RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. szeptember 22., vasárnap
Móric

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat

Nem vagyunk a zenészek országa
2019-03. szám / Tóth Barbara

Országos, reprezentatív kutatás készült az év elején a lakosság hangszeres tudásáról és ze­ne­fo­gyasz­tási szokásairól az NKA Hangfoglaló Program megbízásából. Az eredményekből kiderül, hogy csak minden tizedik magyar játszik valamilyen hangszeren, és három hónap alatt átlagosan alig 2000 Ft-ot költünk zenére.

Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program megbízásából készült kutatásra adott válaszokból kiolvasható az is, hogy nem vagyunk a zenészek országa: a magyarok nem egészen 10 százaléka játszik valamilyen hangszeren (nem meglepő módon a válaszadók többsége gitározni vagy zongorázni tud), de jellemzően ők is legfeljebb szűk körben vállalnák a zenélést. Mindössze 1,6% merne közönség előtt fellépni, ugyanakkor 2,4% nyilatkozta, hogy életében játszott már zenekarban.
A zeneszerető közeg és a hangszeres tudás, zenélés itthon leginkább az elsődleges demográfiai adatok által meghatározott. Nagyobb arány­ban játszanak hangszeren a fővárosban vagy megyeszékhelyen élő, magasabban iskolázott, 40 év alatti, jól kereső emberek. Szintén szig­ni­fi­káns arányban zenélnek az önálló jövedelemmel egyelőre nem rendelkező, szüleik által eltartott fiatalok. Összességében elmondható, hogy Magyarországon zenésznek lenni vagy hangszeren játszani kiváltságnak számít. Szomorú tény, hogy azoknak a szülőknek, akik maguk soha nem tanultak hangszeren játszani, több mint 90%-a nem taníttatja gyermekeit zenélni.
hirdetés

A zenefogyasztási szokások felmérését célzó kérdésekből kiderül, hogy elsődlegesen élőzenei programok alkalmával fogyasztunk zenét, a második helyen pedig a letöltött tartalmak, streaming szolgáltatók és egyéb hanghordozók állnak. A magyar lakosság havi szinten alig költ 1000 forintot zenefogyasztásra. Árnyalja a képet, hogy a válaszadók 15%-a költött zenére a felmérést megelőző három hónapban, ők viszont átlagosan több mint 13 ezer forintot adtak ki fejenként.
Elmondható tehát, hogy élőzenére áldozzuk a legjelentősebb összeget – többet, mint letöltésre, streamingre vagy hanghordozók vásárlására. Kivételt képeznek a tendencia alól a negyvenes éveikben járó felnőttek, akik főképp online szolgáltatókon keresztül (iTunes, Spotify, Deezer) fogyasztanak zenei tartalmakat. A zenefogyasztással kapcsolatos költések is azt mutatják, hogy sokkal többet fordítanak havi szinten zenére a Budapesten élők és a megyeszékhelyek lakosai, valamint a magasabban iskolázott és nagyobb keresettel rendelkező fogyasztók.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor