Házassági ígéretek, luxus, szerelem és dráma a Városmajori Szabadtéri Színpadon
2019. június 15. / Jónás Ágnes

Törőcsik Franciska szerint Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című műve sok pár­hu­za­mot mutat a mával. Mint mondja, a magát görög diplomatának kiadó Viktorhoz hasonlóan napjainkban is sokan próbálják másnak mutatni magukat, mint amik, a való életben és közösségi
médiában egyaránt. A fiatal színművésznő főszereplésével készült Fejes-adaptáció július 18-án, 19-én és 21-én látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon, mely egyszerre szól elvágyódásról, beteljesületlen ál­mok­ról és a bűn fokozatos elhatalmasodásáról.

Mit gondolsz, mi lehet az a bizonyos plusz Fejes Endre 1969-ben írt művében, ami a ma emberének fantáziáját is rabul ejti?
T. F.: A Jó estét nyár, jó estét szerelem egy izgalmas, fordulatos tör­té­net, mondanivalója minden korban aktuális. A főszereplő Viktor egy átlagos külsejű magyar fiú, gyári munkás, aki görög diplomatának adja ki magát. Töri a magyart, luxusszállodákban lakik, drága éttermekben vacsorázik. Élvezi, hogy „álruhában” járva pénzes emberként mindenki meghajol előtte, s hogy mindenki felett állhat. Amikor pedig elfogy a pénze, csak szilván él, nyomorog, vagyis felépít maga köré egy világot, ideig-óráig megtestesíti azt, amire a kiszemelt nők vágynak, s közben sok hölgynek ígér házasságot. Amikor azonban elfogy a pénze, visz­sza­csöp­pen a valóságba, a mindennapok taposómalmába. Ma is so­kan élnek Viktorhoz hasonlóan – a közösségi média elhiteti az em­be­rek­kel, hogy bárkik lehetnek. Sokan próbálják másnak mutatni magukat, mint amik. „Kitalálják”, felépítik önmagukat. Vannak, akiknek az ad önbizalmat, ha elég lájkot kapnak a fotóikra. Szerintem az internetnek számos előnye van, ugyanakkor sokszor hamis és személytelen világba kényszeríti az embert.

A regényből készült, Hidvégi Nóra rendezte előadásban Karácsony Zsuzsannát alakítod, aki szép, kedves, ugyanakkor kritikus és határozott nő.
T. F.: Izgalmas szerep Zsuzsannáé – a „görög” emberére akad benne, hiszen neki is vannak titkai, ő is tartogat meglepetéseket. A vele való találkozásokkor Viktor elveszíti a kontrollt az események és önmaga fölött, s végzetesen szerelmes lesz, ám közben Zsuzsanna rájön a csalásra, kettejük kapcsolata ezt követően tragédiába torkollik. A legkegyetlenebb mondatok a nő szájából hangoznak el, ezekkel válik teljessé a görögről kialakult kép.

A szép nőket, mint amilyen Zsuzsanna, vagy amilyen te is vagy, hajlamosak az emberek gondolatban „A naiv” kategóriába sorolni. Szokott meglepetéseket okozni a személyiséged a környezetedben élőknek?
T. F.: Minden ember napi szinten, szituációnak megfelelőn változik, így én is. Nekem is számos arcom van – hol ilyen vagyok, hol olyan. Sokan azon lepődnek meg, hogy szeretek parodizálni, és hogy szeretem mulattatni a környezetemet. Van egy harciasabb oldalam is, mert olykor muszáj a sarkamra állnom, és megvívnom a kisebb-nagyobb csatáimat, de mostanában tanulom, hogy hogyan kell néhány esetben csönd­ben maradni, és elengedni bizonyos dolgokat.
Hidvégi Nórával három évvel ezelőtt már dolgoztál együtt a Halálos tavasz című produkcióban – a helyszín akkoriban is a Városmajori Szabadtéri Színpad volt.
T. F.: Akkor „csak” beugrottam az egyik színésznő helyett, de nagyon élveztem a közös munkát, és Sipos Vera remek koreográfiáit. Habár mind a Halálos tavaszból, mind pedig a Jó estét nyárból filmremekmű készült, Nóra mindkét esetben a regényeket vette, veszi alapul. Ő a regényekben ábrázolt lelki folyamatok szerelmese, az előadásaiban azok kibontására törekszik. Lehetséges, hogy ezúttal is minimális dísz­le­tek­kel dolgozik. Szeretem a realista díszleteket is, de jobban preferálom, ha a színpadi látvány elvontabb, mert beindítja a színész fantáziáját, kevésbé érzem, hogy „meg vagyok kötve”.

A nyári előadást megelőzi egy másik: május közepétől a Jurányi Inkubátorházban játszol a TÁP Színház legújabb Anonyma – Nő a háborúban című, Papp Bojána rendezte monodrámában.
T. F.: Igen, és nagy kihívás ez, mert a monodráma műfajából adódóan végig egyedül vagyok a színpadon, és fenn kell tartanom a közönség figyelmét. Egy máig kibeszéletlen, tabunak számító témát, a háborúk alatt nőkön elkövetett erőszak témáját dolgozza fel az előadásunk, mely egy névtelenségbe burkolózó, harmincas évei elején lévő, értelmiségi német nő naplójegyzeteiből állt össze. Hogyan lehet feldolgozni a traumákat? Mennyiben konkrét és általános érvényű Anonyma traumája? – többek között ezekre a kér­dé­sek­re keresi a választ az előadásunk.