RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. november 24., péntek
Emma

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Ismét a húrok közé csapnak
2017-09. szám / Jónás Ágnes

Immár második alkalommal, november 6. és 11. között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Gitárversenyt, melynek a Zeneakadémia ad otthont. Eötvös József művészeti vezetőt, a hazai egyetemi szintű gitároktatás megalapítóját kérdeztük arról, hogy milyen célt hivatott szolgálni a
megmérettetés, s milyen zeneművekkel kell megbirkózniuk idén a háromfordulós versenyen induló fiataloknak.

Még mielőtt a Nemzetközi Gitárverseny idei programjáról beszélnénk, árulja el, hogy mi volt az első emléke a gitárral kapcsolatban, s mikor, minek a hatására lobbant szerelemre a hangszer iránt?
E. J.: Apai nagyapám fiatalkorában tánczenekarban hegedült, és volt egy hegedűje a szekrénye tetején. Gyermekkoromban minden hét­vé­gét nála töltöttünk. Azért, hogy nyugodtan tudjanak beszélgetni a felnőttek, megkaptam ezt a bizonyos hegedűt, és elvonulhattam fele a hátsó szobák egyikébe. Hároméves voltam ekkor. Hét évvel később külsős pedagógusok érkeztek az általános iskolánkba – nép­sze­rű­sí­tet­ték a zeneiskolai hangszeres tanulmányokat. Otthagytak egy pros­pek­tust, amit én hazavittem. Tanulhatok hangszeren zeneiskolában? – kérdeztem a szüleimet még aznap este. Édesapám csak annyit kért, hogy próbáljam meg kiválasztani a dobhártyát legkevésbé zavaró hangszert, mert szeretne nyugodtan pihenni esténként, ha hazajön a munkából. Édesanyámmal vé­gig­néz­tük a listát – a gitár tűnt a legideálisabb választásnak. Pécsett 1972-ben jelentkeztem gitár tanszakra. Az éppen induló gitár tanszak első négy növendékének egyike voltam.

Az első Budapesti Nemzetközi Gitárversenyt 2014-ben rendezték meg. Milyen céllal indította útjára a rendezvénysorozatot?
E. J.: Magyarországon sokáig nem volt nagy nemzetközi gitárverseny, holott Szendrey-Karper László volt az, aki 1973-ban Esztergomban életre hívta a világ első, kéthetes gitárfesztiválját. Halála után, 1991-től az a megtiszteltetés ért, hogy megkaptam a lehetőséget arra, hogy továbbvigyem a fesztivált, azonban szerettem volna, ha hazánk nemcsak fesztiválokkal jeleskedik, hanem egy nívós versennyel is meg­mu­tat­hat­ja magát a nemzetközi zenei színtéren. Így született meg a Budapesti Nemzetközi Gitárverseny ötlete, melyet 2014 óta háromévente rendezünk meg, s azért csak háromévente, mert így próbáljuk megtartani és emelni az esemény színvonalát. Hogy ne maradjon gitárzene nélkül Budapest, a köztes években háromnapos tematikus fesztiválokat rendezünk. Tavaly Astor Piazzolla művészetét állítottuk koncertjeink és mesterkurzusaink középpontjába.

Változott az egyes korosztályokkal szembeni elvárás technikai szempontból? Nehezebb darabokkal kell a diákoknak idén „ringbe szállniuk”?
E. J.: Nem sok minden változott, mert a verseny programrészei tematikailag és korszakot illetően, hogy úgy mondjam, behatároltak. Az első fordulóban egy mű kell elhangozzon a barokk korból, illetve egy szabadon választott darabot kell játszani; a másodikban egy teljes szabadon választott szonátát és egy szabadon választott művet vár a zsűri, az idei döntőben pedig a versenyzők választhatnak Joaquín Rodrigo Concierto de Aranjuez és Heitor Villa-Lobos Concerto pour guitare et petit orchestre című művei közül.
hirdetés

A muzsikus résztvevők életkorát illetően van valamiféle megkötés?
E. J.: A versenyen bármely ország fiatal művésze részt vehet, aki 1985. január 1. után született. Az első helyezett ötezer euróval, egy japán Sakurai mestergitárral és tucatnyi külföldi fesztiválra és ren­dez­vény­so­ro­zatra szóló koncertmeghívással lehet gazdagabb. A második helyezett kétezer euró pénzdíjban részesül, s magáénak tudhat egy Gulyás László által készített koncertgitárt, valamint koncertmeghívásokat is, a harmadik díj ezerötszáz euró és tárgyi nyeremények. Mindemellett lesz közönségdíj és a legjobb női versenyzőnk a híres Rotenburgi Gitárfesztiválra kap egy koncertmeghívást.

Húsz évvel ezelőtt talán egyszerűbb dolga volt egy klasszikus gitárosnak, hiszen sokkal kevesebb versenyt rendeztek a világon, könnyebb volt érvényesülni és kitűnni a tömegből.
E. J.: Valóban, és arra a néhány versenyre a szakma is jobban odafigyelt. Manapság tucatjával rendeznek megmérettetéseket, ezért arra törekszünk, hogy gitárversenyünk kiemelkedjen a dömpingből, s érdekeltté tegye a fiatalokat és a szakmát. Fontos, hogy azok a fiatalok, akik szólisták szeretnének lenni, elinduljanak a nagy versenyeken, és megmutassák magukat, ugyanis ha nyernek, az nagyban hozzásegíti őket a pályán való elinduláshoz. Három évvel ezelőtt az olasz Andrea De Vitis nyert nálunk – ő lép fel a november 6-i megnyitón, s már annyi elismerést söpört be, hogy lassan befejezi a versenyzést. Külön öröm számunkra, hogy a második Budapesti Nemzetközi Gitárversenynek ezúttal is a Zeneakadémia ad otthont. A Zeneakadémia egyedi atmoszférája mind a zsűrit, mind pedig az indulókat energiával tölti fel.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor