Bonnie és Clyde története a margitszigeti fák alá költözik 2019. július 24. / A tavalyi sikerre való tekintettel az idén újra látható lesz június 29-én és 30-án a Budapesti Nyári Fesztivál programjában Ivan Menchell – Don Black – Frank Wildhorn Bonnie és Clyde című musicalje. Az alkotói és az előadói gárda nem változik, csak a helyszín: az előadás a Városmajori Szabadtéri Színpadról a Margitszigetre költözik. ![]() A Szabad Tér Színház szervezésében tavaly nyáron négy alkalommal is színpadra vitték a Bonnie és Clyde című musicalt a Városmajorban. A Harangi Mária által rendezett alkotást – amelynek fordítói Hubay Gergely és Egressy Zoltán voltak – az idén újra műsorra tűzik, immár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, két alkalommal is. Az előadások szereposztása nem változik a tavalyihoz képest: a Színház- és Filmművészeti Egyetem Novák Eszter–Selmeczi György–Ascher Tamás-féle zenés osztályának hallgatói mellett a Kaposvári Egyetem és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai is színpadra lépnek. A darab rendezője, Harangi Mária már alig várja, hogy újra megkezdődjenek a próbák a csapattal. Úgy gondolja: nagyon jó dolog, „ha sokszor lehet játszani valamit, amiben az ember ilyen nagy örömmel vesz részt”. Az említett csapat nagyon fiatal. Huszonévesek játsszák Bonnie-t és Clyde-ot, nagyjából ennyi idős volt a korabeli események idején a gengszterpáros is. „Szerintem rendkívül hiteles az a fajta alázat és tűz, amivel ezek a fiatal színészek magukat adják, adták a történethez. Van benne valami egészen megrendítő, ahogyan átélik a történetet a maguk huszonegy-két évével. Szerintem nagyon frissé teszi a történet megközelítését, ez mindenképpen egyedi” – mondja a rendező. Harangi Mária azért is élvezi a munkát a pályájuk elején járó egyetemista színészekkel, mert olyan iskolából jönnek, „ahol gondolkodni tanítják a színészeket, arra buzdítják őket, hogy mindig találják meg a saját helyüket a produkcióban, találják meg a válaszaikat a saját miértjeikre – és hogy nem kell feltétlenül mindent úgy végrehajtani, ahogy a rendező diktálja”. Jó szellemű, jól vitatkozó, de készséges és dolgozni szerető színészgárdáról van szó, ami „jót tesz az alkotói, létrehozói oldalnak is. Ez a fajta hozzáállás sajnos ki tud veszni a színészekből a pályájuk során, úgyhogy én azt kívánom nekik, hogy mindig maradjanak ilyenek, amilyenek most!” – vallja a rendező. A csapat a fellépést megelőző két hétben találkozik újra, a feladat a tavalyi előadások alapos és intenzív felelevenítése lesz. A rendező hisz abban, hogy egy-egy darab, ha hosszabb ideig nem játsszák, a színészekben tovább érlelődik – erre számít most is, és mint mondja, nagyon kíváncsian várja, mi változott az előadó színművészetis gárdában a darabbal kapcsolatban az elmúlt hónapokban. A történet hiába 80 éves és hiába ért már meg számtalan feldolgozást, a rendező szerint ma is aktuális, mert olyan érzéseket feszeget, olyan vágyakat mozgat ![]() A gengszterromantika „csúcsdarabja”, Bonnie és Clyde története valóságos eseményeken alapul. A cselekmény nem bonyolult, de annál megindítóbb: a rendkívül intenzív érzelmi szál mellett időnként előtérbe kerülnek a történet árnyoldalai is; az, hogy valójában egy rablógyilkos-páros történetét, küzdelmét láthatjuk. A tragikus sorsú szerelmespár a pénz és a boldogság hajszolása közben bűnös útra lép, üzleteket, bankokat rabol ki, és ha „úgy alakul”, habozás nélkül gyilkol is. Bonnie és Clyde a valóságban végül halálos csapdába esett, egy elhagyatott útszakaszon rendőri golyózápor zúdult autójukra és rájuk. Legendájuk azonnal megszületett, írtak róluk zenét és könyvet, Hollywood is többször feldolgozta a témát. |