RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. április 26., csütörtök
Ervin

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Értékteremtés és értékmegőrzés
2017-12. szám / Pavlovics Ágota

Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója zenész családba született, édesapja a csel­ló­művész Devich János, nagybátyja a hegedűművész Devich Sándor, anyai nagybátyja Durkó Zsolt zeneszerző, felesége Kovalszki Mária zongoraművész. Gergely fia a család legifjabb muzsikusa,
rendkívüli tehetségű csellista. Műszaki érdeklődése okán robotmérnöki tanulmányokat folytatott, majd gépészmérnökként végzett. Aztán mégis a zene mellett kötelezte el magát, hiszen szakterülete és hobbija egyformán a zene. A klasszikus kortárs zenék megőrzésének gondolata mindig fontos volt számára, kez­de­mé­nye­zésére október elején az MTVA-ban megalakult a Zenei Lektorátus. A testület működéséről, cél­jai­ról, valamint a Bartók Rádióban végbement változásokról a csatornaigazgatót kérdeztük.

Október 1-jén megalakult az új Zenei Lektorátus, az alakulás valójában egy régi szervezet újjáélesztése. Milyen feladatokkal?
D. M.: Az éppen zajló Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny is mutatja, milyen nehéz dolguk van a karmestereknek, amikor tu­do­má­nyuk már van, de zenekaruk még nincs. Igaz ez a klasszikus kortárs zene képviselőire is, akik megkomponálják a műveiket, aztán örülnek, ha valaki megtanulja és előadja őket. Kérdés, előadják-e még egyszer, és megmaradnak-e az utókornak? A Magyar Rádióban évtizedeken át működött Zenei Lektorátus, olyan nagy tekintélyű tagok vezették, mint Durkó Zsolt, Lendvay Kamilló, Decsényi János vagy Sári József. Ha­tal­mas munkát végeztek, amelynek eredményeit a Rádió archívumában az úgynevezett Z-felvételek őrzik. Aztán a Lektorátus kikerült a fó­kusz­ból, majd 8-10 éve megszűnt.

Amikor kinevezték, milyen konkrét tervekkel a fejében kezdett dolgozni az új Lektorátus elindításán?
D. M.: A Lektorátus szerepe röviden az, hogy ne sikkadjanak el a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai, mert az ő műveik nemzeti kincseink. Komoly felelősség, hogy ezek a zeneművek megmaradjanak. A Bartók Rádió közszolgálati rádió, egyik feladata, hogy műsoraival értéket teremtsen, egyidejűleg missziónk, hogy felkaroljuk a klasszikus kortárs zene alkotóit. A Lektorátus újraindításának gondolatával – Kovács Gézával, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek ügyvezető igazgatójával együtt – Vaszily Miklóshoz, az MTVA vezérigazgatójához fordultam, aki azonnal átlátta az ügy fontosságát, és mögé állt. A Lektorátus létrehozásában komoly támogatást kaptam Bánkövi Gyula szerkesztőmtől is, hiszen ő zeneszerzőként is átélte a testület felállításának szükségességét, és ő volt az, aki kidolgozta a működés mechanizmusát. A Bartók Rádió és a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek együttműködését teljesen új alapokra helyeztük, egy húron pendülünk. A Rádiózenekar és a Rádiókórus vállalja, hogy hangsúlyosabb szerepet visz, mint eddig, úgyhogy minden együtt van ahhoz, hogy sikeres legyen a Lektorátus működése. Amióta meghirdettük a lehetőséget, már több mint húsz 20 partitúra érkezett hozzánk. Bőven lesz feladatuk a Lektorátus tag­jainak.

Kik a tagok és kik vesznek részt rajtuk kívül a Lektorátus munkájában?
D. M.: A munka „motorja” a Bartók Rádió, Bánkövi Gyula koordinálja a Lektorátus működését, de a testület külső, független szakértőkből áll. Tagjainak mandátuma legfeljebb három évre szól. A testületbe a Magyar Művészeti Akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Zeneszerzők Egyesülete delegált tagot, Madarász Iván zeneszerzőt, a Zeneakadémia professzorát; Sáry László zeneszerzőt, a Katona József Színház zenei vezetőjét és Záborszky Kálmán karmestert, a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjét. Fontos, hogy Záborszky Kálmán karmesterként más szempontok szerint gondolkodik, mint a zeneszerzők, előadóművészi oldalról keresi majd a művek elbírálásához szükséges kulcsot. Vagyis elsősorban a közönség oldaláról ítéli majd meg a műveket, azt fogja vizsgálni, hogy kivinné-e a színpadra az adott darabot. Példaértékű, ahogy a háromtagú grémium felállhatott.
hirdetés

Hogy dolgozik majd a gyakorlatban a Lektorátus?
D. M.: Havonta ülésezik, minősíti a benyújtott műveket, értékel, és javaslatot tesz az MTVA számára stúdiófelvételek készítésére. A kiválasztott műveket a Magyar Rádió Zenei Együttesei és művészei adják elő, akik örömmel vesznek részt a közös munkában. A felvételeket a Rádió archívuma nemzeti kincsként megőrzi az utókor számára. Egy zeneszerzőtől egy évben maximum két zeneművet rögzíthetnek. Az első felvétel 2018 tavaszán készülhet el. Az MTVA 2018-ban 20 millió forintot szán minderre, ami nagyon nagy előrelépés.

A zenebarátok által nagy tiszteletben tartott Bartók Rádió háza táján is vannak változások, például egy új hang is megszólal a csatornán.
D. M.: Valóban változott néhány műsor műsorsávja, például a klasszikus kortárs zene sávja korábban, este tízkor kezdődik, hogy a hangversenyről hazatérők is hallgathassanak egy kis 20-21. századi zenét. Újra elindult egy kórusmagazin, címe Énekelj velünk! Indítottuk operaismertető műsort és filmzenei magazint is. Volt egy hatalmas vállalkozásunk, Mikrofonpróba címen műsorvezető tehetségkutató versenyt hirdettünk. A versennyel több célunk volt, egyrészt jó műsort akartunk készíteni, másrészt egy új hangot szerettünk volna találni. Örömünkre a verseny megmozgatta a hallgatókat, és áldás volt az is, hogy a rádiós csapat is felpörgött. A komoly, többhetes versenyre 125-en jelentkeztek, közülük 10-en ülhettek mikrofon elé. Végül a győztes Fellegi Lénárd lett, aki féléves szerződést kapott, és beállt a Muzsikáló műsorfolyam mű­sor­vezetői közé. A verseny abban is segített, hogy a Bartókról többet lehetett hallani, jobban bekerült a köztudatba, nyitottabb lett a csatorna.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor