Interjú
Öt premierrel várja a közönséget a Budapesti Operettszínház
2017-08. szám / Jónás Ágnes
„Noha mindennap reggeltől késő estig dolgozom, a tevékenységeim egyetlen percét sem munkaként élem meg” – mondja Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, aki több mint negyedszázada a színház szerelmese, s akivel a Hódítások
éve címmel meghirdetett új évad bemutatóiról, a Kálmán Imre névre keresztelt új játszóhelyről, valamint a csapatmunka fontosságáról beszélgettünk.
Kalandok éve – ez volt az elmúlt évad szlogenje. Mi lesz az új évadé, milyen gondolati mag köré szerveződik a repertoár?
L. Gy.: A hódítás témáját járják körül a Budapesti Operettszínház 2017/2018-as évadának bemutatói. Segít, ha egy évadnak van szlogenje, amit őszintén bevallom, hogy utólag találunk ki, amikor már összeállt a bemutatók listája.
A teátrum idén öt premierrel, egy felújítással és egy koprodukciós operabemutatóval várja a közönséget. Melyek lesznek ezek?
L. Gy.: A Victor Hugo regénye nyomán készült A Notre Dame-i toronyőr a Szegedi Szabadtéri Játékokon debütált augusztusban, és szeptember 22-től költözik be az Operettszínház nagyszínpadára. Ki dönti el, hogy ki lesz ember vagy szörny? – ez a központi kérdése a szerelemről, hősiességről, elfogadásról szóló előadásnak. Lehár Ferenc
Luxemburg grófja című operettje a kaposvári bemutató után érkezik a teátrumba novemberben; a Csiky Gergely Színházzal közös produkció rendezője Somogyi Szilárd. Decemberben debütál nálunk a Szentendrén nyáron bemutatott Rossini-opera, A sevillai borbély, terveink szerint Molnár Levente főszereplésével. A 2018-as év első premierje Várkonyi Mátyás rockoperája, az Oscar Wilde regényéből készült Dorian Gray lesz a Kálmán Imre Teátrumban. Szakmai kötelezettségünk, hogy a magyar operettek mellett zenetörténeti elődjeiket, vagyis német és francia operetteket is felmutassunk – Jacques Offenbach Kékszakáll című operettjét Székely Kriszta rendezésében ismerheti majd meg a közönség. Kerényi Miklós Gábor viszi színre jövő tavasszal A Farmerkirály című musicalt, mely a német-zsidó származású Levi Strauss, a farmernadrág „feltalálójának" életét dolgozza fel. A zenéért Jávori Ferenc Fegya, míg a dalszövegekért Müller Péter Sziámi felel.
Lesznek-e társulatot érintő változások, esetleg vendég fellépők?
L. Gy.: Székely Kriszta a nagyszínpadunkon is bemutatkozik rendezőként, de Kálloy Molnár Péter és Kálid Artúr is debütál nálunk – ők a Luxemburg grófjában szerepelnek. Idén szintén megmutatkozási lehetőséget biztosítunk a Pesti Broadway Stúdióban végzett tehetséges fiatal művészeinknek – Veréb Tamás mellett Cseh Dávid Péter is Quasimodo szerepébe bújik, míg Esmeraldát Gubik Petra mögött Fekete-Kovács Veronika alakítja majd, aki A Szépség és a Szörnyeteg évek óta zajló német nyelvű turnéján már régóta bizonyít a címszerepben. A Notre Dame-i toronyőr kapcsán most a magyar nagyközönség is megismerheti. | hirdetés
 |
|
Április 20-án nyitotta meg kapuit a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, s elsőként a névadó szerző Riviera girl című darabját mutatták be itt. Miért volt szükség arra, hogy a színház száz év után összenyissa főépületével a Moulin Rouge néven ismert épületrészt?
L. Gy.: Gazdasági szempontokat tekintve teljesen evidens volt, hogy a két épületnek együtt kell működnie. Érthetetlen, hogy miért szakították el egymástól a két helyszínt annak idején. A kevesebb néző befogadására alkalmas, elegáns játszóhelyen lehetőségünk nyílik arra, hogy művészi kísérletezéseket folytassunk, s hogy adott esetben a nagyszínpad sikeres produkcióival keresztbefinanszírozzuk a Kálmán Imre Teátrum előadásait.
A Budapesti Operettszínház igazgatása mellett számos kötelezettsége van: május 1-től Ön látja el a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki feladatait, tagja az EMMI Színházművészeti Bizottságának és a Jászai Mari-díj Bizottság elnöke is. Hogyan egyeztethető össze ennyi feladat?
L. Gy.: Noha mindennap reggeltől késő estig dolgozom, a tevékenységeim egyetlen percét sem munkaként élem meg. Az NKA-feladatok inspirálnak, a színházba pedig szerelmes vagyok. Az NKA-nál kora reggeltől délután kettőig dolgozom, majd rögtön megyek át a színházba. A Jászai-díj Bizottság évente csupán egy délutáni elfoglaltságot követel tőlem, az Operettszínházban pedig a Kálmán Imre Teátrum megnyitásával, a közbeszerzések megújításával, az új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásával egy olyan folyamat végén vagyunk, amelynek során az intézmény és a menedzsment működése is megújult.
Mennyire képviselnek különböző mentalistást és karaktert a művészeti vezetővel, Kerényi Miklós Gáborral?
L. Gy.: Huszonöt éves emberi és szakmai barátság köt össze minket. A sevillai borbély című vígoperát 1992-ben állítottuk közösen színpadra Szentendre Fő terén, s ahogy huszonöt éve, most is Kerényi Miklós Gábor rendezésében mutattuk be ugyanitt. Noha tizenhárom éven át igazgatóként minden végső döntést KERO hozott meg, mindig mindenben kikérte a véleményemet, csapatban gondolkodtunk. Most fordított a helyzet, igazgatóként enyém a végső döntés, de mindenről konzultálunk. A magyar színháztörténetben számos példa mutatja, hogy sikeres csak akkor lehet egy teátrum, ha az nem egyetlen ember köré szerveződik. Alapvető etikai és művészi dolgokban teljes mértékben egyetértünk, összeköt minket a színház iránt szerelem, a színházi repertoár színességét viszont pont az biztosítja, amiben nem vagyunk azonos véleményen. Hiszem, hogy nem feltétlenül kell mindenben egyetérteni ahhoz, hogy az emberek között jól működjön a munka. Meggyőződésem, hogy a mindennapok és a közélet is sikeresebb lehetne, ha minél többen felismernék, hogy például politikai vagy ízlésbeli nézetkülönbségek ellenére is lehet gyümölcsöző egy közösen vezetett projekt.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
