RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. szeptember 19., szombat
Vilhelmina

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Születésnap szép, modern zenére és szárnyaló oratóriumra
2020-08. szám / Pavlovics Ágota

Zenei tanulmányait Gyulán, Esztergomban és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Neve szorosan összekapcsolódott a Budapesti Ifjúsági Kórus, a Debreceni Kodály Kórus, a Magyar Rádió Énekkara, a Honvéd Férfikar, a Budapesti Stúdiókórus és a
Magyar Állami Operaház kórusának nevével. Mesteriskolákat vezetett itthon és külföldön, kórusversenyek zsűritagja. Munkásságát 1997-ben Liszt-díjjal ismerték el, Grammy-díjra is jelölték. A kerek szü­le­tés­nap­hoz érkezett karnagy tiszteletére Strausz Kálmán 70 címmel koncert lesz szeptember 30-án a Zeneakadémia Nagytermében. A nemzetközi hírű karnaggyal/karmesterrel folytatott beszélgetés finom aranyhálóval szőtte át a délelőttöt.

Vizsgálatok szerint a koronavírus-fertőzéssel szemben a leg­ki­tet­tebbek a fúvósok és az énekesek. Hogy tudnak így próbálni, tervezni?
S. K.: Tervezni lehetett, próbálni nem, én csak szeptember 2. hetének végén próbálok az énekkarokkal. A szólisták addig is elektronikus kottából tanulnak. Én jobban szeretem a papírt, de most hasznos, hogy PDF-ben, személyes találkozás nélkül is el lehet juttatni min­den­ki­hez a tanulnivalót.

Szeptember 30-án a Zeneakadémia Nagyteremében Tóth Péter Isteni pokol című művének ősbemutatójával indul az Ön születésnapja előtt tisztelgő ünnepi hangverseny. Miért erre a műre esett a választás?
S. K.: Kevés híján ötven éve csinálom, amit csinálok. Hosszú gondolkodás eredményeként született meg ez a döntés. Pétert korábban is kértem, hogy írjon valamit, de egyszerűen nem ért rá. Most viszont a Baranyi Ferenc új Dante-fordításából és középkori költők műveiből született Isteni pokol ihletette meg. Éppen jókor, hiszen a világ 2021-ben fog megemlékezni az Isteni színjáték szerzője, Dante Alighieri halálának 700. évfordulójáról. A librettó Francesca da Rimini és Paolo Malatesta tragikus véget ért történetét meséli el. Együtt haltak meg, mert a megcsalt férj leszúrta rajtakapott feleségét és a saját öccsét. A munka gyorsan haladt, Péter két hónap alatt megírta a művet. Érdekes darab született, egy kantáta operai vonásokkal, amelyben az egyetlen női főszereplő, Francesca mellett három férfi énekel. Most tanulom én is, sokat olvasok, képzőművészeti alkotásokat nézegetek hozzá, amit nagyon élvezek. A darab közönségbarát, szép, szeretem.

A hangverseny második részében Paul Claudel és Arthur Honegger Johanna a máglyán című oratóriuma hangzik el.
S. K.: Honegger darabja régi szerelem. A Zeneakadémián a szolfézsórák utolsó húsz percében Szőnyi Erzsébet mindig elővett egy általunk nem ismert művet lapról olvasás céljából. Egyszer a Johanna a máglyán című műre került sor, ami eleinte nekem nem tetszett, de két hónapon át foglalkoztunk vele, és egyre jobban megszerettem. Amikor Debrecenbe kerültem a Kodály Kórus élére, bemutattuk a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen. Sok évvel később odaadtam a művet Vidnyánszky Attilának, aki a beszélgetésünk után másfél napra felhívott, és azt mondta, a Johanna a 20. század egyik legnagyszerűbb darabja, megrendezi a Nemzetiben. Annak ellenére, hogy ambivalens volt a fogadtatás, 28 előadást ért meg a Johanna. Az idők során megváltozott bennem a darab, nemcsak a gyönyörű zene fontos számomra, hanem a történetből áradó hit, Johanna állhatatossága. Sorsa azt jelenti, hogy még a legsúlyosabb helyzetben is van remény arra, hogy a nemzet egységbe kovácsolódjon, és megmentse az országot, és aki ragaszkodik a hitéhez, lehet, hogy máglyán végzi, de az elvei évszázadokon keresztül mintát adnak. Johannát eretnekség vádjával máglyahalálra ítélték, de 24 év elteltével rehabilitálta az egyházi bíróság. Szentté viszont csak 1920-ban, közel ötszáz évvel a halála után avatták.
hirdetés

Az óriási apparátusra, két prózai színészre, énekes szólistákra, kórusokra és szimfonikus zenekarra írt művet Ön fogja vezényelni, bemutatná a többi közreműködőt?
S. K.: Kiss Emma alakítja Johannát, Domonkos testvért pedig Oberfrank Pál. Az énekesek Németh Renáta, Kersák Edina, Busa Gabriella, Horváth István, Haja Zsolt, Kovács István. A felsoroltakon kívül közreműködik az általam alapított Budapesti Stúdiókórus, valamint a Honvéd Férfikar és a Győri Filharmonikus Zenekar. Az eredeti francia szöveg Raics István fordításában hangzik el. A Johannát október 1-én Veszprémben, a Hangvillában is elő fogjuk adni.

Egy kerek születésnap jó alkalom, hogy megkérdezzem, milyen tervei vannak a közeljövőre?
S. K.: Rendezem a zenei emlékeimet. Nagy karmesterekkel, zenekarokkal, kórusokkal találkoztam, a teljesség igénye nélkül, dolgoztam Solti Györggyel és Lorin Maazellel, nagy hatással volt rám Ferencsik János, szép emlékem a Berlini Filharmonikusokkal, a Francia Rádiókórussal, a barcelonai Liceu operaházzal folytatott munka. Azt még nem tudom, nyilvánossá teszem-e, de legalábbis leírom. Több időm van az unokáimra, kirándulásra, fotózásra, és persze muzsika mindig van. Szeretném, ha felvennénk Tóth Péter művét. December 8-án pedig a Pesti Vigadóban a Magyar Rádió Énekkara 70. születésnapja alkalmából Liszt Krisztus oratóriumának Karácsony részét fogom vezényelni.

Mesterkurzust tervez idén itthon?
S. K.: Sajnos idén elmarad a mesterkurzus, pedig dirigálni nem azt jelenti, hogy hogyan kell ütni a négynegyedet. Ferencsik János azt mondta, egy csimpánzt is meg lehet tanítani három hét alatt erre, de ez csak eszköz, hogy lesz ebből zenei élmény? Fontos, hogy a tehetséges fiatalok előtt fellebbenjen a fátyol a titkokról, és megsejtsék azt, hogy hogy születik a katarzis, amihez nagyon nehéz út vezet.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor