„A Zsidó Kulturális Fesztivál igyekszik a békéhez vezető út lenni”
2018. szeptember 14. / Jónás Ágnes

A zsidó kultúra legnagyobb seregszemléjét, a 21. Zsidó Kulturális Fesztivált idén augusztus 26. és szeptember 2. között rendezik meg Budapest hat helyszínén és néhány vidéki városban, melynek keretében komoly- és könnyűzenei koncertek, színházi előadások, kiállítások, felolvasóestek és
könyvbemutatók is várják a közönséget. A rendezvénysorozat azt a sokszínű és páratlanul gazdag értéket, művészetet és kultúrát hivatott bemutatni és népszerűsíteni, amelyet zsidók és nem zsidók Ma­gyar­or­szá­gon közösen hoztak létre. A programokról, a többnapos „ünnep” egyetemes zsidó kulturális fesztiválok sorában betöltött helyéről, valamint a békéhez vezető útról a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnökével, Heisler Andrással beszélgettünk.

A MAZSIHISZ 1997-ben indította útjára az első fesztivált. Milyen reményekkel, célokkal vágtak neki, és milyen volt a fogadtatása?
H. A.: A fesztivál akkoriban magyarországi zsidóság saját kis kul­tu­rá­lis forradalma volt. 1997 volt az első olyan év, amikor a bezárkózás helyett a zsidó közösség megpróbált nyitni a társadalom felé, s ekkor határozott úgy, hogy megpróbálja bemutatni azt a sokszínű és pá­rat­la­nul gazdag értéket, művészetet és kultúrát, amelyeket zsidók és nem zsidók Magyarországon közösen hoztak létre. A Zsidó Kulturális Fesz­ti­vál tehát nemcsak a zsidók, hanem az egész magyar társadalom kiemelt ünnepe, rendezvénysorozata. Idén különleges helyzet állt elő: a Zsidó Kulturális Fesztivált követően rögtön kezdetét veszi a Spinoza Zsidó Fesztivál, így Budapesten – Európában szinte egyedülálló mó­don – egy hónapig színen lesz a zsidó kultúra.

Hol foglal helyet ma e rendezvénysorozat az egyetemes zsidó kul­tu­rá­lis fesz­ti­vá­lok sorában?
H. A.: Lengyelországban, Prágában és a tengerentúlon is jelentős zsidó fesztiválokat szerveznek, de a mi fesztiválunk attól igazán speciális, hogy nemcsak a kultúra van jelen, hanem annak hordozói is, hiszen nemcsak Kelet-Közép-Európa, de Európa egyik legnagyobb zsidó közössége Budapesten él.

Bizonyára idén is kiváló művészekre, gazdag zenei, színházi és irodalmi programkínálatra számíthat a nagyérdemű.
H. A.: Így van! Az augusztus 26-i nyitókoncerten a Budapest Klezmer Band és a Barcelona Gipsy balKan Orchestra ad koncertet Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs közreműködésével Közép-Európa legnagyobb és legimpozánsabb zsidó templomában, a Dohány utcai zsinagógában. Augusztus 27-én Nógrádi Gergely főkántor és barátai – tíz szólista és a zsinagóga férfikórusa – lépnek föl, másnap pedig a Malek Andrea Soulistic formáció áll színpadra Szalóki Ági, Balázs Fecó és a Magyar Virtuózok Kamarazenekar közreműködésével. Augusztus 29-én napjaink egyik legünnepeltebb jazzmuzsikusa, Avishai Cohen érkezik triójával és a MÁV Szimfonikusok vonósaival, majd augusztus 30-án generációjának egyik legkiemelkedőbb tehetsége, Takács Nikolas és Veres Mónika adnak közös koncertet. A fesztivál utolsó napján egy igazi nyáresti koncertre várja a közönséget az ország egyik legnépszerűbb klezmer együttese, a Sabbathsong Klezmer Band, valamint vendégük Nyári Károly és zenekara. A Hegedűs Gyula utcai zsinagógában Bíró Eszter, Bodrogi Éva és Falusi Mariann ad közös koncertet. A budapesti Spanyol Nagykövetség és a Cervantes Intézet támogatásának és együttműködésének keretében a Musica Ficta együttes Utazó zenék című különleges zenei produkciójában a keresztény, a muszlim és zsidó kultúra zenei hagyományának hangjai csendülnek föl, s ugyanitt lép színpadra az Ethnofil együttes, az un­der­ground zenei élet ikonikus zenekara, akik szaxofonra és hegedűre hangszerelt, klezmer alapú összeállítással készülnek. A népszerű Klezmerész együttes az idei fesztiválon a Kossuth-díjas Bangó Margittal lép közönség elé, míg Seres Ildikó, Vida Péter és Müller Péter Sziámi tolmácsolásában a közönség Seress Rezső legszebb dalaiból hallhat válogatást. A Goldmark terem is számos programnak ad otthont: Rubin Eszter írónő Bagel című regénye alapján a Terminal Workhouse Társulat felolvasószínházi előadást tart. Itt készül unikális produkcióval augusztus 30-án Csordás Klára mezzoszoprán operaénekes és Harazdy Miklós zongoraművész, akik zsidó zeneszerzők műveit adják elő Mendelssohntól Gershwinig, s szintén itt lesz látható-hallható Bauer Andrea és művésztársai a The Man I Love című estjükön szeptember 2-án. Külön a fesztiválra összeállított levélválogatást hallhat augusztus 28-án a publikum Fullajtár Andrea, Grisnik Petra, Simon Kornél és Makranczi Zalán tolmácsolásában – híres emberek, történelmi személyek, ismert művészek életéből kaphatunk el egy-egy mozzanatot. Korcsolán Orsolya hegedűművész rendhagyó produkcióra vállalkozik az Uránia Nemzeti Filmszínházban: zsidó szerzők különböző amerikai filmekhez írt zenéiből ad elő egy csokorra valót, ahol egész Hollywood megelevenedik majd.

Milyen lépéseket tesznek a fiatalok megszólítására?
H. A.: Idén a korábbi éveknél is nagyobb figyelmet fordítottunk arra, hogy minél több fiatalhoz eljuttassuk az üzenetünket. Mind a Zsidó Kulturális Fesztiválon, mind pedig a szeptember 3-án kezdődő Spinoza Zsidó Fesztiválon ingyenesen vagy nagyon kedvező áron látogatható programokat (felolvasásokat, könyv­be­mu­ta­tó­kat, kiállításokat), zsidó blues, rock és jazz előadásokat kínálunk. Például a 2B Galériában lesz látható Féner Tamás Jákob létrája című fotókiállítása, a Bálint Házban pedig (a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal támogatásának köszönhetően) bemutatják Az arab világ utolsó virágzó zsidó közössége: Dzserba szigete című tárlatot.

Mit gondol, a mai nyugtalan, háborgó világban mi lehet a békéhez vezető út?
H. A.: A breszlovi Náhmán rabbi szerint az egész világ egy keskeny híd, amelyen járni mindig kockázatos, hiszen minden lépésünkhöz bizalomra van szükség. A bizalom sokszor megelőlegezett, de nélkülözhetetlen a hétköznapi élet minden döntéséhez – bízni kell magunkban és másokban. Az antiszemitizmus elleni küzdelem is csak a bizalom hídjainak építésével lehetséges. A Zsidó Kulturális Fesztivál igyekszik a békéhez vezető út lenni. Feladata a különböző nemzetiségű, vallású és nézetű emberek összekapcsolása, híd építése a társadalmat alkotó közösségek, a zsidók és a nem zsidók között.