáns gondolkodásmódot és lelkiséget ismerhetik meg interaktív, múzeumpedagógiai módszerekkel. Köztéri installációval is készülünk a Kálvin tér Baross utcai részén: kilencvenöt, betonból készült, egyedi burkolatelemet helyezünk el, melyeken a reformáció hatástörténetét megalapozó egyetemes és magyar gondolkodóktól származó idézeteket olvashatnak majd a járókelők. Május végére készül el a reformáció-emlékforrás a Budai Vár Murad pasa bástyájában, mely jól szimbolizálja a reformáció egyik üzenetét, miszerint vissza kell térni a forráshoz, melyből ma is éltető vizet nyerhetünk. Augusztusban Wittenbergben, a reformáció szülővárosában magyar napokat rendeznek – számos színes program, konferencia, kiállítás és hangverseny várja a látogatókat. Legnagyobb ünnepségünk október 31-én Budapesten, a Papp László Budapest Sportarénában lesz, ahol beszédet mond Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke.

Ha jól tudom, nemcsak a lélek és a szellem táplálására nyílik lehetőség, a sport szerelmesei is megtalálják majd a számításaikat.
Dr. H. K.: A reformáció megmozgat szlogenhez híven 2016 októberében a Csákvári Evangélikus Egyházközség rendezett futóversenyt, az ötletet az 1517: a reformáció megmozgat elnevezésű Facebook csoport adta, a résztvevők 1517 kilométer teljesítésére vállalkoztak. Idén ősszel Aszódon kerül sor újabb futóversenyre, de szervezünk kerékpártúrát is Budapest és Wittenberg, illetve Genf között, és sor kerül a protestáns lelkészek labdarúgó bajnokságára is.
hirdetés


A jubileumot pedig egy különleges zenei csemegével zárják a Zeneakadémia Nagytermében.
Dr. H. K.: Ennek keretében Balog Zoltán, emberi erőforrásokért felelős miniszter értékeli az évet, felcsendül Kurtág György Bornemisza Péter mondásai című monumentális szólókantátája Tony Arnold amerikai szopránénekesnő és Csalog Gábor zongoraművész előadásában, valamint hallható lesz Jeney Zoltán zeneszerző Bach-kantáta mellé erre az alkalomra komponált műve is.

Katolikusok is részt vehetnek a rendezvényeken?
Dr. H. K.: Minden további nélkül! Ez nem egyfajta belterjes protestáns ünnep, nem az egyház töredezését szeretnénk ünnepelni, épp ellenkezőleg: az egységet keressük, megmutatva a közös értékeinket, amikhez vissza kell formálódnunk, vagyis „re-formálódnunk”.

Hogyan éri el a reformáció üzenete a különböző korosztályokat, különösen a fiatalokat?
Dr. H. K.: Számukra nemcsak informatív honlapunk segít az eligazodásban, hanem Facebook oldalunk és okostelefon-alkalmazásaink is. Az evangélium hirdetése érdekében talán Luther Márton sem volna rest kihasználni korunk technikai-digitális vívmányait.

És ön szerint mit kívánna, üzenne a protestáns reformáció szellemi atyja korunk emberének?
Dr. H. K.: Sallangmentesítést, a személyre és közösségre szabott megújulás lendületét és a felszabadult életet. Arra biztatna bennünket, hogy nézzük meg, hol vannak olyan pontok a történelemben, amelyekre még nem rakosgattunk sallangokat, s hogy szabaduljunk fel a jó cselekvésére, a szeretetre, az emberek és az Isten iránti bizalomra.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor