RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. április 30., vasárnap
Katalin, Kitti

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Római Napok a BMC-ben
2015-11. szám / Szepesi Krisztina

Bubnó Tamás számára a 13 szerencsés szám, hiszen ennyi éve alapította a Szent Efrém Férfikart, és a siker nemhogy töretlen, de egyre nagyobb. A növekvő népszerűséghez az is hozzájárul, hogy az együttes tagjai semmilyen kihívásra nem mondanak nemet, így a közönség is mindig új
és izgalmas programot kap, ha decemberben ellátogat a BMC-be a Szent Efrém háromnapos sorozatára, de a januárban 5. évadát megkezdő Orientale Lumen is meglepetéseket ígér.

December 28-30. között harmadik alkalommal veszik be a BMC kon­cert­ter­mét. A háromnapos esemény ezúttal Róma körül forog.
B. T.: Gőz Lászlóé volt az ötlet, hogy legyen minden évben egy kon­cert­so­ro­zat, ami akár egy katedrálishoz, mint a Notre-Dame, egy ke­rü­let­hez, mint a Westminster, vagy egy városhoz kötődjön, ami ezúttal Róma. Az első koncerten Corelli nagy, klasszikus római zenének mond­ha­tó Karácsonyi concertója hangzik el, ezt követi Fekete Gyula egy nagyon érdekes, korai operája, amit 1992-ben Chicagóból ha­za­tér­ve írt Edith Wharton amerikai írónő novellája, a Római láz témájára. Régi vágyam volt, hogy megmutassuk ezt a dialógusoperát. Rómában annyi templom vagy katedrális van és olyan sok a római születésű zeneszerző az elmúlt 1000 évből, hogy azt gondoltam, inkább olyan szerzők vokális művei jelenjenek meg, akik lehet, hogy nem rómaiak, de hosszabb időt töltöttek a városban, és valamilyen emblematikus módon kötődnek Rómához. Így a Musica Sacra az Örök Városból című második esten Liszt Ferenc, Rossini, Palestrina, Lassus, Victoria és Josquin des Prés jelenik majd meg, akik közül sokan a városban tanultak, mások a fél életüket élték le ott, néhányan pedig csak oda vetődtek, de ami biztos, hogy mindőjük művészetére nagy hatással volt Róma. Adta magát az olasz filmművészet témája is, amit olyan zeneszerzők fémjeleznek, mint Rota és Morricone, így a harmadik este a Cinema Paradiso címet kapta. Kicsit előszilveszteri hangulat lesz, ahol két filmzene közé néha becsempészünk akár egy hatszáz éves muzsikát is Rómából. Így mutathatjuk be Luca Marenziót, aki nagy sztárja volt a XVI. századi Rómának, és tulajdonképpen hangokkal festett képeket a természetről és az emberi kapcsolatokról. Mindhárom estén aláfesti majd a zenét a vizualitás, amit fiam, Bubnó Lőrinc tervez meg. A közönséggel közös éneklés pedig, ami szokássá vált, most sem fog elmaradni egyik hangversenyen sem. Ez egyfajta sűrített program számunkra, ami nagyon jó felütés a januárban induló nagysorozatunkhoz, az Orientale Lumenhez.

Ami már az ötödik évadját kezdi meg.
B. T.: Sose hittem volna, hogy annyira népszerű lesz ez a sorozat, hogy már júniusban, a záró koncerten kérdezgetik, mi lesz jövőre. A libanoni sztárénekesnőt, Abeer Nehmét például vissza kellett hívnunk erre az évre, mert legutóbb akkora sikere volt, hogy újra akarták hallani. Szokolay Dongó Balázs is ott volt azon a koncerten, és amikor megtudta, hogy újra jön, mindenképpen szeretett volna ő is vele játszani. Ez lesz majd a záró koncert, a csattanó. De a nyitókoncert 2016. január 10-én is nagyon erős lesz, hiszen a fellépő szentpétervári Optina Pustyn a legjobb orosz énekegyüttes, ezt nyugodtan kimondhatjuk. A hét énekesből álló együttesben egyik énekes fantasztikusabb hangú, mint a másik, és köztük van Vladimir Miller, aki az egyik legmélyebb hang a világon. Lesz velük néhány közös számunk, de főleg nekik szeretnénk teret adni ezen a koncerten. Nálunk is van két világszám énekes, Silló György és Domahidy László, akik hajszál híján olyan mélyen tudnak énekelni, így a kontrabasszus szekcióban „nagy meccs” lesz.

Nagy eredmény a sok előtanulmány után megjelent Bartók & Folk CD is.
B. T.: Amikor hét éve elénekeltünk néhány férfikarra írt Bartók- művet, úgy döntöttünk, megtanuljuk az összest, és ha eljön az idő, fel is vesszük. Felhívtam Szokolay Dongót, hogy mi lenne, ha olyan népzenéket válogatna a művek mellé, amikből Bartók gyűjtött. Sokáig szóba sem került a dolog, aztán tavaly nyáron hívtam, hogy felvennénk a lemezt, mire kiderült, hogy ő akkor azon nyomban összegyűjtötte a népdalokat, és csak elő kellett vennie a hét éve várakozó dossziét. Úgy gondolom, a Bartók & Folk mindannyiunk lelkes munkájának köszönhetően lett szakmailag az eddigi legjobb és egyben legkülönlegesebb lemezünk.
hirdetés

Ez már a tízedik CD, ami a BMC gondozásában jelenik meg.
B. T.: Ez egy nagyon jó házasság, hiszen idén jött ki a második Orientale Lumen CD is, ami egy válogatás az elmúlt nyolc koncertből. Nagyon jól működünk együtt, és belépett ebbe egy harmadik fél, a Magyar Fejlesztési Bank is, amely elkötelezte magát az Orientale Lumen támogatása mellett. Így nyugodtan tudok előre tervezni és lehetőségem van meghívni olyan világhírű együttest, mint most az Optina Pustynt.

Vagyis gyümölcsözik a tizenhárom éve tartó munka.
B. T.: Abszolút így van, miközben ettől az évtől kevesebbet koncertezünk, ami az én döntésem volt. Úgy éreztem, vissza kell fognunk magunkat, kell a böjt, hogy sokkal több időnk legyen felkészülni egy-egy új feladatra, mint az Amadindával, a Muzsikással vagy a The King’s Singersszel közös koncertünk, ráadásul hamarosan jön a 15. évfordulónk is. És bár szívünk és lelkünk a minket nagyon szerető görög katolikusoké, akikhez évek óta járunk koncertezni országszerte, de a különleges kihívást jelentő fellépéseken is szeretnénk a lehető legjobban teljesíteni.

Kérdezhetném, hogy minek ennyi gyakorlás ekkora rutin mellé.
B. T.: Teljesen jogos felvetés, hiszen nagyon sok olyan kórus van, amelyek egy szenzációsan kidolgozott repertoárt tudnak, és nem hajlandóak másfelé nyitni. Megtehetnénk ezt, de mi egy olyan különös társaság vagyunk, hogy szeretünk minden mással is foglalkozni. És ha azt mondja Rácz Zoltán, hogy csináljunk bantu zenét, nem térünk ki előle, hanem kíváncsian várjuk, mit lehet egy ilyen közös munkából kihozni. Vagyis minket a zenélés ténye és a különféle stílusokkal való foglalatoskodás sokkal jobban érdekel, mint hogy azt számolgassuk, hány bizánci koncertet adhatunk még az évben. Sose gondoltam volna például, hogy ilyen fantasztikus fogadtatás lesz a legutóbbi albán turnénkon, de ha ezek az utak nem lennének, akkor sem esnénk kétségbe, ha van cserébe olyan érdekes zenei feladat, ami nekünk jó, mert felfrissülünk és fejlődünk tőle.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor