Interjú
Vas megyében magasabbra nőnek a fák, az Őrségben zöldebb a rét
2017-07. szám / Pavlovics Ágota
A címben szereplő állítás nem költői túlzás, bár az is lehetne – hiszen az Omega együttes valamikori szövegírójától és Neil Young dalainak jelenlegi magyarra költőjétől, a dramaturg, rendező Sülyi Pétertől származik –, hanem színtiszta igazság. Az elszánt közösségfejlesztő már
csak tudja, hiszen a kilencvenes évek eleje óta követi az Őrség flóráját, ahol innovatív kezdeményezések hosszú sorát indította el. Ilyen például az augusztus 12-én induló Hétrétország Köztivál, de ne szaladjunk előre, haladjunk szépen sorban Sülyi Péter értő vezetésével.
Hogy és mikor talált rá az Őrségre?
S. P.: Nagyon régre nyúlik vissza, több mint 25 éve történt. Néhány alkalommal a zsennyei kastély vendége lehettem, ami akkoriban is alkotóházként működött. Ez a hely lett a bázis, családostul notórius visszajárókká váltunk. Egyszer fölmerült, hogy nézzünk körül, mi van tovább – és felfedeztük az Őrséget. Szalafő Felsőszer volt az a pont, ahol átléptünk egy másik mesébe. Mindig a helyszín a legerősebb – vallják a filmesek. Amikor filmeket csináltam, többnyire a személyes élettereim jelentek meg a munkáimban. Zsennyén a kastély parkjában forgattuk a Rilke-szövegekből álló Közjáték sorozatot, tetőteraszunkon a Hamvas Béla Közjátékokat. Mindkettőben Rátóti Zoltán volt a főszereplő, aki aztán „követett” az Őrségbe is. Vele forgattuk a Magyar Televíziónak a 13 részes „Triangulum – az Őrség és vidéke” című sorozatot az ezredforduló táján. Zoli aztán Magyarföldön vert tanyát, épített házat, haranglábat, templomot. Én addigra már jócskán idegyökereztem és a „szellemi harangokat” kongattam az Őrségben.
Hogyan született meg a Virágzás Napjai ötlete?
S. P.: 1993-ban, amikor meghalt a feleségem, minden megfordult, a távoli lett közel, az ismeretlen ismerős. Hol máshol, mint a gyógyító levegőjű Őrségben kötöttünk ki. A gyerekeim a pesthidegkúti Waldorf iskolába jártak, egy osztálynyi gyerek jött velünk ősszel, és elültettünk vagy 40 tő rododendront az őriszentpéteri Árpád-kori templom kertjében. Tudvalévő, hogy ez a kényes növény itt a nyugati végeken szabadon is megél. Kíváncsi voltam, milyen lesz a virágzás tavasszal. Így született a Virágzás Napjai művészeti fesztivál az Őrségben és azóta ismétlődik minden évben pünkösdkor. Furcsa az élet: a rododendronok eltűntek, de a szellemiség, amit a Virágzás Napjai képvisel, élő maradt. Olyannyira, hogy számos ága-boga új virágokat hajtott. Itt van például Madaras Gergely, aki kisgyerekként a kalotaszegi prímással, Fodor Neti Sanyi bácsival hegedült itt a fűben, és ma világot járó karmester. Feleségével, Győri Noémi fuvolaművésszel is itt adták az első közös koncerteket. Lehet, hogy ez a forrásként föltörő tehetség a természetre is visszahat? Például a Szala patak nyáron kiszárad, de valahonnan mégis táplálkozik, mert az őriszentpéteri malomnál, ahol a közösségi házunk van, most is csörgedezik benne a víz.
2002-ben alapította a Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja című, tíznapos, térségi összművészeti fesztivált. Az invitáló szöveg szellemes: Hétrétország – Természetből a java – művészetből a magva – nyitott porták, nyíltszívű emberek – értelmes szórakozás, miegymás.
S. P.: A Hétrétország elindításakor azt gondoltam, ha itt még folyik a víz a patakban, hétnél több rét van és mindegyik zöld, Vas megyében nagyobbra nőnek a fák, mint máshol, akkor legyen az Őrség egy találkozó pont, ahol pozitív hatás éri az embert, nyitottságot és a vendégszeretet talál. Egyébként három éve elkezdtük köztiválnak hívni a fesztivált, mert ez jobban erősíti az üzenetet: kerüljünk közel egymáshoz.
| hirdetés
 |
|
Gondolom, ezt szolgálják a nyitott porták is.
S. P.: Azon gondolkoztunk, hogy találnunk kell valamit, ami a helyieknek is kedvére lesz. Végül megszületett az ötlet, az őrségi Nyitott Porták rendszere, ami a gyakorlatban az jelenti, hogy 20 faluból kb. 50 család a fesztivál 10 napja alatt naponta egy bizonyos időben kinyitja a portája kapuját, és mögötte feltárul a városi emberek számára ismeretlen világ. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy ebben a játékban szívesen vettek és vesznek részt a helybéliek.
Minden évben igényes és színes a programjuk, idén mi mindennel várják az Örségbe köztiválozni érkezőket?
S. P.: A látogatóink között szép számmal vannak gyerekes családok. Rájuk gondolunk, amikor a napot az Iciri-piciri játszóházzal indítjuk, és a továbbiakban is kínálunk bábszínházat, családi koncertet, interaktív zöld programokat. Az esti nagy koncertek fellépői is gyakran adnak műsort délután a gyerekeknek. A felnőtteknek érdekes lehet Pilló Ákos fotókiállítása Kárpátaljáról, ahol a megnyitón a Técsői Banda játszik máramarosi ruszin népzenét. A Pajtaszínházban Bereményi Géza: Irén levele című művének színpadi adaptációját láthatják, Újhelyi Kinga és Pál Hunor előadásában. A Maradjunk annyiban című darabot Szalay Kriszta írta, rendezte és játssza, alcíme: „Egy hajléktalan nő show-ja”. A Müller Péter Sziámi AndFriends koncertjén a Pintér Béla Társulat tagjai is vendégeskednek. Lovasi András meghitt kamara előadásra invitál barátaival, ahol Lackfi János versei mellett Szent Ambrus latin nyelvű himnuszai is elhangzanak. A rendhagyó prímástalálkozón nemcsak virtuóz hangszeres népzenészek muzsikálnak, de Herczku Ági és Korpás Éva is énekel. Új formációnak számít nálunk a Holdda aNap Zenekar és a Simorág Táncirkusz. Jazzkedvelőknek ajánljuk a Tóth Viktor Arura Triót, a flamenco barátainak pedig az Alma Flamenca című zenei és táncprogramot. A Hétrét Filmklub az utóbbi év legjobb magyar filmjeit mutatja be.
Vagyis minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg van elégedve?
S. P.: A szokásos nehézségekkel hozakodhatnék elő, ha nem unnám én is. Persze, attól léteznek. A finanszírozás problémái a minőség és a tömegesedés kereszttüzében. Növelés vagy nevelés? Látom, lassan jönnek azok a generációk, amelyek itt gyerekeskedtek valamikor, ebben a közegben alakult ki életszemléletük. Bízom benne, hogy nem apad el bennük a kreativitás, és megtalálják majd a folytatáshoz a megoldásokat. Van perspektívája a köztiválnak, itt van pár lépésre Szlovénia és Ausztria is. Megpróbálhatnánk legalább mi ebben a háromszögben közelebb kerülni egymáshoz.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
