RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. október 17., vasárnap
Hedvig

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Láposi Dániel: „Olyan darabokat fogok írni, amelyekben játszani is tudok”
2020-12. szám / Szász Emese / BMC

Először pályázott az Új Magyar Zenei Fórum (UMZF) Zeneszerzőversenyen és a nagyzenekari döntőből első díjjal távozott Láposi Dániel. A fiatal alkotó ütőhangszeres művészként is te­vé­kenykedik, a zeneszerzést autodidakta módon tanulja.
Ha jól tudom, intézményes keretek között eddig nem tanultál ze­ne­szer­zést. Hogyan és milyen módszerekkel igyekszel zeneszerzői fogásokat elsajátítani?
L. D.: Sok zenét hallgatok. Ennél jobb módszer, azt hiszem, kevés létezik, de biztosan mestert is kell találnom. Elsősorban az egyéni ta­nu­lás­ban hiszek, de a mester-tanítvány viszonyt is meg­ke­rül­he­tet­lennek tartom.

Hogy érzed: ütőhangszeres művészként a zeneszerzői munkáid is ritmikus fókuszúak?
L. D.: Azt hiszem, hogy igen. Sokszor a ritmikus összefüggések, a kü­lön­böző időbeli távolságok arányai, a távolságok különböző anya­gokkal való kitöltése elsődleges a konstrukcióban.

2016-ban alapítottad az Ensemble Z kamaraegyüttest. Milyen re­per­toár­ral és koncepcióval dolgoztok?
L. D.: Siklósi Kristóffal álmodtuk meg zeneakadémista gólyákként, hogy együttest fogunk alapítani. Ez lett az Ensemble Z. Koncepciónk, hogy klasszikus és jazzmuzsikusokat egyaránt bevonva egy, a műfajok széles skáláján otthonosan mozgó, kreatív, a fiatal generációt friss hangon megszólító csapatot hozzunk létre, melynek van egy magja, akik mindig más-más zenészekkel egészülnek ki. Habár igazán nagy repertoárunk még nincs, folyamatosan építjük, és szeretnénk a lehető legátfogóbban gondolkodni róla. A csapatban játszó fiatalok közül többen zeneszerzők is, akik műveikkel gazdagítják az együttes repertoárját. Igyekszünk minél több fiatal szerzővel együtt dolgozni, ezzel is elősegítve a kap­cso­lat­teremtést és az előadások hitelességét.

Az UMZF pályázati kiírása Bartók Bélához kapcsolódott. Miként inspirálódtál az ő művészetéből a pá­lya­műved megalkotása közben?
L. D.: Bartók Béla zenéje nagyon közel áll hozzám. Mikor megláttam az UMZF 2020 kiírását, azonnal felkaptam a fejem Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára címe darabjának említésére, és örömmel töltött el, hogy az első tétel fúgatémájára kell komponálni. A Zene az a mű, amely közel egy évtizede igazán megvilágította számomra Bartók Béla géniuszát, és amely azóta is nagymértékben meghatározza a zenei gondolkodásom. Ez a korai élmény vezetett el ahhoz a tisztelethez, amellyel ma Bartókra tekintek. Éreztem, ha ezzel a pályázattal nem kezdek valamit, az hiba. Elkezdtem a Meta­morphommage komponálást, de őszintén bevallom, hogy csak a kezdeti inspiráció volt bartóki, a komponálás során többet merítettem például Stockhausen és Messiaen technikáiból, mint Bartókból, akitől viszont az alapanyag érkezett – a téma. Egy másik inspirációs forrás egy Bartók-levél volt, amelynek egy félmondata megmutatja, hogy a világ népeinek tradicionális zenéje mennyire fontos volt Bartóknak: „ha csak azt a pénzt fordítanák népdalkutatásra, amit az egész világon egy esztendőben háborús ké­szülődésekre fordítanak, akkor ezen a pénzen az egész világ népzenéjét nagyjából föl lehetne gyűjteni”. A műben fellelhető tradicionális népzenékből merített elemekkel (japán odaiko dobok, indiai zenéből köl­csönzött additív ritmikus építkezés és afrikai zenéből átvett játék- és zeneszerzés technika) Bartók Béla népzene iránti érdeklődése, a népzenegyűjtésben tanúsított végtelen kitartása előtt hajtok fejet.
hirdetés












vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor