RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. szeptember 18., kedd
Diána

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Megelevenedő történelem
2017-11. szám / Jónás Ágnes

Évente több mint százhúsz előadást tűz műsorára a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, mely idén két nagyszabású produkcióval is jelentkezett: a Csíksomlyói passió című zenés előadás márciusban a Nemzeti Színházban, a Kiegyezés/150 pedig áprilisban debütált a Müpában. Zsuráfszky „Zsura”
Zoltánnal, az együttes művészeti vezetőjével e különleges táncművészeti csemegékről, valamint a Nemzeti Színházzal való további együttműködésről és a jövőbeni tervekről beszélgettünk.

Bolvári-Takács Gábor 2012-től öt éven át volt a Honvéd Együttes Mű­vé­sze­ti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója – egy ideje Te léptél a helyébe. Miért volt szükség az ügyvezetőváltásra?
Zs. Z.: Bolvári-Takács Gábor öt évig segítette a munkámat, remekül tudtunk együttműködni, de úgy éreztük, hogy mostanra elvégezte azt a munkát, amit annak idején felvállalt mellettem a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben és a Honvéd Férfikarban. A Magyar Táncművészeti Egyetem rektorhelyettese lett, Balog Zoltán, az emberi erőforrások mi­nisz­te­re pedig engem bízott meg azzal, hogy vegyem át Gábor helyét. Jelenleg a pályázati szakaszban vagyunk, s ha a pályázatomat el­fo­gad­ják, én lehetek a Honvéd Együttes megbízott igazgatója.

Idén két nagyszabású produkcióval is jelentkezett a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, az egyik, a Csíksomlyói passió című zenés produkció március 10-én debütált a Nemzeti Színházban. Milyen pontokon kapcsolódik a mához ez a kétezer éves történet?
Zs. Z.: A passiónak mindig volt és lesz üzenete a különböző korok embere számára. Feleségemmel, Vincze Zsuzsával – aki egyben munkatársam is – októberben ünnepeltük a harmincegy éves házassági évfordulónkat, és úgy döntöttünk, hogy ez alkalomból ellátogatunk Jeruzsálembe, és felkeressük Jézus halálának és feltámadásának helyszínét, a Szent Sír-templomot, ugyanis szeretünk a magánéletünkben is közel kerülni ahhoz, amivel a munkánk és a próbafolyamatok során foglalkozunk. Tervben van, hogy a Csíksomlyói passiót Csíksomlyón is bemutatjuk – a díszleteket és a színpadi technikát eleve úgy terveztük meg, hogy utaztatható legyen a produkció.

Korábban is volt már sikerre vitt közös projektetek Vidnyánszky Attilával és a Nemzeti Színház társulatával – 2015 februárjában a Körhinta című zenés-táncos darabot mutattátok be.
Zs. Z.: A dramaturgia és forgatókönyv a feleségem munkáját dicséri, én társrendező-koreográfusként vet­tem ki részem a Vidnyánszky Attila által rendezett, Fábri Zoltán legendás filmjén alapuló produkcióból.
hirdetés


A Kiegyezés/150 című előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 1-jén volt először látható a Müpában. Milyen zenei történelmi pillanatokat ragadtok meg, és milyen elemek segítik az előadást?
Zs. Z.: A Kiegyezés/150 egy különleges táncművészeti csemege, melyet száz-százötven szereplő, rend­kí­vü­li dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága tesz varázslatossá. Százötven évvel a kiegyezés után népművészetünk virágzásának kívánunk emléket állítani, bemutatva a magyar nép és a mellettünk élő nemzetiségek (románok, cigányok, svábok) virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát és szokásait. A nagyszabású produkciót korhű kosztümök (cilinderek, kerek kalapok, gyönyörű walzer-ruhák) teszik még hitelesebbé. Az aradi vértanúk kivégzésétől és Kossuth-Deák vitájától indulunk, felcsendülnek Kossuth-nóták is, bemutatjuk a Duna-korzót, ahol Lisztet, Strausst vonultatunk fel, majd az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításra kalauzoljuk a nézőket, ahol népművészeti felvonulás, tíz-tizennyolc fajta tánc látható a Kárpát-medencéből, s így jutunk el a millennium végéig.

Egy interjúban azt nyilatkoztad, hogy szeretnéd, ha lenne végre Budapesten színháztermetek. Történt elő­re­lé­pés ez ügyben?
Zs. Z.: Minden hazai néptáncegyüttes rendelkezik székházzal, s földrajzi ponttal összeköthető a mű­kö­dé­se, de Magyarország legnagyobb létszámú néptáncegyüttese és a Honvéd Együttes sajnos nem. Ez persze valahol szerencse is, mert utazó társulatként számtalan helyen léphetünk fel országszerte. Való igaz, hogy a Kerepesi úti próbatermekben magas színvonalon folynak a próbák, de én még mindig nagyon reménykedem abban, hogy partnerekre találunk egy saját székház felépítését illetően. Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok, egyelőre még nem szeretnék semmit elkiabálni.

Évi százhúsz előadással igencsak mozgalmas az együttes élete. Milyen tervekkel vágtok neki a következő évnek?
Zs. Z.: A Nemzeti Színházzal a jövőben is szeretnénk folytatni azt a közös munkát – Vidnyánszky Atti­lá­nak az Egri csillagokat ajánlottam következő projektként. Idén ismét erősítem a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató műsor zsűrijét, és nagyobb hangsúlyt kívánok fektetni az együttes televíziós szerepléseire is, mert azt szeretném, hogy a közönség ne csak színpadon találkozzon velünk, hanem a televízió képernyője előtt is élvezhesse a produkcióinkat.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor