Utazás a történelem mélyére
2019. március 09. /

Nekem rendkívül imponál, ha valaki a Moszkvából Szentpétervárra tartó vonaton Alexis de Tocqueville 19. századi francia gondolkodó Az amerikai demokrácia című könyvét olvassa – idő van rá, a távolság hétszáz kilométer. Muszatics Péter láthatóan szeret olvasni, régimódian és szenvedélyesen.

Oroszországba is azért indult el negyvenévesen, mert húszesztendősen olvasta Tolsztoj Háború és béke című regényét, szintén régimódian és szenvedélyesen, többször is visszatérve a végén lévő részhez, amiben az író hosszan elmélkedik a szabadságról és a szükségszerűségről, nemkülönben Natasa és Pierre beszélgetéseihez. „Első olvasása óta vágytam arra, hogy lássam Oroszországot – talán azt a soha-nem-volt Oroszországot, amit Tolsztoj leír, … , ami valóságos és mesés egyszerre.”
És most sétál Jasznaja Poljanán!
Mert utazni is szeret. Már első könyve is utazásokról szólt: szintén Keletre indult el, mint Kiss Noémi, az Utazás Európa mélyére című könyvet – amit az előszóban John Lukacs „különös mestermű”-nek nevezett; nagy kitüntetés! – érdemes és tanulságos összevetni a Rongyos ékszerdobozzal, ráadásul mindkettőben felbukkan Lemberg és Temesvár. Városnevek szerepelnek a második könyv címében is: Bécs, Budapest, Hollywood, de most nem ő utazik, hanem hősei, Erich von Stroheim és Ernst Lubitsch – az álomgyárnak közép-európai gyökerei is vannak.
Az előbb idézett mondat a kevés egyes szám első személyben írtak egyike. Muszatics Péter ugyanis nem csak arról akar beszámolni, mit látott Kijevben, Vlagyimirben, Moszkvában, Szentpéterváron és Jasznaja Poljanán, bár nyitott szemmel jár, olvasunk arról is, hogy mondjuk a vlagyimiri McDonald’s teraszán ülő fekete ruhás motorosok öltözetén és járművein „a legkülönfélébb rekvizitumok keverednek a Sztálin-portrétól a fekete-sárga-fehér cári zászlóig, a kétfejű sasos régi címertől a kettős keresztig és a sarló-kalapács szimbólumig.” Szintén beszámol Gorkij, Bulgakov vagy Dosztojevszkij egykori lakásában tett látogatásairól – megrendítő lehetett ott állni, ahol Hontalan Iván kajszibarackszörpöt kért... De elsősorban azt akarja megérteni, ami a látvány mögött van: Oroszországot, az orosz történelmet. Ha akarom: a motorosok rekvizitumait szeretné elrendezni, értelmezni, egyes szám harmadik személyben. Ez a könyv igazi tétje – és az értelmezés maradéktalanul sikerül! Fájdalom, nem részletezhetem. Egy biztos: még vonaton is érdemes Tocqueville-t olvasnunk… D. MAGYARI

Muszatics Péter: Orosz történetek
Osiris Kiadó, 2018
156 oldal / 2180 Ft