RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. december 16., vasárnap
Etelka, Aletta

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Transzcendens zenei kalandozás Esztergomban
2018-07. szám / Jónás Ágnes

Idén is megrendezi a Liszt Ferenc Társaság az Esztergomi Liszt Hetet, melynek elsődleges célja, hogy Liszt egyházi és vokális zenéjét közelebb hozza a közönséghez. Az augusztus 26. és 31. között zajló rendezvény műsorában ezúttal is helyet kap a zeneszerző, zongoraművész és
karmester egyik legnagyobb szabású zenekari miséje, a Missa Solennis (Esztergomi mise), mely több mint 160 évvel ezelőtt hangzott el először a Bazilikában. A liszti értékekről és a programokról a nemrégiben Széchenyi-díjjal kitüntetett Eckhardt Máriával, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont nyu­gal­ma­zott alapító igazgatójával, a Liszt Ferenc Társaság társelnökével beszélgettünk, aki karnagyként a ze­ne­szer­ző műveinek értő tolmácsolója.

Huszonhat éven át volt a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Ku­ta­tó­köz­pont igazgatója, majd tudományos igazgatója. Úgy tudom, hogy a véletlen hozta úgy, hogy Liszt-kutató lett.
E. M.: Szakmai pályafutásomat az Országos Széchényi Könyvtár (OSzK) Zeneműtárában kezdtem, ahol 1966-tól 1973-ig dolgoztam. Itt Liszt kéziratait és korabeli másolatait kellett újrakatalogizálnom, ekkor szerettem bele Liszt művészetébe, rokonszenvessé vált a sze­mé­lyi­sé­ge is. Számos lemezét meghallgattam, és sokat olvastam róla és a műveiről. Két vonása azonnal szimpátiát keltett bennem: sosem volt önző vagy féltékeny, a kortársaiban igyekezett meglátni az értékeket, ráadásul életében fontos szerepet töltött be a transzcendencia – magam is vallásos beállítottságú vagyok.

Esztergom a transzcendens erők egyik központja, ideális helyszíne tehát az Esztergomi Liszt Hétnek. Milyen céllal indították útjára a programsorozatot tizenegy évvel ezelőtt?
E. M.: Elsősorban az a cél vezérelt bennünket, hogy Liszt egyházi és vokális zenéjét közelebb hozzuk a közönséghez. A zeneszerző-zongoraművész géniusz is fiatal korától vallotta, hogy a művész hivatása olyan, akár a papoké: közelebb kell hoznia egymáshoz Istent és az embert. 2007 nyarán Paul Merrick Liszt-kutató és Esztó Zsuzsa zongoraművésznő (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai) kez­de­mé­nyez­ték az Esztergomi Liszt Hét megszervezését. Többen csatlakoztunk hozzájuk, a Liszt Ferenc Társaság pedig felkarolta a rendezvényt.

Milyen műsorral készülnek idén?
E. M.: Az Esztergomi Liszt Hét a Koronázási misével nyitja meg képzeletbeli kapuit augusztus 26-án. Az orgonakíséretes verziót, amelyet Király Csaba készített, Reményi László vezényli, neves szólisták mellett közreműködik az esztergomi Balassa Bálint Vegyeskar, valamint az Esztergomi Bazilika Énekkara. 27-én orgonahangversenyt ad a Bazilikában Ács József, aki a németországi Eschweilerben évtizedekig a Liszt-kultusz nagy harcosa volt, kezdeményezője az ottani Liszt-társaságnak és bemutatója-előadója Liszt számos orgona-, zongora- és kórusművének. 28-án az esztergomi illetőségű, jelenleg Londonban mesteriskolát végző Konyicska Renáta zongoraművésznő ad koncertet; ő minden alkalommal nagy közönséget vonz a Liszt-héten elmaradhatatlan koncertjeire. Idén augusztus 29-én kerül sor Nicholas Clapton (a londoni Royal Academy of Music professzora és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vendégprofesszora) a Liszt-hét kísérő programjaként már szintén hagyományossá vált dal- és mesterkurzusának gálahangversenyére. Az utóbbi két koncert helyszíne a Szent Adalbert Központ lesz. A következő nap, 30-án Liszt Via Crucis, A keresztút 14 állomása című művét hallhatja a nagyérdemű közönség Pechan Kornél bariton és az Országos Széchényi Könyvtár általam 1970-ben alapított kórusának és szólistáinak, valamint a BHKZ Akadémia vonós együttesének közreműködésével a Ferences Szent Anna-templomban. E művet leggyakrabban énekhangokra és orgonára írt változatban szokták előadni, bár Liszt maga több más verziót is készített – a mi hangversenyünk érdekessége, hogy Gémesi Géza kortárs zeneszerző-karmester vonós kamaraegyüttesre írta át a hangszerszólamot, és ő is vezényli a koncertet, amelyen más Liszt-művek vonós átiratai is elhangzanak. A hetet Liszt egyik legnagyobb szabású zenekaros miséjével, a Missa Solennissel (Esztergomi mise) zárjuk az Esztergomi Bazilikában – e mű elsőként 1856. augusztus 31-én hangzott el, s maga Liszt vezényelte a Bazilikában. Egyébként idén sajnos a kértnél sokkal kevesebb pályázati támogatást kaptunk a rendezvénysorozatra, ezért szerényebb lesz a műsor, mint eredetileg terveztük, de nagyon hálásak vagyunk Áder János köztársasági elnök úr utolsó pillanatban érkezett támogatásáért és azért, hogy elvállalta a Liszt-hét védnökségét. Főleg esztergomi és Budapestről érkező együttesekre alapozunk, ezzel például szállás- és utazási költségeket tudunk megtakarítani.
hirdetés


Mit üzen Liszt a mai fiatalok számára?
E. M.: Ezt a Zeneakadémián én már jó pár éve megfogalmaztam magamnak, amikor az intézmény rektorával, dr. Vigh Andreával közösen úgy döntöttünk, hogy az újonnan beiratkozott hallgatóknak az első zenetörténet-órán Lisztről osztok meg érdekességeket – hiszen mégiscsak egy Liszt nevét viselő intézmény hallgatói ők. Lisztnek a korábban már említett önzetlensége és a transzcendenciához való vonzódása mellett elsősorban azt a nyitottságot szoktam hangsúlyozni, amellyel a zeneszerző a világ teljességét próbálta meg befogadni, tudniillik egy rendkívül széles látókörű, nagy érdeklődésű, olvasott emberről beszélünk, aki az oktatásban is időről időre hangsúlyozta, hogy nemcsak az ujjainkat kell tökéletesíteni, hanem sokrétű műveltség felhalmozására is törekedni kell. Ezen túlmenően Liszt vérbeli európai polgár volt, rengeteget utazott, és bárhol is élt, nemcsak felszívta a helyi kultúrát, de ő maga is mindig gazdagította azt. Ugyanakkor a gyökerekhez való ragaszkodás, a nemzeti értékek ápolása és terjesztése kardinális volt az ő életében. Mindenütt hangsúlyozta, hogy magyarnak tartja magát – ezt egy magyar barátjának írott német nyelvű levele is alátámasztja: „Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben magyar maradjak, és (…) odaadóan elő kívánjam mozdítani a magyar zenekultúra ügyét.”








vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor